Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-05 / 3. szám
2009. JANUÁR 5., HÉTFŐ 5 PETŐFI NEPE irodalom A Petőfi Népe és a Baon.hu közös novellapályázatának harmadik helyezettje Béres László: Utca így még nem várt karácsonyt című írása lett. Béres László: UTCA ÍGY MÉG NEM VÁRT KARÁCSONYT A z egész egy kora tavaszi pöcegödörásás közben kezdődött. Erre a csapatépítő kommu- ná lis tevékenységre, a jó szembeszomszédi viszony keretében, Péter gazda hívta át Pál gazdát. Mindketten elvesztették már a fonalat, hogy ki kinek, mennyit és miben segített. Mondhatni természetes állapota volt a létezésnek a közös munka. Ráadásul mindketten többszörös munka- nélküliek voltak. (Már az alkalmi munkahelyük kis megszűnt!) Hol ezen a birtokon, hol amazon dolgozgattak. Jelen esetben is a pöcegödörrel egyenes arányban mélyült a barátság, ürült a de- mizson. Megállapodtak abban, hogy kezdetben gyorsan haladnak, nehogy autóból kipattanó, hivatalos, kis- kékkönyv-kérő emberek zavarják meg őket tevékenységükben. Aztán az egyre növekvő mélység és a kilapátolt föld oltalmában majd ráérnek akkurátusán, mintegy alkotói alapossággal elkészíteni az emésztőt. Már ennek a munkaszakasznak szinte a felénél tartottak, és már mindent megbeszéltek, ami hír volt, és izgalomban tartotta a környéket, mikor Pál gazda megkérdezte.- Na, maga szerint ki nyeri a választásokat? Itt kell megjegyeznem mint felelősségteljes mesélőnek, hogy mindketten igazi nagy magyarnak vallották magukat, és elkötelezettek, megingathatatla- nok, meggyőződésesek, sőt bebeto- nozottak voltak. Ez utóbbit illetően természetesen inkább a nézeteik, mint a pöcegödör vonatkozásában. Csak hát, nem álltak egy oldalon. A gödörben sem, de politikailag sem. Ezzel mindketten tisztában is voltak. Péter gazda emlékezett az e témában tartott igencsak indulatoktól terhes, a környék politikára érzékeny lakóinak támogatásával folytatott vitára, amit a közelmúltban folytattak a pár házzal arrébb lévő kocsmában. Hogyne emlékezett volna, hiszen ha lovakról, termésről, esőről kifogy a szó, akkor még honatyákat is megszégyenítően feszül- . nek egymásnak a politikai nézetek, úgy hetente kétszer bizonyosan.- Csak jó lenne békében kiásni ezt a gödröt - gondolta magában Péter gazda, ezért nem vágta rá az általa természetesnek, magától értetődőnek tartott választ, hanem a tőle telhető összes bölcsességet az arcára ültetve mondta: - Majd kiderül! Az már, persze, sosem derül ki, hogy az előző pohár bor kíséretében a szájában maradt muslicát találta feleslegesnek, vagy csak úgy politikai állás- foglalásnak szánta, de akkorát köpött, hogy a szokásosnál mélyebb nyomot hagyott a laza talajban. Aztán kis mosollyal nyugtázta a bajsza alatt, hogy még nem jött ki a gyakorlatból, már ami a honvédségi köpőverseny megnyerését illeti.- Ne pökdössön akkorákat, mert kilyukasztja a vadonatúj gödrit. Vagy talán mérges?- De már hogyne lennék mérges, mikor itt állok a kertemben, saját pöcegödrömben, sőt ki sem látszok belőle, és utánam jön a politika. Szép egyenesre faragja a falát, Pál bátyám!- Téglázva lesz vagy betonozva?- Betonozzuk! Maga is itt lesz, csak még nem tudja.- Lenne itt még egy dolog, amit nem tudok!-No!- Hogy megyünk ki? A pár pillanatig tardögélve a frissen készült pöcegödör alján, több zseniálisabbnál zseniálisabb ötletet elhessegetve, melyek közül mégiscsak a baktartás volt a leglo- gikusabb, arra jutottak, hogy kiabálni fognak Jancsi szomszédnak, aki a kertben járva, csak meghalja őket. Meg is hallotta! De mert tudta, hogy gödörásásba fogott a két szomszéd - sőt tervezte is, hogy később megnézi, mit végeztek -, azt hitte, hogy azért kiabálnak, mert rájuk omlott a homokos föld. El is dobott mindent és szaladt egy tó feszült csendet - melyet mindketten arra használtak fel, hogy számba vegyék a lehetőségeiket Péter gazda törte meg.- Ó, hogy az a... a létráról megfeledkeztem - de a maga hibája, mert folyton ezekkel a választásokkal jön.- Ugyan már, bakot tart, én kimászok, leadom a létrát és mindketten kint vagyunk a gödörből.- Észnél van? Én tartsak bakot az ellenségnek?- Akkor én sem tartok magának.