Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-19 / 15. szám
INTERJÚ „Főépítészként csapatjátékos leszek" öveges László A fotózás és a tervezés háttérbe szorul, de kinevezése után sem mondott le róla 1985-ben, mindössze 28 évesen lett Kecskemét főépítésze első ízben. Öveges László azt mondja, az elmúlt két évben a hivatal munkájában végbement változások győzték meg arról, hogy újra pályázzon. Rákász Judit- Szerencsés, ha gyakorló építész kerül a főépítészi posztra? Milyen választ ad, ha szembesül a dilemmával: építésznek maradni, vagy hivatalnokká válni?- Ez a dilemma számomra nem létezik. Építész vagyok. Olyan, aki megismeri és tiszteletben tarja a hivatal működésének szabályait és egyben segítségül is hívja azokat céljai megvalósításában. A kérdés első része sem kevésbé érdekes. Embere, hivatala, helyzete válogatja, hogy sze- rencsés-e. Az önkormányzat, s a hivatal működésében jól érzékelhetően jelen van a törekvés, hogy az adott - gyakran életszerűden- jogi környezetben is olyan munkamódszereket alakítsanak ki, amelyek segítik a város építését, fejlődését. Ebben a helyzetben kifejezetten szerencsés lehet egy erősen gyakorlati szemléletű főépítész. Eliszen neki feltételezhetően vannak elképzelései arról, hogyan lehetne segíteni ezt a folyamatot. A főépítészi osztályon alkalmazott megoldásoknak, munkafolyamatoknak, tempónak harmóniában kell lenniük az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott célokkal, a város vezetőinek törekvéseivel, az itt működő vállalkozások érdekeivel, és nem utolsósorban a Kecskeméten élők igényeivel. Mindez tartogat még feladatokat...-... és konfliktusokat.- Mivel a célok megfogalmazásában épp úgy sokan vesznek részt, mint a döntés előkészítésében és meghozatalában, természetesen adódnak konfliktushelyzetek. A lényeg azonban ott rejlik, hogy a döntés megszületése után a végrehajtás már egységes csapatmunka legyen.- Megmarad gyakorló építésznek is? Vállal a következő időszakban tervezést?- Tervezői munkámat egészen biztosan háttérbe szorítják a köKözelkép öveges László - 1957-ben született Kiskunfélegyházán. 1980-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát, 1982 óta dolgozik építészként Kecskeméten. 1985 És '91 között a város főépítésze volt, majd 1991-től '94-iG a képviselői munkát is kipróbálta. 1991-ben megalapította saját cégét, az Öveges és Társa Építészirodát, számos ismert vetkező időszakban a főépítészi teendők. Ez a megbízás magában foglalja, hogy napjában tucatnyi különböző ügyben kell véleményt nyilvánítani, adott esetben dönteni. Emellett sem időm, sem energiám nem lesz, hogy olyan léptékű szakmai munkát végezzek, mint eddig. Áthúzódó kötelezettségeimnek természetesen eleget teszek, aztán majd meglátjuk. Remélem, hogy egykét érdekes, számomra kedves feladatot azért fel tudok vállalni, pusztán szellemi frissességem megőrzése, s persze az alkotói öröm okán. Mindezt nemcsak jogi, hanem etikai szempontból is tisztázott feltételek között.- Melyek a legfontosabb, megoldásra váró feladatok?- Ebben is a már említett Integrált Városfejlesztési Stratégia mutat utat. A teljesség és a fontossági sorrend megtartásának igénye nélkül idesorolhatjuk példaként a Rákóczi út és a Vasúikért revitalizációját, ezzel kecskeméti épület kötődik nevéhez. 1993-ban Pro Architectura díjjal ismerték el munkáját. 2007 óta a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja. Nős, felesége a felnőttképzésben dolgozik, lánya, Nóra a JATE főiskolai karán tanul, fia, László a Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, jelenleg a BME mesterképzésén vesz részt. részben összekapcsolva a Budai utcai piac rendezését, Alsó- és Felsőszéktó részletes rendezési tervének ügyét, az élményfürdő bővítését és a főtér minőségi fejlesztését. Fontos célkitűzés, hogy az Izsáki úton megkezdődött örvendetes fejlődés ne álljon le, az útbővítés érjen el egészen a Kodály-iskoláig. Ebben partnereink lehetnek a térségben, a volt laktanyák területén munkálkodó fejlesztő cégek. A Daimler-beruházás nem csak iparterületi előrelépés, de közvetlen hatása van a város úthálózata, térségi kapcsolatai alakítására, de még a belváros rekonstrukciójának folyamatára is. Ha minden jól alakul, izgalmas éveknek nézünk elébe.- Említette a piacot. Milyen változás várható?