Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-24 / 224. szám

2008. SZEPTEMBER 24., SZERDA 7 GAZDASÁG&KÖZÉLET HÍRSÁV Önkormányzatok megakadályoznák a vízművek privatizációját Közeledtek az álláspontok a kor­mány és az önkormányzatok egyeztető fórumán - így össze­gezte a keddi ülés tapasztalatait Jauernik István önkormányzati államtitkár és Gémesi György, az önkormányzatok szövetségé­nek elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten. Gémesi György kiemelte: az Út a munkához programban várhatóan megfelelő jogi szabá­lyozás születik, ezt az önkor­mányzatok kezdeményezték. Mint elmondta, a monoki példa kapcsán kialakult és középe pontba került kérdésben - több helyen a segélyért közmunkát írnak elő - mindenképpen azt akarják elérni az önkormány­zatok, hogy ezt megfelelő jog­szabályi háttér szabályozza. Hozzátette, hogy a főbb irányel­vekben egyetértés volt a két ol­dal között. ■ Szita Károly szerint a közszolgáltatásoknak közösségi tulajdonban kell maradniuk. Tárgyaltak a víziközművek tulajdoni helyzetéről, ami je­lenleg hatszáz települést, illet­ve önkormányzatot érint. Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere azt mondta: állás­pontjuk szerint a közszolgálta­tásoknak, benne a víz és csator­naszolgáltatásoknak közösségi tulajdonban kell maradniuk. Ez pedig lehet a jelenlegi, százszá­zalékos állami tulajdon, önkor­mányzati tulajdon vagy a kettő vegyesen. Az önkormányzatok azonban nem szeretnék, ha eb­be a szektorba a kormány been­gedné a magántőkét. „Keller László, a Pénzügymi­nisztérium államtitkára kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a pénzügyi tárca támogat­ja-e azt az elképzelést, misze­rint a regionális vízművek va­gyonátadással állami kézből az önkormányzatok tulajdonába kerüljenek - mondta Szita Ká­roly. - Úgy tűnik tehát, hogy a kormány sumákol, és nem tett le arról a szándékáról, hogy pri­vatizálja a regionális vízműve­ket. Az önkormányzatok min­dent meg fognak tenni, hogy ez ne történjen meg, hiszen ez hatszáz településen, 1,4 millió embert érintene hátrányosan az országban.” ■ F. E. Kondorosi: kell az azonosító lassan készült, de drágán HÍR & HÁTTÉR Az érdi-tetői sztrádaszakaszt az autósok ingyen használhatják Fél évet csúszik a Nabucco-projekt LEGALÁBB FÉL ÉVET Csúszhat a Nabucco-projekt finanszí­rozási csomagjának összeál­lítása a világméretű hitel­válság miatt, a késlekedés azonban nem veszélyezteti a gázvezeték-beruházást - mondta a Nabucco-nagykö- vet. Bayer Mihály hangsú­lyozta: akár már az év végéig megszülethet a kormánykö­zi megállapodás a Nabuc- córól. Az Európai Unió való­színűleg nem vesz majd részt a finanszírozásban. Olcsóbb lesz külföldről SMS-ezni javaslatot tett az Európai Bizottság arra, hogy a kül­földről való SMS-küldés díja 2009. július 1-jétől 60 szá­zalékkal csökkenjen. Az Eu­rópai Unión belül külföldre utazó uniós polgároknak a mostani 29 centes átlagár­ral szemben legfeljebb 11 centbe (26 forintba) kerül­het majd egy SMS küldése, ha a javaslatot az uniós szervek végérvényesen jó­váhagyják. Egyedi azonosítók a nagy értékű termékeknél rövid időn belül egyedi azo­nosítókat vezetnek be a nagy értékű élelmiszerek­nél is, mert az utóbbi idő­ben egyre több ilyen termé­ket hamisítanak - jelentette be Kondorosi Ferenc. Az Új Rend és Szabadság Program kormánybiztosa azt mondta, hogy mintegy 5,5 százalék­nyi hamisított táplálékkie­gészítő kerül forgalomba. Az azonosítók felhelyezése 15-280 forint közötti össze­get jelentene, míg a leolvasó 18 ezer forint. Az első autók a tegnap átadott érdi-tetői szakaszon. A rekordáron