Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-23 / 299. szám
16 PETŐFI NEPE - 2008. DECEMBER 23., KEDD GAZDASÁGI ABLAK A pályázatokon sok múlik merkbau Még a válság előtt sikerült jó üzleteket kötni Az állam sokat tehetne a körbetartozások lerövidítéséért - mondja Merényi Jakab. Bácsalmás TÁBLA December 3- án tartották Bácsalmáson az Új Magyarország LEADER program keretében részt vevő települések találkozóját. A rendezvényen Gráf József, földművelési és vidékfejlesztési miniszter adta át a városnak a LEADER táblákat. Kalocsa ÚT A ROP keretében felújították a Kalocsát és Kiskőröst összekötő 5301-es út 30 kilométeres szakaszát. A beruházás jó minőségben, 928 millió Ft-os költségkeretben a Soltút Kft. kivitelezésében készült el határidőre. Mivel a vasúti személy- szállítás megszűnt a két térségi központ, Kiskőrös és Kalocsa között, a jó minőségű közúti közlekedésnek különös jelentősége lett, és mintegy 40 000 ezer ember életkörülményei javulhatnak. Kalocsa ADÓ A 2009-es aktuális adózási változásokról január 13- án tart tájékoztatót az APEH Regionális Igazgatósága két munkatársa, Bajnóczy Sándorné Főosztályvezető és Katus Éva főosztályvezető-helyettes a főiskola kamara termében 9 órától. Kiskunhalas megállapodás December közepével befejeződött a kamarai képviseleten a tanulószerződések megkötése. A kiskunhalasi Vári Szabó István- és a kiskőrösi Wattay-iskolákban mintegy 400 új megállapodást írtak alá. Kiskunhalas SZŐREG Jó ütemben haladnak a kiskunhalasi Ganzair Kft. dolgozói a gázkompresszorok beszerelése terén, továbbá a gázmotorok összeszerelése is végéhez közeledik. A cég Szőregen végzi tevékenységét, a munkát jövő szeptemberre befejezik. A vállalat egy nemzetközi konzorcium - finn és amerikai - tagjaként a MÓL szőregi stratégiai gáztározójára kiírt pályázatban nyertesként végzi a gázkompresszorok gyártását, ennek az értéke 32 millió euró. Kiskunhalas építenek Az önkormányzat 22 milliárd forintos ún. komplex beruházási programot hajt végre pályázati forrásból, amely a Csetényi parkban valósulna meg. A projekt magában foglal egy konferencia központot, hotelt, szállodát sportcentrummal egybekötve. A megvalósulás érdekében ősszel megalakult a Halas-GEROhostel Kft., amely a majdani komplexum üzemeltetője lesz. Az építőipari vállalkozások egy része eltűnik a következő hónapokban a piacról. Barta Zsolt Úgy gondolom, hogy jövőre minimum 20 százalékkal csökken majd a magyar építőipar teljesítménye. Nagyon sok cég megy tönkre - mondja Merényi Jakab, a kiskunhalasai Merkbau cégcsoport ügyvezető igazgatója. A halasi építőipari társaság kivitelezési üzletága még időben, azaz a pénzügyi válság kialakulása előtt, októberben kötött több olyan üzletet, mely a vállalat dolgozóinak a jövő nyár közepéig ad munkát. Hogy azután mi lesz, még nem látható előre, mondta az ismert üzletember. A jelenlegi nehéz helyzetet jellemzi az is, hogy az elmúlt hetekben csak néhány megállapodást sikerült tető alá hozni. Jelenleg több nagyobb pályázat van elbírálás alatt, amelyekből további megrendelésekre számít a társaság. Minden rosszban van valami jó, teszi hozzá az igazgató. Az építőipari cikkek árusításával foglalkozó telepeik - Kiskunhalas, Baja - forgalma váratlanul megnőtt. Az utóbbi időben nagyon sok magánszemély előre hozta vásárlásait. Ez talán azzal magyarázható, hogy sokan attól tartanak, hogy jövőre jelentős áremelkedés történik. A cégnél arra számítanak, hogy 2009- ben akár ötödével is csökkenhet a kereskedések árbevétele. A keresletcsökkenést némiképp ellensúlyozhatja, hogy a társaság pozíciói erősödtek a beszállítóknál az elmúlt időszakban és új termékcsalád is bevezetésre került 2008-ban. A kereslet-csökkenés mellett állandó probléma az is, hogy a megyében alig van munka. A főváros mellett, az országhatárokon túl, mindenekelőtt Németországban dolgoznak a cég munkatársai. A Halasbau Kft. az idén a terveknek megfelelően teljesített, és stabil rendelésállománynyal is rendelkezik, de Merényi Jakab azt mondja, ha a Parlament elfogad egy, a külföldön dolgozó magyar építőipari cégekre nézve hátrányos jogszabályt, akkor nehéz helyzetbe kerül az említett vállalkozásuk. A törvényhozók 29 százalékos járulékot szeretnének kivetni a kint dolgozó magyar munkások fizetésére. Pedig ott leadóznak a helyi szabályok alapján, biztosítással is rendelkeznek, s itthon is az ágazati minimálbér alapján fizetik utánuk a tb járulékot. Ha csaknem 30 százalékkal többet kell a munkájuk után fizetni odakint, akkor mintegy 8 ezer dolgozót rendelhetnek haza a magyarországi cégek. Ők pedig könnyen elfordulhat, hogy munkanélküliek lesznek. Azaz nem befizetnek az állami kasszába, hanem onnét majd kivesznek, hisz jár nekik a munkanélküli segély. Az ágazati képviselet azt javasolta az állami ötletgazdáknak, hogy akár a minimálbér duplája után is hajlandók a járulékot kifizetni, csak minden