Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-24 / 224. szám

6 GAZDASÁG 2008. SZEPTEMBER 24., SZERDA HIRSAV Több az előfizetés, mint a mobilos augusztus végén száz la­kosra 116,4 mobiltelefon­előfizetés jutott az ország­ban - derül ki a távközlési hatóság jelentéséből. A há­rom szolgáltató ügyfelei­nek száma 11,7 millió volt. A T-Mobile 43,92, a Pannon 35,27, a Vodafone pedig 20,81 százalékos piaci ré­szesedést tudhatott a ma­gáénak. Milliárdos bírságot osztottak szét tavaly az elmúlt évben 204 ver­senyfelügyeleti eljárás so­rán összesen 2,359 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal. Általában a fogyasztói dön­tések tisztességtelen befo­lyásolása miatt büntetett a versenyhatóság. Jelentősen csökkent a büdzsé hiánya egy Év alatt a GDP csak­nem négy százalékának megfelelően javult az ál­lamháztartás egyensúlya - mondta Veres János a par­lamentben. A pénzügymi­niszter arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a társada­lombiztosítás az elmúlt évet a tervezett 27,5 mil­liárd forintos hiánnyal szemben 27,6 milliárd forintos többlettel zárta. ja. t AHírsávota MfeSMliPBitámőltf A BUX-index 2008. szeptember 23-án Nyitóérték: 18628 Előző napi záróérték: 18861 Változás: -2,24% Záróérték: 18437 .........a........ W' 15.30, a New Yorki tőzsde nyitása /l 18 mi port/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30- ' ora FORRÁS: BÉT NYERTESEK m 09.23. Részvény Usásóár« Vétess i%) KEN8 RFV 6600 +3,30 33,37 Danubius 6385 +2,98 0,18 TVK 4 400 +0,80 0,6 MÓL 14 800 +0,40 5666 Pannergy 1156 +0,34 11,49 VESZTESEK FORRÁS: BÉT RáS2VMy WBoárifti Változás í%) (MÓR ORC 4 600-8,91 5,22 OTP 6360-5,07 18697 AAA 149-4,48 0,05 FHB 1047-3,94 37,88 Zwack 13 005-3,66 1,49 A BUX-index az elmúlt napokban 20000 19 600 j9 223 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. szeptember 23-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft f ■1 T f 240,26 163,41 150,75 +0,6 Ft-1,04 Ft +0,91 Ft Balatonring: nincs csúszás sávoly Nem az ingatlanválság miatt terjeszkedik a Sedesa Szegényeledelnek tartják a magyarok a saját márkás termékeket Nem a spanyolországi in­gatlanválság miatt próbált szerencsét Magyarországon a sávolyi motorpályát építő Sedesa ingatlanbefektető és -fejlesztő cég, amelynek el­nökével, Vicente Cotinóval két tárgyalás között beszél­gettünk Budapesten. Gyükén Mercédesz- A Balatonringgel kapcsolat­ban tárgyalnak most Magyar- országon?- Szinte minden héten tárgya­lunk már a sávolyi pályáról.- A terveik szerint jövő szep­temberben már az új pályán rendeznek Moto GP-futamot. Tartható ez a szorosnak tűnő határidő?- Ha rendkívüli időjárás vagy más hátráltató körülmény nem jön közbe, elkészülhetünk idő­ben. A projekt-előkészítés utol­só fázisában vagyunk, két hét múlva szeretnénk letenni az alapkövet.- Nemcsak motorpályát, de szállodát, golfpályát, wellness- szállodát, sőt közműfejleszté­seket, szennyvízcsatorna ki­alakítását is tervezik a térség­ben. Ennyire bíznak abban, hogy a pálya vonzerőt jelent a környéken?- Amikor belefogtunk, még nem is gondoltunk arra, hogy versenypályát építünk. Amit ak­kor fontosnak tartottunk, az a Ba­laton közelsége, a fokozatosan ké­szülő M7-es autópálya és a már meglévő termálvízkincs volt. Ezek alapján próbáltunk turiszti­kai és településfejlesztést megva­lósítani. Úgy ítéltük azonban, szükség van még valamire, ami emelné a beruházás értékét. Mi­vel Talmácsi Gábornak és csapa­tának a szponzorai vagyunk, a kormánnyal egyetértésben gon­doltunk a versenypályára, amely növelheti a Balaton vonzerejét, végső soron a látogatottságot. Úgy látom, ez sikerülni is fog.