Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-10 / 212. szám

7 PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 10.. SZERDA TISZAKÉCSKE Jól gazdálkodnak a pénzzel fejlődés Pályázatok elnyerésével sikerül a fejlesztéseket megvalósítani A Nimród vére című történelmi táncjáték nagy sikert aratott a város lakói körében. Két és fél évtizede sikeresen pengeti a citera húrjait a Tisza '83 együttes Ebben az évben ünnepli megala­kulásának 25. Jubüeumát a Tisza ’83 citerazenekar. Az együttes­ben három tiszakécskei szerepel: Szőke Péter együttesvezető, Si­pos Pál alapító tagok, valamint Ádám Sándor, aki két éve csatla­kozott hozzájuk. A horti Bódi György tizenhat, Szlaboda Tibor és Bagi Barnabás Papkesziről, illetve Herendről Szőke Péter együttesvezető. hat éve játszik a zenekarban. - A város támogatásával egy CD- t fogunk kiadni, a címe: A hu­szonötödik évben - mondta Sző­ke Péter. Ez nem az elmúlt két és fél évtizedet fogja össze, hanem azt, amit jelenleg játszunk. Telje­sen új számokkal fogunk megje­lenni. A lemezbemutató és a ju­bileumi koncert december 13-án lesz. Már több éve játszunk ko­molyzenét is. Olyan darabokat próbálunk citerára átírni, me­lyeknek népi indíttatásuk van. Azt lehet mondani, hogy a népze­néből gyökerező komolyzenei műveket adjuk elő. Természete­sen nemcsak komoly darabokat játszunk, hanem gyakorlatilag minden olyan zenét, ami megtet­szik, és ami átírható citerára, a népzenei összeállításaink mel­lett. A profilunk nem változott, csak kibővült, sokrétűbb lett. A zenekarunk nemcsak fellép, de sok mindent szervez is. Nagy hagyománya van nyári citeratá- borunknak, ahova az ország kü­lönböző részéről érkeznek fiata­lok, középkorúak, de idősebbek is. Együttműködési megállapo­dásunk van a szlovákiai Csema- dok Művelődési Intézettel. A fel­vidéki citerások teljes szakmai irányítását, felügyeletét és to­vábbképzésük szervezését is mi látjuk el. A decemberi, huszonöt éves jubüeumunkat méltóképpen sze­retnénk megünnepelni. Remé­lem, hogy új zenénk, a lemezbe­mutató tetszik majd a közönsé­günknek. Az elmúlt években jelentős változások történtek a vá­rosban. Ezt nemcsak a kül­ső szemlélő, de a helyi la­kosok is érzékelik. A fejlő­dés szembetűnő, ami város vezetésének köszönhető.- Milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítani az elmúlt idő­szakban? - kérdeztük Kovács Ernő polgármestert- Az anyagi forrásaink nagyon szűkösek, de megpróbáljuk a pénzt jól felhasználni. Minden fil­lért megnézünk, hogy mire köl­tünk. A munkákat is megpróbál­juk úgy megszervezni, hogy mi­nél hasznosabb és takarékosabb legyen. A Holt-Tisza kettes sza­kaszának kialakítását saját pénz­ből oldottuk meg. Több mint tíz­millió forintot költöttünk arra, hogy a horgászok birtokba ve­gyék. Büszkék vagyunk arra, hogy rendezett, szép körülmé­nyeket tudtunk biztosítani.- Arra nem gondoltak, hogy egy vízibázist is kialakítsanak, a Holt-Tisza ezen részén?- Ezt abban az esetben lehetne megoldani, ha a hármas szakaszt is felújítanánk. Akkor a horgá­szok átmehetnének oda, a kette­sen pedig evezőspályát lehetne kialakítani, de ehhez is pénz kel­lene. Úgy gondolom, hogy bizton­ságos környezetet tudunk terem­teni az itt élőknek és az ideláto­gatóknak, ami a mai világban ko­moly eredménynek számít. Fej­lesztéseinket nem hitelből finan­szírozzuk és a polgárainkra sem vetünk ki túlságosan sok adót. Nagyon remélem azt, hogy az ön- kormányzatoknak nem kell be­vezetni a magánszemélyek ingat­lanadóját.