maradjon a régiben. Ha elhagynák a német piacot a magyar vállalkozók, akkor könnyen helyükbe lépnének a szlovák, a cseh, a lengyel cégek. A szomszédos országokban ugyanis senkinek sem jut eszébe az, hogy társadalombiztosítási járulékot fizettessenek a külföldön kapott jövedelem után. Hogy meddig húzódhat el a válság, nem tudni. Merényi Jakab azt mondja, hogy az államtól sok dolog függ. A körbetartozások lerövidülhetnének, ha például a pályázati kivitelezések esetén az önkormányzatok, de mindenekelőtt az állami szereplők határidőre fizetnének. Ehhez jóakarat kell, illetve az is, hogy egy ügyintéző, ne a 30. napon vegye észre egy beadott ügyirat esetében, hogy esetleg hiánypótlásra van szükség. Ha rugalmasabban, előrelátóbban dolgoznának több hivatalban a szakemberek, akkor talán kevesebb lenne a körbetartozók száma, a tartozások időpontja is lerövidülhetne. A hiányszakmákat is tanítják a bajai oktatási cég tanárai Bács-Kiskun megye Szakképzéséért díjat vehette át az ünnepi küldöttgyűlésen Fekete László, a „B - OPIFEX” Oktatási és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. A vállalkozás jó egy évtizede alakult, fő tevékenységei a felnőtt- és szakképző és szakmai középiskolai oktatás. A cég vezetője elmondta: az első években mindenekelőtt az építőipari szakmák képzését folytatták. Kőműveseket, ács-állványozókat, szobafestőket, villanyszerelőket oktattak. Az induláskor négy tanárral 60 diákot képeztek. Az idei tanévben már 21 oktató tanítja a 305 tanulót. Amikor 2002-ben a bajai NETTITEX Konfekcióipari Kft. ruhaipari nagyüzemet felszá■ 'Több mint háromszáz diákot oktatnak a vállalkozásnál. mohák, felvállalták az addig ott tanuló női-ruhakészítő 12. szakmunkástanulók gyakorlati oktatását. Majd beindították a 11. évfolyamos diákok képzését is. Ahogy a vállalkozás egyre sikeresebb lett évről évre egyre több szakma oktatását kínálták a fiataloknak. így hat éve már épületburkolói - 2004-től pedig gyermekruha-készítő szakmát is tanulhatnak az érdeklődők. A cég mind a 305 tanulójával tanulószerződést kötött. A gyakorlati képzésre nagy hangsúlyt fektető társaság tavaly is és az idén is sikeresen pályázott a regionális munkaerő-piaci pályázatokon. A két év során 60 millió forintot költhettek csúcstechnikai gépek beszerzésére. Tavaly a fodrászatot rendezték be, a varrodába pedig korszerű gépeket vettek. Az idén pedig az informatikai rendszerüket szélesítették. Fekete László ügyvezető igazgató. ■ A kereslet- csökkenés mellett állandó probléma az is, hogy a megyében alig van munka. Lépésről lépésre tanulták meg a térburkolás fortélyait sütő László: az üzlet is olyan, mint a rögbi, keményen kell harcolni a sikerért - tisztelni kell a társakat Amikor végeztünk az első térbur- kolatos munkánkkal 1994-ben, akkor azt mondtam a munkatársaimnak: jól jegyezzék meg, hogyan is kell csinálni, mert hamarosan ebből fogunk megélni - emlékezik vissza a kezdetekre Sütő László, a kecskeméti Térburkolat Kft. ügyvezető igazgatója. Az első megbízás a mai nagy munkákhoz képest jelentéktelennek tűnik. A kecskeméti Csongrádi út és a körút találkozásánál egy 40! négyzetméteres szakaszt kellet elkészíteniük. Nagy kihívást jelentett a csekélynek tűnő terület lefedése, mert sem akkor, de még ma sem képeznek térburkoló szakembereket a hazai iskolákban. Az évek alatt azonban a saját tapasztalataik alapján kitanulták a szakma csínját-bínját. A referencia munkáik között ma már 40-től a 20 ezer négyzetméteres teljesítések szerepelnek. így például a röszkei határátkelőnél 24 ezer négyzetméteres felületet készítettek el a megrendelő igényei alapján. A vállalkozás a fő profilja mellett mélyépítést, csatornázást, épületek alapjainak az elkészítését, ipari padlók kialakítását is végzi, de emellett családi megbízást is szívesen elvállal. A ma 35 dolgozót alkalmazó vállalkozás 1997-ben alakult át kft.-vé. A családi vállalkozást SüA kecskeméti főtér egy részét is a vállalkozó cége burkolta le. tő László és felesége, Sütőné Bagi Edit irányítja. A több százmilliós árbevételű cég munkáját a körbetartozások nehezítik. A kamarába azért is léptek be, hogy a szervezet segítsen felszámolni a tartozások rendszerét. Illetve azért is, hogy a tagsággal a kapcsolataikat szélesítsék. A Mercedes beruházás kapcsán azt remélik, hogy a szervezet a Daimler-cég figyelmébe ajánlja a jó referenciákkal rendelkező társaságot. A sport és az üzlet: a földről mindig fel kell állni sütő László húsz év óta megszállottja a rögbi szigetországi változatának. A Kecskeméti Atlétika és Rögbi Klub oszlopos tagja. A futó, védő, tolongó játékos kedvét a korábbi sérülések sem tudták elvenni a játéktól. Mint mondja, a rögbi olyan, mint az üzleti élet. Gyorsnak, határozottnak kell lenni. Ha időnként az ember a földre kerül, fel kell tudni állnia. Az ellenfelet tisztelni kell, még akkor is, ha néha az tisztességtelenül is játszik.