- Most szavaztak a parlament­ben a Balaton-törvényről. A jogszabály mennyiben befo­lyásolja az önök terveit?- Igazából nem érint minket, hiszen mi már a korábbi rendel­kezéseket is betartottuk. Vicente Cotino erős magyarországi jelenlétet tervez Névjegy vicente cotino 1968-ban szü­letett Valenciában. Üzleti ta­nulmányai után családja cé­génél kezdett dolgozni. Ebből született később a Sedesa Cso­port, amelynek ma az elnöke. a Spanyolország egyik veze­tő ingatlanbefektetési és -fej­lesztőcégének számító Sedesa ma számos európai ország­ban, köztük Magyarországon is jelen van. A Balatonring látványterve: két héten belül alapkőletétel- Elmondta már, miért a Bala­tont választották fejlesztésük színhelyéül. De miért pont Sá­volyra esett a választásuk?- Minden szükséges dolog egy­beesik: a tó, az autópálya és több ország közelsége. Egy befektető döntése azonban sokszor attól is függ, mit lát a helyi vezetésnél, és ebből a szempontból nagyon pro­duktív volt a kapcsolat; minden támogatást megkaptunk a dél-du­nántúli régiótól.- Az önök cégének, a Sedesá- nak nem ez az egyetlen ma­gyarországi projektje.- Általában ha egy új országba érkezik a cégcsoportunk, nem rö­vid idejű jelenlétre tervezünk, ha­nem korlátlan időben gondolko­dunk. Egész Magyarországon az építőiparban, az ingatlanfejlesz­tésben, ahogy a környezetvéde­lemben is nagyon erős jelenlétet szeretnénk megvalósítani.- Mindez összefüggésben van azzal, hogy Spanyolországban az ingatlanpiac soha nem látott válságba került az utóbbi idő­szakban? Egyfajta menekülési útvonalat jelentenek a magyar- országi fejlesztések?- Nem tudom, a többiek hogy élik ezt meg, egy biztos: én már akkor is itt voltam, amikor az in­gatlanpiac nálunk a csúcson volt. Semmiképpen sem menekülés tehát számunkra. De elég a tér­képre néznünk: Magyarország Európa közepe, a 27 tagú unió új kapuja a logisztikai fejlesztések­nél megkerülhetetlen, annak ide­jén mi is ilyen irányba indultunk el. Kelet-európai terjeszkedésün­ket évekkel Magyarország előtt Romániában kezdtük, utána ér­keztünk ide. Jelen vagyunk már jelentős fejlesztésekkel Ukrajná­ban, és megkezdtük az oroszor­szági tevékenységünket is. Sze­retném hangsúlyozni, hogy a mi terjeszkedési stratégiánkat sem­milyen szempontból sem befolyá­solja a krízis. Ám az tagadhatat­lan: most előnyt jelent, hogy a vál­lalatcsoportjelen van Kelet-Euró- pában, hiszen nem kell attól fél­nünk, hogy a spanyol helyzet romlásával nem lesz hová men­nünk. Nem lehet ugyanis egyik napról a másikra egy terjeszke­dést végrehajtani: mi már négy-öt éve vagyunk itt, úgy látom, ez ele­gendő idő ahhoz, hogy érettnek tekintsük a jelenlétet. A magyar vásárlók negyven szá­zaléka szerint a kiskereskedel­mi üzletek saját márkás termé­kei a szegényeknek valók - de­rül ki a Nielsen legfrissebb fel­méréséből. A fogyasztók 45 szá­zaléka pedig úgy látja, hogy bár olcsóbb a saját márkás termék, a márkás élelmiszereknek sok­kal jobb az ár-érték aránya. Bár minőségre nem jön be a fogyasz­tóknak a „gazdaságos” termék, a megkérdezettek több mint fele szerint küllemre nincs kivetni­való a pénztárcakímélő árucik­kekben, hiszen legalább olyan szép a csomagolásuk, mint a gyártói márkáké. Az elemzés arra is rámutat, hogy egyes termékek esetében rendkívül