Petőfi Népe, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-11 / 263. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. NOVEMBER 11., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Megvan a döntés: húsz egvhektáros telket alakítanak ki az ipari parkban Fejlesztheti az ipari parkot a ba­jai önkormányzat. Megkapta ugyanis az igényelt 189 millió fo­rintos támogatást a regionális fejlesztési ügynökségtől. Miután hasonló nagyságrendű összeget tesz a pályázati nyeremény mel­lé a város, összesen 380 milliós beruházás valósulhat meg jövő év novemberéig. ■ Az úthálózat fejlesztését is a telkekhez kapcsoló­dó, várható forgalom és terhelés figyelembevéte­lével határozták meg. Az előzetes piaci felmérések szerint kis- és középvállalkozá­sok betelepülése várható. Ennek megfelelően húsz darab egyhek- táros telek kialakításáról döntöt­tek a bajai képviselők. Ugyanak­kor a több, kisebb parcella ösz- szevonásával lehetőség nyílik egy-egy érdeklődő multinacio­nális cég igényeinek a kielégíté­sére. Az úthálózat fejlesztését is a telkekhez kapcsolódó, várható forgalom és terhelés figyelembe­vételével határozták meg. így hétméteres pályaszerkezetet je­löltek ki 12 ezer négyzetméte­ren. Első lépcsőben 8 500 négy­zetméternyi út épülhet meg A közműfejlesztéseket (áram, gáz-, víz- és csatornahálózat) is a várható betelepülő vállalkozások általános igényéhez alakították. Speciális tevékenységhez továb­bi beruházások szükségesek. ■ -géczy­A beruházás főbb céljai középtávon az a fő cél, hogy Baja vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő térségi központtá legyen. Ennek egyik eszköze a helyi adottsá­gokra épülő gazdaságfejlesz­tés, a vállalkozásokat támo­gató infrastruktúrafejleszté­se. Viszont mielőbb vonzó gaz­dasági területet kell kialakíta­ni hazai és nemzetközi vállal­kozások számára, továbbá új cégeket idecsábítani. Erősíten­dő az ipari parkba települők közösségi szelleme, a magas színvonalú szakmai szolgálta­tások számának növelése. Rö­vid távú cél a kistérségi gaz­daságfejlesztő ipari park sze­rep betöltése. Katona Józsefre emlékeznek Kodály Zoltán és Bartók Béla műveiből adott hangversenyt Katona József születésnapjának előestéjén a róla elnevezett színházban a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a Kecskeméti Cantus Nobilis Kórus. Az előadás érdekessége volt, hogy Kodály Három ének című művének kecskeméti ősbemutatóját hallhatta a közönség, hiszen zenekari kísérettel még soha nem adták elő. A Katona József születésnapja alkal­mából rendezett hivatalos megemlékezés ma délben lesz a város nagy szülöttének szobránál. Spekulációt gyanítanak gabonapiac Jelentősen csökkent a belső felhasználás Felmondják vagy megvál­toztatják a tavasszal kö­tött termelői szerződése­ket a gabonakereskedők. Inkább fizetnek kötbért a gazdáknak, jobban jár­nak, mint ha megvennék tőlük a terményt. Miklay Jenő A napraforgó felvásárlásáról szó­ló szerződéseket kora tavasszal még 100-120 ezer forint tonnán­kénti áron kötötték a gazdálko­dókkal a kereskedőcégek. Azon­ban a betakarítás idejére az ola­jat adó növény magvainak tőzs­dei forgalmazása mára 52-56 ezer forintra csúszott le. Ezért a felvásárlók nem hajlandók be­tartani az év elpjei alkut. Kiszá­molták: kevesebbet vesztenek a gabonabizniszen, ha felbontják a szerződést, és kifizetik a gaz­dáknak a tonnánkénti 20-30 ezer forint kötbért. A termesz­tők megértik: jogilag talán nem