Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-22 / 196. szám

J M mm KOZELET Havi mintegy 40 ezer forint lakásvásárlási támogatást kapnak a budapesti tiszt- helyettes rendőrök - jelentette be a rendészeti miniszter. Draskovics Tibor elmondta: ma írja ' alá az új formát bevezető rendeletet, amely a büntetés-végrehajtás tiszthelyetteseire Is kitér- ‘úgSé jed. Ezért vállalni kell, hogy a támogatás idejével azonos ideig szolgáinak tovább a szervezetnél. Szócsata csapatkivonással grúz krízis Félezer orosz békefenntartó maradna Dél-Oszétiában 3 PERCES INTERJÚ Eörsi Mátyás Moszkva fellépéséről Madrid: még azonosítják az áldozatokat KÉT nap kell. hogy a madri­di repülőtéren történt sze­rencsétlenség 153 halálos ál­dozatának megállapítsák a személyazonosságát. Sok holttesten DNS-vizsgálatokat kell elvégezni. Spanyol- ország sokkos állapotban van a baleset miatt. Gyurcsány-Fico-találkozó: még nincs időpont nincs konkrét időpontja Gyurcsány Ferenc és Robert Fico szlovák miniszterelnök hivatalos találkozójának, amelyre a tegnapi pozsonyi sajtó szerint szeptemberben kerülne sor - nyilatkozta a magyar nagykövet. Egy in­formális találkozó nem zár­ható ki, ezt már Budai Berna­dett kormányszóvivő közölte. Szeptemberi nyitány antifasisztákkal ANTIFASISZTA GYŰLÉST Szer­vez a MEASZ szeptember 1-jére Bajcsy-Zsilinszky Endre budapesti emlék­művéhez. Meghívták Sólyom László államfőt is. Joseph Biden lehet a demokrata alelnökjelölt Delaware állam szenátora, Joseph Biden látszik a leg­esélyesebbnek arra, hogy az amerikai Demokrata Párt valószínű elnökjelöltje, Ba­rack Obama mellett alelnök­jelölt legyen. Még a hétfőn kezdődő jelöltállító konven­ció előtt bejelentik a döntést. Obama embere: Biden szenátor- Kinek a számlájára is ír­ható a grúziai konfliktus? Ki kezdte?- A grúzok egy provokáció­nak lettek az áldozatai. Ám amíg orosz megszállás alatt van Grúzia, ez teljesen lényeg­telen kérdés. Ugyanis semmi nem legitimizálja Oroszország jelenlegi, a kaukázusi ország­ban tanúsított fellépését.- Ön szerint mi várható annak kapcsán, hogy a két szakadár terület, Abházia és Dél-Oszétia függetlensé­gének elismerését kérte Moszkvától?- Az a kérdés, hogy Orosz­ország meddig akarja súlyos­bítani a jelenleg kialakult helyzetet. Ha növelni akarja a feszültséget, akkor meglépi az elismerést. Ezzel erősíte­né belpolitikai imázsát, de külpolitikai kapcsolataiban sokat veszítene.- Igaz lehet az a sokszor elhangzó megállapítás, hogy a NATO tagbővítési politikája miatt Oroszország bekerítve érzi magát?- Oroszország nagyon jól tudja, hogy a NATO soha nem támadott meg senkit. Azt is hozzátenném, hogy Grúziá­ban tanúsított magatartásával Moszkva pont az új, nyugati szövetségesek felé tolja a tér­ség államait. ■ K. T. Eörsi Mátyás, az Európa Tanács grúz ra- portőre Orosz mentők támogatnak egy idős asszonyt a déloszét Chinvaliban. Közben vita kerekedett arról, hány civil áldozatot követelt a hatnapos háború. A grúzok nem érzékelik az orosz csapatkivonáso­kat. Az oroszok szerint minden a terv szerint halad, és ma estére el­hagyják a konfliktus övezetét. Amerika elége­detlen a tempóval. Kun Tamás „Az oroszok azt ígérték Nicolas Sarkozy francia elnöknek, hogy augusztus 22-ig kivonulnak csa­pataik a grúz területekről, eddig azonban semmi jelét nem mu­tatták ennek” - mondta tegnap budapesti sajtótájékoztatóján Konstantin Zhgenti, Grúzia ma­gyarországi képviseletének ve­zetője. Úgy fogalmazott: országa egy agresszor megszállása alatt áll. Szerinte a térségben ki­alakult helyzet csak a nemzet­közi közösség határozott fellépé­sével orvosolható. Ott volt Eörsi Mátyás, az Euró- pá Tanács parlamenti közgyű­lésének Grúzia-raportőre is. Az SZDSZ-es politikus tegnap tért vissza a térségből. Elmondása szerint ugyan láttak csapatmoz­gásokat, ám ennek ellenére a ki­vonulásnak nincs jele. Eörsi sze­rint egységes fellépés esetén a szabad világ akaratát rá lehetne kényszeríteni Oroszországra, amelynek hadereje „szabályos etnikai tisztogatást” hajtott végre Grúziában. A civü áldozatokról ellentmon­dásos adatokat közöl a világsajtó. A Human Rights Watch (HRW) állítja, a több ezer áldozattal szem­ben száz alatt van a halottak szá­ma. „A több ezer civil halottról szóló bejelentések felelőtlenek. Donald tusk lengyel kormány­fő megerősítette: megszületett a megállapodás az amerikai rakétapajzs egy részének Lengyelországba telepítéséről. Az amerikai terv korábban Moszkva élénk tiltakozását váltotta ki, amely ellene irá­nyuló fenyegetésnek