Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-01 / 204. szám
17 PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 1„ HÉTFŐ GAZDASÁGI ABLAK Az igazi mester életformának tekinti szakmája gyakorlását Mesteravatás a főtéren hírős város Hetven szakember vehette át az oklevelét a színpadon A mesteri cím nemcsak a magasabb szintű tudást, megbízhatóságot jelenti a fogyasztónak, de azt is, hogy a kézműves másként tekint a munkájára. A hivatását művelő szakember mentalitása más, mint például egy kezdő fiatalé - fogalmazta meg gondolatait a mesteravató ünnepségen Juhász József, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kézműves Tagozatának országos alelnöke. Ha egy templom építésénél egy kőművestanoncot kérdeznek meg, mit csinál, azt feleli: lépcsőt faragok. Ha ugyanezt a kérdést már a mesternek teszik fel, akkor azt válaszolja: egy kated- rálist építek. Ez az a különbség, ami megkülönbözteti a szakmáját az egyszerű kenyérkereső munkánál többre becsülő, a hivatását életformának tekintő kézművest a mesteri szint elérésére nem törekvő társaitól. ■ Vissza kell adni a becsületét a kétkezi munkának! Az alelnök lapunknak elmondta: ott, ahol a kamaráknak nagy a presztízsük, a szakmák jelentős részét csak akkor gyakorolhatja a kézműves, ha megfelelő gyakorlat megszerzése után leteszi a mestervizsgákat. Nálunk csak egy tucat, de Németországban 57 szakmában kötelező levizsgázni. Juhász József arra hívta fel a figyelmet, hogy vissza kell adni a becsületét a kétkezi munkának. Ennek egyik lehetséges útja, ha a családokon belül apáról fiúra száll az a többgenerációs szakmai tapasztalat, ami évszázadokon keresztül jellemezte a jó hírű magyar mestereket. ■ B. Zs. Juhász József, az országos kamara kézműves tagozatának a vezetője. Felvételünkön Gaál József elnök adja át Kiss János jánoshalmi mesternek a mester címet tanúsító oklevelet. A kamarai vezető mellett Hornyák Sándor, a gázvezeték- és gázkészülék-szerelő mestervizsga-bizottság elnöke, és Pivon József elnöki megbízott gratulált a kézműveseknek. A megyei kamara szervezésében eddig négyszázan tettek mestervizsgát. Barta Zsolt Kecskeméten a Hírős Hét Fesztiválon a főtéri színpadon adták át azoknak a kézműves szakembereknek a mester címet tanúsító oklevelet, akik az idén szerezték meg a címet. A kamara azért erre a programsorozatra szervezte az ünnepséget, hogy felhívja a nagyközönség figyelmét a kétkezi munka fontosságára. Az országban a fővároson kívül a BKMKIK keretein belül képezik a legtöbb mestert. Míg az idén például Csongrád és Szolnok megyében 18-an, illetve ló-an vehetik át az okleveleket, addig Kecskeméten 70-en teljesítették a vizsgaszinteket. Gaál József kamarai elnök üdvözlőbeszédében arra hívta fel az avatandó szakemberek figyelmét, hogy a kézművesszakmában sok évszázadra tekint vissza a mesterképzés. A középkorban a céhek, ma azonban a kamara végzi a jelöltek oktatását. Sipos Zsolt kamarai titkár azt emelte ki, hogy 17 gyéktől eltérően arra törekszik, szakmában teljesítették a ma- hogy olyan szakmákban is hir- gas vizsgakövetelményeket a dessen képzést, melyekre más mesterek. így a korábban a kamara keretei között felavatott 330 kiváló szakember mellett újabb 70 jelölt kaphatja meg a legmagasabb elismerést. A megyei kamara más meTavaly 136-an szereztek mesterlevelet a me gyében. térségekben akár éveket is várni kell. Gál Katalin, a megyei kamara oktatási stúdiójának vezetője lapunknak elmondta, hogy a kéményseprőknek, de szerkezetlakatosoknak is tartottak oktatást. Mit jelent önnek a szakmai elismerés? kovács tamás kőműves:- A mesteri cím presztízsnövekedést jelent. Vállalkozásomnál tanulókat foglalkoztathatok, s a kivitelezéseknél felelős műszaki vezető lehetek. Hat vizsgát tettem le. Úgy gondolom, hogy az ember nem állhat le: folyamatosan képeznie kell magát. A kamara maximálisan segítette a felkészülésemet. gyenes István karosszérialakatos: A Gyenes Karosszériaszerviz, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. tulajdonosa azt mondja, hogy cégénél már két ember megszerezte a mesteri címet, s