- Menyire rentábilis a város költségvetése?- Nem rendelkezünk hiány­nyal. A középületek felújítását pályázati pénzekből tudjuk meg­valósítani. Szerencsére a fiatalok nem költöznek el Tiszakécskéről, folyamatosan tizenkétezer között van a lakosság létszáma. Éppen ezért az óvodák, iskolák létszá­ma is megfelelő. Sokat költünk arra, hogy jó színvonalon folyjon az oktatás és a nevelés az intéz­ményeinkben. A városban lévő üzemek, gyárak között vannak olyanok, amelyek fejlesztésben gondolkodnak, ami azt jelenti, hogy lesz munkájuk az itt élők­nek. Természetesen vannak olyan területek, amelyeket nem tudunk úgy támogatni. Az egész­ségügyi ellátás több mint 36 mil­lió forintba kerül a városnak. Az önkormányzat tartja fenn a ren­delőt, a szakorvosokat. Most több településsel közösen oldjuk meg az orvosi ügyeletet, mert egyedül már nem bírtuk. Ennek ellenére jók a kilátásaink, mert néhány pályázatot megnyertünk. A NAGYSZABÁSÚ TÁNCJÁTÉKKAL örvendeztették meg a nézőket augusztus 20-án este a Sportli­getben a Kécske Néptánc­együttes és vendégeik: a Fél­egyházi Táncszínház tagjai, a bugaci és a tiszakürti néptán­cosok, a városi színjátszó kör, valamint a Bugaci Gitár­együttes. Soha ennyien nem szennyvízberuházásra benyúj­tott pályázatunk az első fordulón túljutott, és azt remélem, hogy hamarosan elkezdhetjük a város teljes csatornázását. Jelenleg har­mincszázalékos az ellátottság.- Két nagyáruház is felépült a városban. Lesz-e folytatás?- Több áruházlánc is érdeklő­dik, hogy nálunk szeretne üzletet nyitni. Véleményem szerint egy még biztosan lesz. Az önkor­mányzatnak azonban nincs a bel­voltak még kíváncsiak ilyen és hasonló rendezvényre. Mint­egy ötezren nézték végig a Nimród vére című történelmi táncjátékot. Az előadás felül­múlt minden eddigi produkci­ót. Közel ötven táncos, vala­mint lovasok és íjászok is sze­repeltek az előadásban. Kasza Ákos koreográfus a néptánc­területen olyan ingatlanja, amit fel tudna ajánlani. Éppen ezért magántulajdonban lévő területet lehetne megvásárolni csakúgy, mint az eddigi két áruházlánc tet­te. Az új áruházak megépítésé­vel a környező településekről is egyre többen jönnek Kécskére, ami a város vonzerejét jelenti. Aki idejön vásárolni, az más szol­gáltatást is igénybe vehet, és ez nekünk is előnyt jelent. Remé­lem, hogy az elképzelt fejleszté­seinket sikerül magvalósítani.. elemekből merített, de nem autentikus zenére táncoltak a táncosok. A darab a Kormo- rán együttes zenei anyagára épült. A NÉPTÁNC NYELVÉT használ­ták arra, hogy a történetet el­meséljék. A darab népünkről, az új haza megtalálásáról és a magyarságunkról szólt. Hosszú ideje ápolják a testvérvárosi kapcsolatokat Tiszakécske két testvértelepülés­sel büszkélkedhet. Az egyik Gyimesfelsőlok, mellyel tizen­négy éve ápolnak szoros együtt­működést. A kécskeiek sok szál­lal kapcsolódnak az erdélyi tele­püléshez, élénk a kulturális kap­csolat a népzene és a néptánc, va­lamint a képzőművészet terén. Korábban segédkeztek az ottani líceum megépítésében, de több ottani diák is tanult a Tisza-parti kisvárosban. A tiszta magyarlak­ta település lakói közül sokan nem is tudnak románul, mert nem voltak rákényszerülve, hogy azt a nyelvet is megtanulják. A másik település Lübbecke. A német várossal jövőre fogják megünnepelni a húszéves jubile­umot. A labdarúgócsapattal kez­dődött a barátság még a rend­szerváltás előtt, ami azóta is tart. Néhány évvel ezelőtt a kécskeiek megépítették a lübbeckei házat a Tisza partján, amihez a németek anyagüag is hozzájárultak. A sport mellett a két város rendőrei is tartják egymás között a kapcsolatot, és rendszeresen találkoznak egymással. Termé­szetesen kulturális és iskolai szinten is együttműködik egy­mással a két település lakói. Sok helyi család elmondhatja, hogy sikerült barátokat találnia az er­délyi Gyimesfelsőlokon és Lüb- beckében. ÖNKOHMÁNYZAT POLGÁRMESTER: Kovács Ernő. AL­POLGÁRMESTER: Tóth Géza. KÉP­VISELŐK: Baji Mihály, Bállá Gyula, Csernus Ferenc, dr. Danis László, Gondi István, Kosik Miklós, Lechner István, Miheller Sándor, Pálinkás László, Petrezselyem László, Seres László, Tari Andrásné, Tóth Ádám Pál, Tóth Dezső, Tóth János. Történelmi táncjáték a sportligeti szabadtéri színpadon A minőséget viszik tovább művésztábor Több száz kép gyűlt össze a három évtized alatt Sportolj, gyógyulj, pihenj! szolgáltatás Kécskei Tisza-parti Termálfürdő és Apartman Harmincegy éve annak, hogy Tiszakécskén 1977-ben meg­nyílt az első képzőművészeti alkotótábor. Gyalai Béla, a tá­bor egyik alapítója, jelenlegi művészeti vezetője így emlék­szik erre: A megyében, de talán országo­san is az első Uyen engedélye­zett kezdeményezés volt az úgy­nevezett aczéli korszakban. Olyan neves képzőművészek voltak az alapítók között, mint Batári László, Bozsó János, Jáno­si Sándor, Szurcsik János, Würtz Ádám és még néhányan. Ezek a nevek szakmai rangot jelentet­tek. Jellemzője volt a korábbi al­kotótáboroknak még a szellemi sokszínűség és a nyitottság. A 80-as évek elején, közepén dol­goztak itt festők, grafikusok Me­xikóból, Japánból, Ausztriából és Erdélyből. Ma már nem, de ak­kor bátor tettnek számított ez a szervezők, a város vezetői részé­ről. A művészi minőséget, a sok­színűséget, a nyitottságot és egy­fajta pedagógiai szerepkört mint hagyományt szeretnénk tovább­vinni. Ennek szellemében tény­kedni. Mint minden évben, idén is október végén kiállítást rende­zünk a résztvevők munkáiból. Mindenki négy-öt alkotással szerepel ezen, amiből egy kép, szobor, grafika hagyományosan a városi gyűjteménybe kerül. Több száz kép gyűlt már össze a három évtized alatt. Az elmúlt nyáron is, és most is úgyneve­zett nyitott estéket szerveztünk, amelynek keretében az érdeklő­dők betekintést nyerhettek az itt folyó munkába. Jeles előadó­kat hívtunk. Szemadám György festőművész író és Kriskó János főiskolai docens briliáns előadásait hallgathatták a jelen­lévők. Részt vevő alkotók a 2008-as művésztelepen: Ambrus Lajos, Nemes István, Szurcsik János, Tömpe Emőke, Tímár Károly, Csata Jenő, Monika Krato, Kint Krato, Egidius Golob, Bardócz Lajos és Gyalai Béla. Meghívott előadók: Szemadám György és Kriskó János. Egész évben várjuk vendégein­ket a tiszakécskei Tisza-parti Termálfürdőbe. Hét medencéből kettő gyógyvizes, mely mozgás- szervi megbetegedésekre aján­lott. Élménymedencével, hu­szonöt méteres fedett úszóme­dencével, jacuzzival várjuk a fü­rödni, úszni vágyókat. Az óriás­csúszda és a strandmedence a kánikulában a legkedveltebb csakúgy, mint a legkisebbeknek a bébimedence. Az apartmanja­ink közvetlen csatlakoznak a fürdőhöz, melyek szintén egész évben nyitva tartanak. 2008 őszétől gyógyszolgáltatással is várjuk kedves vendégeinket. Telefon: 76/441-363 e-mail: thermal@thermaltiszapart.hu

Next

/
Thumbnails
Contents