márkahű a fogyasztó, így például a recept nélkül kap­ható gyógyszerek, az élvezeti cikkek és a háztartási tisztító- szerek estében szinte mindig ugyanazt a márkát teszi a kosa­rába a vásárló. A szeletes csoko­ládé, a sör, illetve az ásványvíz vásárlásakor azonban már nem jellemző ez a fajta márka­hűség. A tanulmány rávilágít arra is, hogy a hipermarketek térnyeré­se egyre inkább maga alá gyűri a kisebb kereskedelmi egysége­ket. A jelek szerint a fogyasztó­kért vívott csata legnagyobb vesztesei az elmúlt két évben a pékségek és a zöldségesek vol­tak: pékségbe a családok heten­te a két évvel korábbi tíz alkalom helyett már csak hétszer járnak, zöldségesnél pedig az eddigi öt vásárlás helyett már csak négyet bonyolítanak le a háztartások. Ezzel párhuzamosan a hiper­marketekben viszont egyre több pékáru, valamint zöldség és gyü­mölcs fogy. ■ H. M. Húsimádó nemzet csaknem 95 milliárd forin­tot költött a magyar lakos­ság húskészítményekre az elmúlt fél évben - áll a Nielsen piackutató társaság kimutatásában. A közked­velt termékek rangsorában a sör következik: hat hónap alatt több mint 65 milliárd forintnyi folyékony kenyér fo­gyott hazánkban. Ezt követi a sajt, amelyből 41 milliárd forintnyit majszoltunk el fél év alatt. Kétharmadával emelkedett a reálbér 2000 óta vásárlóerő A szakszervezetek szerint tarthatatlanul alacsonyak a fizetések Magyarországon Több mint 66 százalékkal emel­kedett a reálbér Magyarországon 2000 és 2008 között - áll egy fris­sen ismertetett német munka­erő-piaci felmérésben. A német szakszervezeti szövetség alapít­ványa által készített anyag sze­rint az Európai Unió országai kö­zül csak a balti államokban, va­lamint Romániában nőtt gyor­sabban a keresetek vásárlóereje, mint hazánkban. A balti orszá­gokban 104-189 százalékkal nőtt a reálbér az említett időszak­ban, keleti szomszédunknál pe­dig több mint megnégyszerező­dött. A rendkívül gyors jövede­lememelkedés mind a négy or­szágban a dinamikus gazdasági növekedésnek volt köszönhető. Reálbér-emelkedés (2000-2008 között, százalék) Románia Lettország Észtország Litvánia Magyarország Bulgária Csehország Szlovákia Szlovénia Görögország Írország Nagy-Britannia Lengyelország Svédország Franciaország Olaszország Spanyolország Ausztria Németország -0,81 mwM immm immm FORRÁS: HANS BÖCKLER STIFTUNG - EUROPRESS-GRAFIKA Szakszervezetek: keveset keresünk tarthatatlanul alacsonyak a jelenlegi magyarországi fi­zetések - mondta Pataky Pé­ter, a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetségének elnöke a folyamatos sztrájk­veszély kapcsán. Az érdek- képviselet első embere sze­rint megdöbbentő, hogy a minimálbér nettó értéke (je­lenleg havi 56 ezer forint) még a létminimum szintjét sem éri el. Ezen mindenkép­pen változtatni kell - tette hozzá. Számottevően lassabban emel­kedtek a reálbérek az unió régi tagállamaiban, sőt van olyan or­szág, ahol még csökkentek is. A csúcstartó Görögország, ahol 39,6 százalékkal nőtt a keresetek vásárlóereje. A lista utolsó helyén Németország áll 0,8 százalékos csökkenéssel. Abszolút értékben persze még mindig óriási az új tagállamok jövedelmi lemaradá­sa: míg az unió keleti felében 400-10Ö0 euró az áüagbér, Nyu­gaton ennek a kettő-négyszerese. Magyarországon az első hét hó­napban 196 200 forint, a közös pénzben számolva 791 euró volt a bruttó havi áüagbér. A szellemi foglalkozásúak dupiaannyit ke­resnek, mint a fizikaiak. «M. S.

Next

/
Thumbnails
Contents