ez őt is motiválta a tanulásban. Az oktatás során nemcsak felfrissítette, de el is mélyítette a tudását. A kamara közreműködésével elégedett volt. A jelentkezők nagy többsége kis- és középvállalkozó. A sike- j résén vizsgázók számát több építőipari szakember is gyarapította. Ők ugyanis felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultságot akkor szerezhetnek, ha megkapják a mesterlevelet. Erről Pivon József, a mestervizsga-bizottság munkáját segítő elnöki megbízott számolt be. A 36 évnyi tapasztalattal rendelkező szakember elmondta, hogy a kamara mellett 23 bizottság működik, és 86 szakma művelői tehetnek mestervizsgát. Az oktatásra jelentkezők a szakmai ismeretek mellett jogi, gazdasági, pedagógiai képzésben is részesülnek. A gyakorlati képzést kis- és középvállalkozások műhelyeiben végzik. Az elméleti vizsgák után a gyakorlatban kell bemutatniuk a jelentkezőknek a tudásukat. Nemrég a tiszakécskeiek profitálhattak a mestervizsgázók szorgalmából, ugyanis az ácsok buszmegállót és faházat, a kőművesek pedig horgászházikókat készítettek, valamint óvodák és iskolák külső és belső felújítását végezték el. Gazdasági Ablak A Petőfi Népe és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Felelős kiadó ÉS FŐSZERKESZTŐ: Gazsó László Szerkesztő: Barta Zsolt, Gaál József, Sipos Zsolt Készült: AS-Nyomda Kft. Szilády Üzem, Kecskemét Három ország kamarái fogtak össze Kecskeméten Szent István ünnepe előtt két nappal találkoztak erdélyi, délvidéki és a dél-alföldi kamarák vezetői Kecskeméten, hogy megalakítsák a Duna-Körös-Maros- Tisza Eurorégió kamarai egyesületet. A szervezet célja az, hogy az említett térség gazdasági szereplői és más országok cégei között erősítsék az együttműködést, az üzleti kapcsolatok erősödését, gyorsítsák az információk áramlását. A jövőben közös kamarai képviselet létrehozását is tervezi a nemzetközi kamarai egyesület. A kamarák éves rotációban látják el a közös tevékenység koordinációját, jelenleg dr. Szeri István, a csongrádi szervezet első embere a soros elnök. ■ A kilenc megyei, térségi kamara vezetői Kecskeméten írták alá a nemzetközi egyesület megalakításáról szóló dokumentumot. Felvételünkön Gaál József megyei és Szeri István Csongrád megyei elnök az ünnepségen. Akik sikeresen vették idén az előírt vizsga- követelményeket Tizenhét szakmában 70 kézműves képzését irányította idén a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A korábbi években, 2004-2007 között 330-an feleltek meg a követelményszinteknek. A MEGYE ÚJ MESTEREINEK NÉVSORÁT AZ ALÁBBIAKBAN TESSZÜK KÖZZÉ. 1} Autószerelő: Búzás Csaba, Gyöngyösi István, Hatos Gyula, Jánosi István. 2) Autóvillamossági szerelő: Német Szabolcs. 3) Asztalos: Balogh Zoltán, Domokos Roland, Kákonyi Attila Ferenc, Papp Árpád. 4} Ács-állványozó: Kovács Zsolt, Paprika Zsolt, Szereda János, Tyavoda Lajos. 5} Bádogos: Antal László, Kérges Zsolt. 6) Cukrász: Boda Brigitta, Gyöngyösi Ágnes, Illés Henriett, Szabóné Bitó Katalin. 7) Gázvezeték- és gázkészülékszerelő: Berecz Mirkó Nándor, Kiss János, Nagy Sándor, Szentgyör- gyi Attila. S) Hentes és mészáros: Csorba Csaba, Pál Lajos, Várszegi István. 9} Karosszérialakatos: Aszódi János, Gyenes István, Horváth Árpád, Károlyi József, Kovács György, Kovács Tamás, Temesvári Ambrus, Török Béla, Varga Zoltán. 10) Kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó: Schiszler Lászlóné, Me- tzinger Rózsa Ibolya, Kólya Péter. 11) Kőműves: Benedek László, Cseh Attila, Fehér Tibor, Garai János, Gyulai István, Kovács Tamás, Majoros Zoltán, Nahóczky István, Oszlánszky Pál, Pintér Zsolt Attila, Szabadi Attila István. 12) Nőiruha-készítő: Horváth Gyuláné, Patyi Lászlóné, Szabó Beáta. 13) Szakács: Barta József, Ordasi Sándor, Pásztor István. 14) Szerkezetlakatos: Hegedűs Mihály, Mondok Mihály, Törőcsik László. 15) Szobafestő-mázoló és tapétázó: Ádám János Tibor, Kádár Miklós, Kiss József, Liptai János, Szénási László. 16) Vízvezeték- és központifűtés- szerelő: Szentgyörgyi Attila. 17) Villanyszerelő: Hajdú Tamás, Hazafi Károly, Király József, Nagy Tibor, Szarka Lajos.