- A piac ügye örök téma, tapasztalataim szerint igen élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Nem véletlenül, hiszen a piactér, ha úgy tetszik az agóra, a település központi része. Nemcsak elhelyezkedésében és alapvető funkciójának ellátásában, hanem, mert piacra járni egyfajta esemény és magatartásforma is. A kecskeméti piac környékén állandó probléma a megnövekedett forgalom, és ezzel összefüggésben, a parkolás megoldatlansága, az épületegyüttes környezeti kapcsolatainak zavaros összképe. Kérdés, hogy hosszú távon megfelelő-e a nagy forgalmat generáló piac belvárosi elhelyezése. A legfontosabbnak azt tartom, hogy ha napirendre kerül a kérdés, és a jelenlegi helyén működhet tovább, akkor tudatosan lássunk hozzá a feladat megoldásának. Akár építészeti tervpályázat keretében, hogy harmonikus formai egységbe foglalhassuk a meglévő élelmiszerüzlet, a csarnoképület és a nyitott piactér funkcionális hármasát, a parkolás kérdését akár térszint alatt elhelyezett parkolókkal, parkoló rendszerekkel megoldva, tehát rendezzük valamennyi környezeti kapcsolatát.- Az elmúlt hét nagy port felvert ügye volt a korrupcióval gyanúsított építéshatósági ügyintéző lekapcsolása. Mit gondol az esetről?- A polgármesteri hivatalon belül a főépítészi osztály, amelynek vezetésére megbízást kaptam, az építéshatóságtól független egységként dolgozik. Az említett eset a hivatalvezetés, a törvényesség megőrzése és megerősítése érdekében tett erőfeszítései közé sorolható.- Mennyire mások a feladatai és lehetőségei főépítészként most, mint 18 évvel ezelőtt?- Egy alapvető hasonlósággal kezdeném. Most is hármas erőtérben kell dolgoznom, melynek összetevői a helyi építész társadalom által képviselt szakmai elvárások, a város polgárai által képviselt városképpel, élettérrel kapcsolatos elvárások, és a döntéshozók, választott képviselők által megjelenített, a város fejlődésével, működésével kapcsolatos elvárások. A főépítész feladata - most és 18 évvel ezelőtt is - hogy harmóniát keressen ebben a hármas erőtérben. Nagy különbséget látok viszont abban, hogy ma már sem a célok megfogalmazása, sem a döntés meghozatala nem elsősorban, vagy nem csak egyéni kezdeményezés, kiváltság. Tehát a város fejlődését nem csak egyéni ötletek, képességek határozzák meg, hanem annak a csapatnak az összetartása, tehetsége, kompromisz- szumkészsége, amely ezekben a folyamatokban részben vagy egészben feladatot vállal. Minél szélesebb alapokon nyugszik a részvétel - természetesen nem a hatékonyság rovására - annál jobb. Ebben a csapatban a főépítész által képviselt vélemény egy a sok közül - ezt nagyon fontosnak tartom. Tevékenységemben szeretnék néhány lényeges dolgot átemelni a 18 évvel ezelőtti gyakorlatból. Nem utolsósorban azt, hogy munkám során lehetőségeimhez mérten maximálisan segítsem az építész kollégákat. Annak idején bevett gyakorlat volt, hogy közvetlenül is megvitassuk a koncepcionális elképzeléseket, vagy akár az egyedi tervezési feladataikat is. Az ajtóm most is nyitva áll.- Akkor hat évig látta el a feladatot. Most mennyit jósol?- Most sem rövid távra tervezek.- Milyen Kecskemétet álmodott meg főépítészként?- A kérdés nagy ívű, a válasz földközeli lesz. 1982 óta élek, dolgozom Kecskeméten. Alkatilag hajlamos vagyok arra, hogy erősen kötődjem olyan helyekhez, ahol sok időt eltöltöttem, sok jót kaptam. Az elmúlt 27 év alatt tervezőként és főépítészként kétségtelenül kialakult bennem egy kép a városról. Ezen a képen Kecskemét igazi alföldi hangulatú, léptékű város, amely elsősorban nem méreteiben, hanem minőségében lép tovább. Fejlett technológiákra épülő ipar, minőségi mezőgazdasági feldolgozó ipar, az ezekhez kötődő kereskedelem, az ezeket megkoronázó országos hírű felsőoktatás jellemzik. Olyan város, ahol nem csak a megélhetés alapvető szükségleteit lehet kielégíteni, hanem tovább virágzik, fejlődik az elmúlt évtizedben izgalmas változáson átment kulturális élet, értelmiségi lét, a színháztól a Magyar Fotográfiai Múzeumig. Olyan város, ahol ilyen körülmények és folyamatok között nő fel egy új generáció, akikben az igényesség s persze az építészeti igényesség már belülről fakad.- Az elmúlt években fotográfusként hallhattunk Önről a leggyakrabban. Egymás után nyíltak kiállításai. Mikor lesz ideje fotózni?- Akkor, amikor eddig is. Műkedvelő vagyok, nem ez a megélhetésem. Nem sok időre, inkább ihletett pillanatra van szükségem. Ha minden jól alakul, izgalmas éveknek nézünk elébe. A elöntés meghozatala után a végrehajtás egységes csapatmunka kell, legyen - mondta Öveges László. Kecskemét főépítésze szerint minőségi fejlődés kell a megyeszékhely életében.