- Meddig van a demizson? Mindenesetre igyunk egyet, hátha eszünkbe jut valami más. Már a harmadik pohárnál tartottak, békésen ülnagy kötéllel, hogy jó komáit kimentse szorult helyzetükből. A gödörbéliek csak azt hallották, hogy valaki kiabál, hogy jövök és a következő pillanatban már Jancsi szomszéd is ott volt mellettük a gödörben. Lévén, hogy a frissen kilapátolt földön a nagy igyekezettől hajtva megcsúszott.- Azt hittem, magukra omlott a föld!- Omlott a fenét, csak Péter nem akart bakot tartani, de cserébe én se neki, a létrát meg elfelejtettük - vázolta a helyzetet Pál gazda, mikor kis idő után abbahagyták a röhögést.- Tartsanak ketten nekem! Innentől kezdve a felgyorsultak az események. Jancsi szomszéd ki. Létra le. Laci és Pál gazda ki!- Na akkor menjünk át hozzám, igyunk egy pohár bort a nagy ijedségre! - javasolta Jancsi szomszéd, mert tudta, hogy ez ügyben valahogy mindig van egyetértés. Útközben találkoztak Pista szomszéddal, aki arról volt híres, hogy minden, de minden problémára tudott megoldást. A négy főre duzzadt csapat a kora tavasz délutáni simogató napfényében már asztal mellett értékelte a nap történéseit.- Két hülye egy pár - szólt Pista szomszéd, aki mindenre tudott megoldást, és közben le nem vette a szemét a kertben álló méretes fenyőfáról. Majd felemelte a mutatóujját, és közölte mire jutott: - Egyszerű! Ha Péter pártja nyer, akkor a Pál díszíti föl a Péter kertjében karácsonykor a fenyőfát, és fordítva. Na?- Hülyeség, mert biztos mi nyerünk.- Nem hülyeség, mert biztos mi nyerünk. De azért kezet fogtak rá két tanú előtt, és a választásoknak azzal egy újabb tétje lett. Sőt másnap már híre is ment a dolognak az előzőekben említett néhány házzal arrébb lévő, önkéntes politikai továbbképző intézményben. Ráadásul a nem kevés látogató közül ki-ki pártállása szerint foglalt állást az ügyben.- Hozok öt gömbdíszt, csak lássam a Pált, mikor felteszi.- Adok egy girlandot meg két angyalkát, csak ott lehessek mikor a Péter díszít Pálnál. Már régen kibetonozták és bekötötték a pö- cegödröt, sőt Pál szomszéd egy alkalommal már próbahasználatot tartott, mikor sor került a nem minden tét nélküli szavazásra. Persze az ország erről mit sem sejtett! A végeredmény, hogy Pál gazda díszít Péternél! Ennél jobban utca még nem várta karácsonyt! Nem ártana edzeni, nagy ám a fám - szólt át néha Péter, ha meglátta Pált! Abban az évben karácsonykor nem esett hó. A fenyőfa már-már majdnem menekülésre fogta a dolgot, mert vagy tizenötén gyűltek össze alatta poharakkal (nem a fára), díszekkel, és a pöcegödör- ásásnál elfelejtett, legendás hírűvé lett létrával felszerelkezve. Aztán került egy másik létra is, s mindenki felakasztotta saját díszét a fára. A csúcsra egy csillag került, amit a Pál tett föl.- Hiába, hosszú út vezet a derítő aljától a csillagokig - jegyezte meg Péter gazda, miközben fogta létrát, hogy le ne essen a szomszédja. A dologból hagyomány lett. Azóta hol egyiknél, hol másiknál díszítenek. Pista szomszéd - aki mindenre tud megoldást - szokta is mondogatni:- Ugye! Mire jó egy pöcegödör? Tizennégy év után véget ér a Vészhelyzet sorozat Véget ér a Vészhelyzet című kórházsorozat. Tizennégy év után kerül le a képernyőről. A befejező rész májusban lesz látható Amerikában. Erre a sorozat készítői szerették volna összehívni a régi csapatot, de ez csak részben sikerült. A kétórásra tervezett záró részben újra látható lesz a Carter doktort alakító Noah Wyle, mint ahogy a Benton doktort alakító Eriq La Seile is. Green doktor, azaz Anthony Edwards is újra feltűnik, George Clooney azonban a hírek szerint nem hajlandó visszatérni. A Vészhelyzet 22 Emmy-díjat nyert, és 123 Emmy-jelölést kaA sorozatot hatmillió angol és 45 millió amerikai nézte. pott, amivel a történelem legtöbb jelölést bezsebelő tévésorozatává vált. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan hírességek vendégszerepeitek a sorozatban, mint Forest Whitaker és Sally Field, Steve Buscemi és az Oscar-díj jelölt Angela Basett, akit a záró évadban láthatunk majd. A sorozat megteremtette a kórházdrámák divatját. Annak idején, sikerének csúcspontján megközelítőleg hatmillió angol és 45 miOió amerikai nézőt ültetett heti rendszerességgel a képernyők elé. ■ Boldog új évet! Tegnap ágyúlövéssel köszöntötték az új esztendőt a németországi Fehrbellin városában. Nem a naptárjukat lapozták fel tévesen a németek, hanem a helyi hagyomány miatt .késtek”. A szokásjog azt parancsolja, hogy az új esztendő első vasárnapján dördüljenek el az ágyúk.