elkészült, speciális terepen futó új aszfaltcsík kilométere 5,7 milliárd forintba került. Rekordáron, de végre el­készült az MO-s körgyűrűt az Mó-ossal összekötő au­tópálya-szakasz. A mind­össze 8,3 kilométernyi út megépítése 47 milliárd fo­rintba került. Szabados Balázs Ha nem is túl hosszú, de annál impozánsabb - és ennek megfe­lelően, vagy még azon is túl drá­ga - 8,3 kilométeres autópálya­szakaszt adtak át tegnap a nagy- közönségnek. Az Mó-os autópá­lya végre összeért az MO-sal. Ki­csit szép - mondhatnánk, hiszen az átadó ünnepséget az első há­romszintes magyarországi cso­mópontnál tartották. Büszke is volt rá mindenki. Gyurcsány Ferenc megnyitó beszédében - csakúgy, mintegy hete - a Baross Gábor nevével fémjelzett vasútépítés történel­mi léptékéhez hasonlította nap­jaink sztrádaépítési hullámát. Mint mondta: az elmúlt hat év­ben megkétszereződött a ma­gyarországi autópálya-hálózat hossza, a mostani átadás pedig méltó jelképe Magyarország fej­lődésének. Az sem véletlen ­hangsúlyozta a miniszterelnök -, hogy a Mercedes nálunk épít üzemet, nem Romániában, hi­szen Magyarországnak száz négyzetkilométerre vetítve hét­szer több autópályája van, mint keleti szomszédunknak. Gyurcsány Ferenc végül meg­hívta az egybegyűlteket a Me­gyeri híd átadására, ami röpke egy hét múlva következik. Jó­kedvében Demszky Gábor, Bu­dapest főpolgármestere is osz­tozott, mondván: „Jó érzés, hogy végre van mi miatt jól éreznünk magunkat.” A rekordáron (47,5 milliárd forint) elkészült új aszfaltcsík kilométere 5,7 milliárdba ke­rült, ezzel még a kőröshegyi völgyhíd kilométerárát is meg­Csak araszol az erdélyi autópálya építése MAGYARORSZÁG BUKARESTI nagykövete elégedetlen az er­délyi autópálya-építés mun­kálatainak ütemével. Füzes Oszkár szerint míg Magyar- országnak mindössze 30 ki­lométernyi szakasz van hát­ra a román határig, addig a leendő, Erdélyt átszelő autó­pályát csak öt kilométeren borítja aszfalt. A romániai munkálatok 2004-ben kezdődtek, befeje­zésének határideje a leg­utóbbi információ szerint 2013-ra tolódott ki. haladja. Nem véletlenül került ennyibe - állítja Fazakas Orso­lya, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. sajtószóvivője. „Speciális nyomvonalról van szó: a kétszer kétsávos autópá­lya-szakaszon 29 műtárgy (alul- és felüljáró) és négy csomópont épült. A környezetében összesen 120 kilométer hosszúságú köz­művet kellett kiváltani, és 3,2 millió köbméter földet mozgat­tak meg. Ez az első teljesen ki­épített városi autópálya-sza­kasz, rengeteg pénzbe került a területek felvásárlása, nem be­szélve a súlyos környézetvédel- mi kiadásokról” - mondta el la­punknak a szóvivő. Hozzátette: a költségekbe bele kell számolni 10 kilométer önkormányzati, 3 kilométer közút, 8 darab körfor­galom megépítését, valamint az MO-s 2,8 kilométeres szakaszá­nak kibővítését. Megpróbáltuk tételesen bon­colgatni, mi és mennyibe került a legújabb szakaszon, ám a kivi­telező Vegyépszer Zrt. munka­társa kérdésünkre csak annyit tudott válaszolni: az elszámolá­sok még nincsenek meg, erre a mérnöki egyeztetés után lehet majd számítani. A legdrágább magyarországi szakaszok Autópálya Szakasz Hossz Építési költség Egy km-re jutó Átadás építési költség éve M6 MO-Érdi-tető 8,3km 47 milliárd 5,7 milliárd 2008 M7 Zamárdi-Balatönszársző 14 km 74 milliárd 5,3 milliárd* 2006 M6 Dunaújvárosi Duna-híd 14 km 54 milliárd 3,8 milliárd 2006 M30 Nyékládházá-Miskolc 16 km 52 milliárd 3,25 milliárd 2004 MO M3-4-es főút 26,5 km 66 milliárd 2,5 milliárd 2008 M6 Érdi-tető-Dunaújváros 52 km 125 milliárd 2,4 milliárd 2006 M7 Ordacsehi-Balatonkeresztúr 26 km 62 milliárd 2,4 milliárd 2006 M3 Emőd-Nyékládháza 9 km 20 milliárd 2,22 milliárd 2003 M7 Nagykanizsa-Becsehely 17 km 6 milliárd 2,12 milliárd 2006 * A kőröshegyi völgyhíddal együtt Orbán: súlyos hatásai lesznek a világválságnak Magyarországon is komoly követ­kezményei lesznek a világgazda­sági pénzügyi válságnak, ezért kormányzati lépésekre van szük­ség. