Petőfi Népe, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-28 / 278. szám

BÁCS-HSKUN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA CHAMBER OF COMMERCE AND INDUSTRY BÁES-KKKDN COUNTY A Petőfi Népe gazdasági melléklete Ablak a siker kuicsä A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Szentháromság tér 4. Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@t-online.hu • 6300 Kalocsa, Bátyai út 2. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@t-online.hu • 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/428-493 e-mail: bkmikhalas@t-online.hu • internet www.bkmkik.hu ll. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM A pénzügyi krízisről kérdeztük Szenes Mártont. ► 20. OLDAL Az alapvető reformok még hátra vannak dr. par rag h lászló Ha véget ér a válság a világon, nálunk elmaradhat a fellendülés Parragh László arra figyelmeztetett egy nem rég megtartott előadásán, hogy a gazdasági bajaink jelentős részben az elmaradt reformoknak köszön­hetőek. Felvételünk a közelmúltban készült a megyei kamara székházában, ahol a TOP-lOO-as kiadványt mutatták be. Dr. Parragh Lászlót a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének választották október végén újra. Arról kérdez­tem, hogyan látja a legna­gyobb gazdasági érdek- képviselet vezetője az or­szág gazdasági helyzetét. Barta Zsolt- Milyen mélységű és meddig tarthat a krízis?- A recesszió elején járunk, nem látjuk a mélységét, és azt sem tudjuk, milyen hosszú is lesz. Az ország gazdasága alap­vetően a nagy uniós piacoktól függ. Ha ott nagy a visszaesés, akkor nálunk sem várható más.- Mely piacra kell leginkább figyelnünk?- Az uniósra, de mindenek­előtt a németre, ez a legnagyobb export célországunk. Az ottani polgár fogyasztási szokása jelzi majd, mire is számíthatunk. \- Mennyiben tudja a kormány befolyásolni a válság hatását?- Legfeljebb tompíthatja, de alapvetően befolyásolni nem ké­pes. De ami igazán nagy kérdés, a válság társadalmi kihatása. A történelemben sokszor tapasz­talhattuk, hogy minden ilyen válság felerősíti a szélsőségeket. A világ döntéshozóit most ez mozgatja, ezért is próbálnak anticiklikus politikát folytatni. Ehhez egészséges államháztar­tásra van szükség. Olyanra, amely mellett az állam egy bizo­nyos szintig eladósodhat. így ke­resletet generálhat a gazdaság­ban, mellyel csökkentheti a vál­ság hatásait.- Évente 1200 milliárd forint megy el adósságszolgálatra. Miből lesz pénz az anticiklikus politikára?- Saját forrásra nem számít­hatunk. Az uniós pénzeket kell átcsoportosítani a gazdaság fej­lesztésére. Erről szólt a gazdasá­gi miniszter nem rég. Mintegy 1400 milliárd forintot kívánnak a piaci szereplők támogatására, megerősítésére szánni. Tulaj­donképpen elfogadták azt a ka­marai érvelést, hogy többet kell a gazdaság fejlesztésére fordíta­ni.- Ez az uniós pénz most olyan, mintha egy Marshall- segély lenne.- Átvitt értelemben az is. Minden esély megvan arra, hogy egy gazdasági fordulat történjen.- Megcsinálja a kormány?- Erre nehéz válaszolni. Meg kell egyezni Brüsszellel, illetve meg kell oldani azt, hogy a hazai bürokrácia rugalmasan kezelje a gazdasági pályázatokat. Tavasz- szal már éreznie kell a gazdaság szereplőinek a pénzek átcsopor­tosítását. Ez már a kormány po­litikai felelőssége.- Tegyük fel, hogy fordulat történik, elfelejthetjük a gondokat?- Ha túl leszünk rajta, egy re­latív gyors fellendülés várható, de attól tartok, ebben Magyaror­szág nem vesz részt.- Kasszandrái jóslat.- Eddig a kamara minden ko­rábbi elemzése - ne nevezzük jóslatnak - beigazolódott. A vál­ságra most pénzügy technikailag reagálunk. Nem látom azokat a reformokat, melyeket már rég be kellett volna vezetni. Gondolok itt a nyugdíj-, az oktatási-, a kuta­tás fejlesztési-, az egészségügyi -, az önkormányzati- és az adórend­szerekre. Ha a megszorítások vé­get érnek, ugyanolyan költség- struktúrában élünk tovább, mint ami a világgazdasági válság nél­kül is krízisbe sodorta az orszá­got. Ez újra generálja a válságot, s ha Magyarország nem lesz ver­senyképes, akkor egy gazdasági növekedés hullámára nem tud felkapaszkodni. Milyen kamarát szeretne látni négy év múlva az elnök? A KAMARA a magyar gazda­ság része, mondja