tekinti A felek ezzel hátráltatják a történ­tek tisztázását, és azt, hogy igazsá­got lehessen szolgáltatni az áldo­zatoknak” - mondta képviselőjük. „Elég csak lenézni a déloszét fő­városra, Chinvalira madártávlat­ból. És máris nem érezzük túlzó­nak a másfél ezres nagyság­rendet” - ezt már Igor Szavolszkij, budapesti orosz nagykövet mond­ta lapunknak. Az Eörsi- Zhgenti sajtótájékoztatóval kapcsolatban pedig így nyilatkozott: „Az általá­nos nyugati propagandának a ter­méke volt mindaz, amit hallhat­tunk. Eörsi Mátyás az orosz féllel nem is találkozott. Objektivitásá­a rakétákat Időközben Bashar Asszad szíriai elnök közölte: Damaszkusz kész fontolóra venni az orosz Iszkander raké­tarendszerek állomásoztatását a területén, válaszul az ameri­kai fegyvertelepítésre. Azonban hozzátette, Moszkvától ilyen javaslat még nem érkezett. nak mértékét jól mutatja, hogy egy grúz képviselővel tartott közösen sajtótájékoztatót. Aki egyébként - bár a magyar sajtó­ban több helyütt is úgy szerepel - nem is nagykövet”. Szavolszkij Orbán Viktor levő­iére is reagált, amelyben a Fidesz- elnök Grúzia mellett állt ki az orosz agresszióval szemben. „Egy szó igazság sincs benne" - mond­ta a nagykövet. A csapatkivonásról kijelentet­te: az komplex tervre épül, ami menetrend szerint halad, és ha­táridőre meg fog történni. Először a térség belsejéből vonják ki a csapatokat, majd a peremvidék­ről. „A menetrendet tartani fog­juk, hacsak a grúzok nem akadá­lyoznak minket ebben.” Szergej Lavrov orosz külügy­miniszter tegnap elmondta: a dél- oszétiai biztonsági övezetben má­ra nyolc új poszton mindössze­sen 500 orosz békefenntartó ma­rad. Minden további egység ki­vonul. A washingtoni Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott: „Nem tervezgetni kell, egyszerűen csak ki kell vonulni”. Egymásnak feszülhetnek a rakétapajzsok Hiller István kért bocsánatot a prágai tavasz leveréséért 1968 Sólyom sajnálatát fejezte ki Csehszlovákia megszállása miatt - Fidesz: az MSZMP-utódnak van elszámolnivalója „A bevonulás, a prágai tavasz le­verése gyalázat és szégyen. Bo­csánat” - kért bocsánatot tegnap a kormány nevében Hiller István a negyven évvel ezelőtti magyar részvétel miatt a prágai tavasz leverésében. 1968. augusztus 21-én szovjet, keletnémet, len­gyel, bolgár és magyar csapatok szállták meg Csehszlovákiát, hogy leverjék a reformokat. A kulturális miniszter felhív­ta a figyelmet arra, hogy a ma­gyar részvétel ügyében a rend­szerváltás utáni szabad Magyar- ország kormányainak is adóssá­guk van. Mint mondta, a bocsá­natkérés erkölcsi kötelesség. „A brezsnyevi tankok a cseh­szlovák kezdeményezéseket el­nyomhatták, de a prágai tavasz nem volt hiábavaló: szellemi és politikai mozgalmak egyik alap­ja lett keleten és nyugaton Euró­pában” - hangoztatta Hiller. A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az 1968-as prágai tavasz 1956 magyar forradalmával együtt a rendszerváltozás előké­szítője volt a régió országaiban. Van miért bocsánatot kérni, ami az akkori diktatórikus állam- hatalmat működtető MSZMP jog­utód pártjának erkölcsi köteles­sége - hangsúlyozta tegnap Cser-Palkovics András. A Fidesz szóvivőjének meggyőződése, hogy a kommunista bűnök ese­tében sincs helye a felelősség el- kenésének vagy szétterítésének. A Terror Házánál megemlékezést tartottak a 40 évvel ezelőtti bevonulásról „Tizenkét évvel azután, hogy Magyarországra támadt a szov­jet hadsereg, és véres háború­ban leverte a magyar forradal­mat, a kádári rendszer Magyar- országot juttatta abba a helyzet­be, hogy mi támadtunk egy olyan országra, amely nagyobb szabadságot akart” - fejezte ki sajnálatát tegnap Sólyom László a Terror Háza előtt tartott meg­emlékezésen. A köztársasági elnök szerint a bocsánatkérés a megbékélést szolgálhatja, mivel kihúzhatunk egy tüskét, „ha nyilvánvalóvá tesszük a korábbi események át­értékelését, ha kimondjuk az igazságot, ha helyreállítjuk az igazságosságot”. ■ É. S. Prágában és Pozsonyban EGYÜTT EMLÉKEZTEK a Cseh és a szlovák politikusok Csehszlo­vákia negyven évvel ezelőtti megszállására. A két miniszter- elnök Prágában, a két köztár­sasági elnök pedig Pozsonyban találkozott. Václav Klaus cseh államfő szerint a megszállással elkezdődtek a kommunizmus végnapjai. Kollégája, Ivan Gasparovic a csehek és a szlo­vákok közös tragédiájának nevezte a történteket. A két kormányfő 1968 máig tartó üzenetéről beszélt. A Varsói Szerződés katonai akciójának több száz halálos áldozata volt.

Next

/
Thumbnails
Contents