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz el­nöke jelentette ki, miután ked­den, Budapesten a gazdasági élet vezető szereplőivel tárgyalt. Az ellenzéki pártelnök szerint le kell számolni azzal az illúzió­val, hogy a válság megáll a ma­gyar határoknál. Hozzátette: ez azért sem lesz így, mert a magyar bankrendszer 80 százaléka kül­földi kézben van. Orbán Viktor a válság következményeként emlí- tette: a hitelek meg fognak drá­gulni a magyar gazdaságban, ke­vesebb pénz lesz, és ahhoz is drá­gábban lehet majd hozzájutni. ■ Döntöttek a bírák: marad az ágyszám határozat Csak az eljárási rend alkotmányellenes, a kórháztörvény nem Az Alkotmánybíróság (AB) meg­semmisítette a kórháztörvény egyes rendelkezéseit, de a tör­vény egészét támadó indítványo­kat elutasította. „A testület az el­járási rendet kifogásolta, amely a mindenkori egészségügyi mi­niszternek túl széles mérlegelési jogkört adott - mondta kérdé­sünkre Sereg András, az AB saj­tófőnöke. - Az egészségügyi mi­niszter egyedül dönthetett a fek­vőbeteg-kapacitások felosztásá­ról, ez pedig nem felel meg a jog- államiság követelményének, mert egyetlen ember szempontrend­szere túl szubjektív” - magyaráz­ta. Hozzátette: a bíróság azt is ki­fogásolta, hogy az ágyszámleépí- tés elveit rendeletben és nem tör­vényben határozták meg. Sereg hangsúlyozta: a határozat csak a jövőbeli döntésekre vonatkozik, az eddigi kórházösszevonásokat és ágyszámcsökkentéseket nem érinti. így a 2006-os törvény alap­ján megkötött kórház-finanszíro­zási szerződések és intézményi kapacitáselosztások változatla­nul fennállnak. Mikola István, a Fidesz egész­ségpolitikusa azt mondta: a leg­fontosabbnak azt tartják, hogy az AB kifogásolta és megsem­misítette a fekvőbeteg-kapaci­tások elosztására vonatkozó ré­szeket. A Fidesz szakpolitikusa szerint egyértelmű, hogy újra kell szabályozni a teljes egészségügyi ellátó struktúrát. Mikola szerint új szabályo­zásra van .szükség Budai Bernadett kormányszó­vivő elmondta: a kabinet tudo­másul veszi a döntést, és meg­vizsgálja, hogy a határozatból adódik-e jogszabályi kötelezett­ség. A szóvivő fontosnak tartot­ta, hogy a testület a reformtör­vény egészét nem semmisítette meg, vagyis a jogszabály az em­berek testi és lelki egészséghez fűződő jogát nem sérti. A törvényt, amely Molnár Lajos (SZDSZ) volt egészség- ügyi miniszter nevéhez fűző­dik, 2006. december 18-án fogadta el az Országgyűlés, a jogszabály pedig április elsejé­vel lépett életbe. Molnár Lajos az ügyben nem kívánt nyilat­kozni. ■ B. V. Felmondott a Malév a pilótái egyharmaaának A magyar légitársaság 300 piló­tája közül hétfőn mintegy száz kapta meg a felmondólevelét. A légitársaság több mint egy hó­napja jelentette be, hogy idén megválik 250 alkalmazottjától, augusztusban pedig kiderült: a cég orosz tulajdonosának, Bo­risz Abramovicsnak az érde­keltségébe tartozó orosz légi­szövetség a csőd szélén áll. Budai Bernadett kormányszó­vivő közölte: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő feladata figyelni: a Malév privatizációs szerződé­sét betartják-e a felek. Moszkvai magyar diplomaták nem tudnak arról, hogy a Malév ügyében a magyar kormány az oroszokhoz fordult volna. ■ Gy. M.

Next

/
Thumbnails
Contents