kifogásolható ez a magatartás. Azonban tisztességtelennek ne­vezik, különösen azon társasá­gok részéről, amelyek nem osz­toztak velük a többletbevételen az előző években, amikor a beta­karítás utáni árak jóval megha­ladták a szerződésben rögzítette­ket. Pandur László szabadszál­lási gazdálkodó ton­nánként 120 ezer fo­rintban állapodott meg a napraforgó­felvásárlóval. Vi­szont ősszel csak fél árat kapott érte meg a húszezer forint kötbért tonnán­ként. Az ugyancsak szabadszál­lási Boczka Jánost ugyan nem hagyta cserben üzletfele, de ő sem nyert sokkal többet az érté­kesítésen.- Tavasszal ötven tonna nap­raforgóra egyeztünk meg konk­rét áron, tonnánkénti 95 ezer fo­rintban. Ezt meg is kaptam, de a másik ötven tonnáért már csak 65 ezret adott az átvevő. És még örülhetek, mert azóta tovább csökkent az ár. Ha pedig a kuko­ricát, a búzát adnánk el most na­pi áron, akkor vastagon ráfizet­nénk - mondta Boczka János. A felső-kiskunsági gabonater­mesztők némelyike csődközeli állapotokat emleget. Éves árbe­vételük nem fedezi a termelési költsé­geket. Boczka János úgy számolja, hogy a kukorica önkölt­sége jó termésátlag esetén átlagosan tonnánként 2700 forintra jön. Ezzel szem­ben a termény jelenlegi piaci ára 2 ezer forint körül mozog. A ma­gas hozamok sem ellentételezik a kiesést, már ahol lehet bő ter­mésről beszélni. Felső-Kiskun­ságban az egyenetlen csapadék­eloszlás miatt helyenként csak fele termést takarítottak be a gazdaságok. Még ez idő tájt is meredeken emelkedtek a fajla­gos költségek. Pandur László 44 ezerért adott túl a búzán. Ha most vinné piacra, csak 3 ezer forintot kapna érte, kevesebbet mint aratáskor.- Úgy néz ki, az elkövetkező hónapokban sem számíthatunk a gabona áremelkedésére. A sü­tőiparban, a növényolajiparban egyaránt azt halljuk: hatalmas készleteket halmoztak fel. A leg­okosabb amit tehetnek a gazdák az, hogy kivárnak, amennyiben van tárolókapacitásuk. A piaci mélyrepülés okát nem ismerjük, de spekulációt gyanítanak. Vi­szont az tény, hogy a belső fel- használás csökkenése is közre­játszik itt. Az állatállomány a becslések szerint 20 százalékkal esett vissza az utóbbi három év­ben, az eddig még úgy-ahogy rentábilis baromfiágazat lénye­gében összeomlott. ■ Az állatállo­mány 20 száza­lékkal csökkent az utóbbi három évben. Ne bántsd a magyart! Márton napja van. Alkalom arra, hogy a szlovák-magyar viszonyról essék szó. Vessük tekintetünket a két népet összekötő fontos kapocsra, a pozsonyi székesegyházra, amit a pannóniai születésű tours-i püspök, Szent Már­ton tiszteletére emeltek. Tor­nyát Szent Koronánk máso­lata ékesíti, ugyanis a Habs- burg-időkben itt koronázták a magyar királyokat. Akkor még ebben a királyságban éltek a szlovákok is. Közü­lük sokan voltak büszkék a rendi alkotmányra, mert az nekik is ugyanazt a szabad­ságot biztosította, mint a ma­gyaroknak. Ma más időket élünk. Ütnek bennünket. engem jóérzéssel tölt el, hogy határainkon túl is van­nak olyan sportegyesületek, amelyek magyar buzdításra lelkesednek. Ilyen például a Csíkszeredái hokicsapat vagy a dunaszerdahelyi foci­csapat. S ha a Barcelonának vagy a Reálnak lehetnek szurkolói Magyarországon, annál inkább lehetnek Dunaszerdahelynek is. Eze­ket a drukkereket verték meg brutálisan a szlovák rendőrök - láthatóan úgy, hogy nem volt rá elfogadha­tó okuk. Amikor őket ütöt­ték, engem is ütöttek. válaszul a magyarországi szurkolói csoportok Ne bántsd a magyart! mottóval