Parragh László. A magyar gazdasá­got pedig rendbe kell tenni. A kamarának pedig azt az utat kell járni, amit az or­szág ezer éve maga előtt ki­tűzött. A magyarság Euró­pához akar csatlakozni. Ezért hoztuk Bajor Gizellát az Árpád-ház anyakirályn& jének Németországból. De kultúrájában, vallásában, piacaiban követni akarjuk Európát. Ideszállítjuk a ter­mékeinket, innét vásáro­lunk, ezért is léptünk be az Európai Unióba. A politiku­soknak rá kell arra döb­benniük, hogy egy erős ka­mara nélkül nem lehet rendbe tenni a gazdaságot. Ha Európában akarunk si­keresek lenni, akkor konti­nentális intézményekre van szükségünk. A szervezetnek ilyennek kell lennie a meg­felelő jogosítványokkal. A Lajtán túl kötelező a tag­ság, vagy legalább is a re­gisztráció. A piaci szerep­lők igényeinek az ismerete nélkül ugyanis nem lehet jó szakképzést végezni. Ha nem tudjuk, ki milyen pia­cokra és mit is szállít, nem lehet kereskedelem-fejlesz­tést végezni. De a fekete- gazdaság ellen sem lehet fellépni, ha nincsenek min­denki által ismert, elfoga­dott etikai szabályok - mondta az elnök. Költségcsökkentő intézkedések tercsi miklós: a banki kamatok lassítják az építkezéseket A gépipar nehéz helyzetben sziráki SZILÁRD: Jövőre nehéz évre számíthatunk A beruházások egy része leállt az elmúlt hetekben, a kivitelezők közül sokan alig találnak mun­kát. A jegybanki alapkamat oly magas, hogy ma szinte alig van olyan beruházó, aki hitelt tudna felvenni. Ez átgyűrűzik az építő­ipari cégekre is. A kivitelezők egyre kevesebb munkát kapnak, embereket bocsátanak el, gépe­ket adnak el, hogy kihúzzák ezt az időszakot - mondja Tercsi Miklós, az ÉKISZ Építőipari Kft. egyik vezetője. A válság hatásá­ra a Kecskeméten épülő biogáz üzemi kivitelezési munkáit lelas­sították, az egyik bank lakópark beruházásának építése megállt és további partnerek jelezték, hogy a megállapodás ellenére a Remélhetőleg a válság kirostálja az építőipari fantomcégeket, mondja Tercsi Miklós. kivitelezési megbízást halaszta- niuk kell szintén pénzügyi okok miatt. A negyven dolgozónak mun­kát adó 22 év óta működő cég ve­zetője azt mondja, hogy ezek a nehéz hónapok talán arra lesz­nek jók, hogy végre eltűnjenek a szektorban működő fantomcé­gek, amelyek oly sok problémát okoztak az ágazatnak. Részben nekik köszönhető a körbetarto­zás is. Hogy mit tehet egy közepes cég a válságos helyzetben? Tercsi Miklós azt mondja: elképzelhe­tő, hogy jövőre nem lesz fizetés- emelés, leállítanak egy-két autót, kikapcsolnak néhány telefonvo­nalat, hogy ezzel is csökkentsék a költségeiket. így ugyanis meg­őrizhetik a cég munkavállaló­inak nagy részét. Az összeszo­kott csapatot mindenképpen egy­ben akarják tartani. ■ B. Zs. A válság az építőipar mellett a gépgyártó szektor szereplőit érinti leginkább.- Alapvetően optimista beállí­tottságú vagyok, de nem látom pontosan, mit is hoz a jövő - mondja Sziráki Szilárd, a kalo­csai Budamobil Cargo Kft. ügy­vezető igazgatója. A közel más­félszáz dolgozót foglalkoztató vállalkozás jelentős részben jármű pótkocsikat, felépítmé­nyeket, mezőgazdasági gépeket, könnyű és nehéz acélszerkezete­ket gyárt. A válság hatására a megrendelőik mostanában óva­tosabban tárgyalnak, mint ko­rábban, magyarázza a fiatal üz­letember. Van olyan termék, amelyre csak néhány heti meg­Mlnden munkát elvállalnak, ami nem termel veszteséget, mondja Sziráki Szilárd ügyvezető. rendeléssel rendelkezünk, de olyan is akad, amelyre jövő de­cemberig le vannak kötve a ka­pacitások. Januárra eldől, mi­lyen évvel is számolhatunk. A foglalkoztatottság megtartása ér­dekében minden munkát elvál­lalnak, persze ami nem vesztesé­ges. A piaci megrendelések csökkenése miatt előrelátható­lag 10-15%- os létszámleépítést kell végrehajtani. Ugyanakkor a cégvezető abban bízik, hogy az alkalmazottak hamarosan visz- szatérhetnek munkahelyükre. Mint mondta, szerencsére banki kölcsönük elenyésző, így az emelkedő kamatok és a törlesz­tések nem nehezítik a piaci hely­zetüket. Az ügyvezető úgy véíi, hogy az a cég, amelyik átvészeli a válságot, a fellendülés idősza­kában a kiesett bevételeket gyor­san pótolhatja, akár új piacokra is szert tehet. ■ B. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents