Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-01 / 204. szám

16 PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 1„ HÉTFŐ GAZDASÁGI ABLAK Negyven éve figyeli, milyen édességet szeret a magyar vásárló Legyen ropogós, ízletes! kóstoltak Eldőlt, ki készíti a legjobb kenyeret a kecskemétieknek Egy kézművesnek állandóan járnia kell az országot, ha meg akar élni Hamarabb sajátította el a keres­kedés fortélyait, mint a mézeska­lács-készítés fogásait a kalocsai Dallos Zsoltné Edit, aki a Hírős Hét keretén belül, a kamara által szervezett VII. Hagyományos Kárpát-medencei Kézműves Ki­állításon és Vásáron árulta ízlé­sesen elkészített portékáit. ■ Bajorországban is meg­ismerték a mézessüte­ményeiket. Gyerekkorában már a szülei­vel járta a vásárokat, cukorká­kat, mézeskalácsot árult, majd 1984-től Mohácson, később Bé­késcsabán tanulta a sütemény­készítés fortélyait. A férjével, Dallos Zsolttal készítik a szebb­nél szebb árukat, aki összekészí­ti a tésztát, és süti, míg Edit asz- szony a fűszereket válogatja és díszíti a kalácsokat. Bár többféle színű portékát árulnak, a ma­gyar közönség még mindig a ha­gyományos piros-fehér színű ka­lácsokat vásárolja. A mézes- sütiket el lehet fogyasztani, de sokan vitrinbe való ajándéknak viszik - mondja a hölgy. A vállal­kozó nő a kamarába nemrég lé­pett be, s a BKMKIK szervezésé­ben rögtön egy bajor kiállításra vihette ki termékeit. A németek csodálkoztak, amikor megkóstol­ták a süteményüket, ők ugyanis a kinti, a kevésbé ízletes mézes­kalácsokhoz vannak szokva. Hétvégenként gyakran úton vannak, elvégre a vállalkozás ter­mékeit most kell megismertetni­ük a közönséggel. Ezért voltak Kecskeméten is, ahol a portékák mellett nagyon sokan elkérték a névjegyüket is. Ők lesznek a leendő vevők. ■ B. Zs. A Dallos házaspár egy hétig építet­te a mézeskalács-házikót. A kenyérszerető közönség, mire végigkóstolta a pékárukat, meg is vacsorázott. Pékmesterek versenyez­tek a zsűri és a fogyasz­tók kegyeiért. Barta Zsolt A kecskeméti önkormányzat fel­kérésére a Hírős Hét Fesztivál keretében a megyei kereskedel­mi kamara központjában ren­dezték meg hagyományteremtő céllal azt a pékversenyt, mely­nek zsűrielnöke dr. Oláh And­rás, a Sütőipari Egyesülés elnö­ke volt. Korábbi cikkeinkben beszá­moltunk a versenyről s arról, hogy két pékmester terméke kapta meg a Kecskemét kenyere elismerést. Az egyik a szakmai zsűri érté­kelése alapján lett az első, a má­sik pedig a főtéren megrende­zett pékáru-kóstoltatáson kapta meg a közönség elismerését. A bírálók vezetőjét kérdeztük a szakma helyzetéről s arról, sze­rinte milyen is a jó kenyér. Oláh András azt mondta, hogy az Al­földön egy kicsit édesebb és vi­lágosabb a kenyér, mint a Du­nántúlon. Ennek az az oka, hogy a legnagyobb búzatermesztő te­rületeinken nem volt arra szük­ség, hogy esetleg rozzsal keverjék a kenyérnekvaló alapanyagát. Mint mondta: örül, hogy Kecskeméten is ver­senyt rendeztek az új kenyér tiszteleté­re. Sok településen - Győrben, Orosházán, Hajdúböszörmény­ben, Rákóczifalván - már évek ' óta rendeznek pékversenyt, ahol összemérik tudásukat a szakem­A polgárok szavazatai alap­ján Kecskemét kenyere 2008 közönségdíjat Kis Mihály kecs­keméti pékmester kapta. A zsűri pontozása alapján a legjobb kenyeret Viszokai Já­nos lőkösházi pékmester sütöt­te. Az ő termékei is viselhetik a Kecskemét kenyere rímet A legjobb pékség kategóriájá­ban I. helyezett a Cseh Pékség. berek. A közönség, de a meste­rek is szeretik az ilyen megmé­rettetéseket, mert így a közön­ség jobban megis­meri a termékeiket, és legközelebb a mester, a cég neve alapján keresi majd a termékeket. Az elnök szerint az igazi jó kenyérbe nem keli tartósító adalékot ke­verni, mert nem az örökkévaló­ságnak sütik a kenyeret. ízlése szerint a kenyér legyen cserepes héjú, aranybarna színű vekni A legjobb kelt és a legjobb le­veles pékáru kategóriában I. helyezett a Kiskunfélegyházi Malom Kft. A legjobb reformpékáru kate­góriában az I. helyezett Jakó Lajos cukrászmester A legjobb pogácsa kategóri­ában az Univer Coop Zrt. sütőüzeme szerepelt a leg­jobban. vagy cipó. Ha az alját megkopog­tatjuk, akkor annak kongó han­got kell adnia. Ha felvágjuk, ak­kor lyukacsos, mely felszívja a pörkölt szaftját. Ha megízleljük, kellemes savanykás, egy kicsit sós ízt is kell éreznünk. Több na­pig eltartható. Igaz, le kell ruhá­val takarni, miután egy jókora szeletet kanyarítottunk belőle. Bár több áruházban lehet kis sü­tőgépeket vásárolni, ezek azon­ban közel sem készítenek olyan jó kenyeret, mint a nagy kemencék. Bár gyönyörű mesterség a ke­nyérsütés, s azt gondolná az em­ber, hogy biztos szakmát kap, aki péknek tanul, azért a szak­mának vannak árnyoldalai. Ide­haza 1600 pékség működik, ám legfeljebb sütöde tudna tisztes­ségesen megélni ebben a kis or­szágban. Oláh András meglátá­sa szerint a gondokat növeli, hogy a kereskedelem koncentrá­lódott, s ez a termékár csökkené­sét hozta magával. Olyan áruk jelentek meg a kiskereskedelmi láncok polcain, melyek nagyon olcsóak, és a minőségük egye­nes arányban áll az áraikkal. ■ Ma idehaza 1600 pékség működik, mely­nek 90 százalé­ka magyar tu­lajdonú. Az első pékverseny végeredménye:- Bár rongyszőnyegnek nevezi a köznyelv, valójában nem rongy­ból, hanem textíliából készítjük a termékeinket - mondja Szeke­res Gyula, az izsáki Tarka-Barka Rongyszőnyeg Manufaktúra családi vállalkozás tulajdonosa. Pamut és len alapanyagokból készülnek azok a portékák, amiket a Hírős Héten rendezett kézművesvásáron tekinthetett meg és vásárolhatott meg a kö­zönség. ■ A középréteg vásárosa mindenekelőtt ezeket a szőnyegeket. Kényszervállalkozóként kezd­te 1993-ban a szakmát, akkor au­todidakta módon sajátította el a mesterség fogásait. Az első gépét darabokból szerelte össze, ma már maga gyártja azokat a szö­vőszékeket, melyeken a zsűri­zett termékei is készülnek. Hogy piacon maradhasson a vállalko­zó, a közönség ízlését állandóan figyelnie kell. lárnia kell az or­szágot Győrtől Szegedig, mert a legolcsóbb bolt a négykerekű - vallja a szőnyegkészítő. Egy au­tónak a fenntartási ára ugyanis jóval alacsonyabb, mint boltot bérelni. A vásárlók a meleg, a mediter­rán színeket kedvelik. Amikor gyártják a terméket, azt is figye­lembe kell venniük, hogy van, aki a panellakásba, mások csalá­di házakba keresnek szőnyege­ket. Az előbbibe hosszú és kes­keny, míg az utóbbiba nagyobb méretű darabokat vásárolnak. Egyre gyakoribb, hogy a fenyő­bútorok mellé bolyhos szőnye­geket keresnek, ugyanis a fa ri­degségét a bolyhosság melegsé­ge oldja. Emellett a kisebb dara­bok könnyen moshatóak, köny- nyű kezelni őket. ■ B. Zs. Szekeres Gyula családi vállalkozá­sa készíti a szőnyegeket. Magyar Termék Nagydíjat kap a hírős városi bútorgyártó bred kft. Egy évtized alatt építette fel családi vállalkozását Nagy János, a kitüntetés mérföldkő a cég életében A SKY bútorcsalád elnyerte a leg­jobbaknak járó kitüntetést. Nagy János, a kecskeméti BRED Iroda­bútor Kft. vezetője szerdán vehe­ti át a Magyar Termék Nagydíjat Budapesten, a Parlament Felső­házi Termében Podolák György­től, a T. Ház gazdasági bizottságá­nak elnökétől. A sikert bő egy év­tizedes munka előzte meg. Ez­alatt a BRED-termékek már nem­csak a funkciónak felelnek meg kiválóan, hanem formai megjele­nésükkel és ergonómiai értékük­kel is nevet szereztek a magyar bútorpiacon. A SKY a BRED leg­innovatívabb bútorcsaládja, mely anyaghasználatával, szín­világával és kreatív bútoreleme­ivel egy új kategóriát teremtett. „Az alapfunkciókat minden bútor kiszolgálja, ha kellően sta­bil, hogy írni vagy ülni lehessen rajta, tárolni benne. A SKY ele­meivel berendezett tér több en­nél. Az elemek forma- és színvi­lága és a funkció együttesen te­szi az átlagostól különbözővé a teret. Olyanná, ahol a bútorok­nak és környezetének üzenetér­téke lesz” - mondja Nagy János. Hogy mi az a többlet, ami mi­att e termékcsalád elsőként a bú­tor kategóriában nagydíjas lett? „Megmutattuk: nem csak az a minőség, ami fa. Megtaláltuk azt a laminált és dekorit felületet, melynek alkalmazásával a ter­mészetes anyagok illúzióját kelt­jük” - teszi hozzá Nagy János. Nagy János:- A díj mérföldkő az életünkben. Kevesen tudják, hogy a BME ergonómiai tanszékével közö­sen DVD-film készült a Számí­tógépes munkahelyek ergonómi­ája és munkabiztonsága cím­mel, s a forgatás nagyrészt a BRED bemutatótermében és különböző referenciamunkái­ban készült. A díj odaítélésé­ben annak is szerepe lehetett, hogy sok ismert cég használja a termékeket, így a Magyar Távirati Iroda, az Erdei Ferenc KKK, a Knorr-Bremse Kft., a Kecskeméti Főiskola, a BKK Megyei Iparkamara, a GE Hun­gary Zrt. Veresegyház, a Corvi- nus Egyetem, a Szilády Nyom­da, a Telki Hospital Egészség Centrum. ■ B. Zs. Díj a legjobbaknak A nagydíj pályázat kiírói között van a TÜV-SÜD KERMIMinfi ségellenőrző és Szolgáltató Kft, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ha­tóság, a MEHIB, több ismert bank, illetve a Szociális és Mun­kaügyi Minisztérium, a Gazda­sági és Közlekedési Minisztéri­um és a Magyar Minőség Társa­ság. A díjjal a Magyarországon gyártott vagy forgalmazott ter­mékek és szolgáltatások egyen­letesen magas minőségi színvo­nalát ismerik el A díj felhívja a vásárlók figyelmét arra, hogy mindenekelőtt a minőségi ter­mékeket érdemes megvásá­rolniuk.

Next

/
Thumbnails
Contents