szerveztek megmozduláso­kat az elmúlt héten szomba­ton, amiből a KTE-meccsen kivette részét a Kecskeméti Devils tábora is. Kulturáltan, méltóságteljesen, minden agresszivitást nélkülözve lengtek a magyar zászlók, csupán jelezve, hogy nálunk is van erő. tourst szent Márton ketté­szakította a köpenyét, s felét egy koldusra terítette, hogy ne fázzon. Mi nem akarunk köpeny alá bújni, hogy féle­lem nélkül, magyarként mu­tathassuk ki az érzelmein­ket, akár Dunaszerdahelyen is. Ehhez jogunk van. Szavazzon a 2008-as Prima-díj jelöltjeire! MIKULÁS FERENC STÚDIÓVEZETŐ M aj ■ ■ a tv ana Mikulás Ferenc Mikulás Ferenc 1940-ben született Kaposváron, gyermekkorát Dunapatajon töltötte. A középiskolát Kunszentmiklóson kezdte, ahonnan 1957-ben eltávolították, mert elszavalta a Nemzeti dalt. Kalocsán érettségizett 1959-ben. 1971-ben nevezték ki a Kecskeméti Animációs Stúdió élére, melyet ma is vezet. Az ő kezdeményezésére született több olyan ismert sorozat, mint a Magyar népmesék, a Mesék Mátyás királyról, a Mondák a magyar történelemből vagy a Száz éve történt. Alapító tagja a Magyar Mozgókép Közalapítványnak, tagja a Filmszakmai Kerékasztalnak. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje és az Olasz Filmművész Szövetség kitüntetése mellé, idén tavasszal a Balázs Béla-díjat is átvehette. A napokban Nemzetközi Gyermek Filmfesztivá­lon, Chicagóban a televíziós film kategória első díját nyerte el a Magyar népmesék című animációs sorozat Horváth Mária által rendezett Hogyan telt a gyermekko­rom? című epizódja.- Ezzel az alkotással nem csak egy újabb kecskeméti filmsiker született, hanem a magyar népművészetet | ismertete meg jobban a világ. Hatvanhét fesztiválra ju­tott el eddig a sorozat egy-egy epizódja, Európa számos országán kívül Ausztráliában, Japánban, és az Egyesült Államokban is ismerik a Magyar népmeséket. Mikulás Ferenc számára a Megyei Príma Díj jelölés sem csupán saját munkájának megbecsülését jelenti.- Ez az elismerés mindenképpen a stúdióban folyó munkának szól, amit a kollégáimmal együtt végzünk. Hi­■j szem, hogy egy kis csapat ember, ha igazán komolyan veszi azt, amit csinál, akkor olyan teljesítményekre ké­pes, amire nagyon kevesen gondolnának. Nem szabad kishitűnek lenni, vállalni kell saját kultúránkat, identi­tásunkat, és meg kell mutatni a világnak. Mint beszámoltunk róla, Bács-Kiskun megye polgárainak szavazatai alapján 10 fősre szűkült a területi Prima-dij jelöltjeinek névsora. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Bács-Kiskun Megyei Szervezete áttal életre hfvott díj esélyeseire november végéig lehet szavazni a mellékelt szavazólapon. A szavazatokat személyesen, illetve postai úton lehet eljuttatni a VOSZ irodájába (Kecskemét, Csányi körút 12. II./201.) Szavazni interneten is lehet, a voszbkin@gmaiLcom e mail címen, a www.baon.hu és a www.primadij.hu honlapon. ..... ■+ Magyar irodalom: Miklya Luzsányi Mónika i ■» Magyar színház- és filmművészet: Mikulás Ferenc I ■» Magyar képzőművészet: Szappanos István [ Magyar tudomány: Dr. Csatári Bálint ["......■» Magyar oktatás és köznevelés: Al földyné Dobozi Eszter I........)■» Magyar építészet és építőművészet: He rényi József !■► Magyar népművészet és közművelődés: Csík Zenekar 1........mik Magyar zeneművészet: Szilágyi Áron I Magyar sport: Vereczkei Zsolt [ Tehetséges fiatalok: Csupor Balázs BÁLÁI F. ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents