Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-21 / 195. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Képeslapok A Hírős Hét kísérőrendezvényeként vasárnap nyílt meg a Szent István emléke régi képeslapokon című kiállítás Kecskeméten, a műkert­városi Assisi Szent Ferenc-templomban. A Sebestyén Imre képeslapgyűjteményéből rendezett tárlatot a szentmisét követően Bárkányi Ernő templom­igazgató ajánlotta a vendégek figyelmébe. Langyos tócsákból rajzanak szúnyoghad Egyre csipkelődőbb a hangulat, ideje gyéríteni Az egyházak dönthetik el, hogy mire költik a kapott pénzt Pályázat alapján osztja szét a kecskeméti önkormányzat azt a keretet, amit az egyházak tá­mogatására szánt. Ez az elő­irányzat idén tizenhétmillió fo­rint. A keretre csak azok a történel­mi egyházak pályázhatnak, me­lyekkel a város együttműködési megállapodást kötött. A pályázaton nyert pénzt mű­ködésre, felújításra, beruházás­ra és fejlesztésre egyaránt fel le­het majd használni. ■ T. V. Huszonkét éves fegyverneki lány Tiszakécske Szépé Sem helyi, sem megyei verseny­ző nem érdemelte ki a legszebb címet a zsűritől a Tiszakécske Szépe 2008 versenyen. A 22 éves fegyverneki lány, Nagy Etelka fejére tették fel a koro­nát. Első udvarhölgye a törteli, 17 éves Farkas Frida lett, máso­dik udvarhölgye pedig a szolno­ki Lékó Barbara. A királynő hobbija a horgászat és az inter­netezés. Tervei közt szerepel egy saját szépségszalon meg­nyitása. A tinik között testvérek is versenyeztek. A legszebbnek járó korona végül a kecskeméti Prikkel Zsanna fejére került, el­ső udvarhölgye testvére, Fer­nanda lett. A második udvar­hölgynek a tiszakécskei Kiss Dianát választották. KÉPGALÉRIA: BAON.HU Nagy Etelka lett a legszebb. Baján, az ártérben üdülők bosszúságára és az aggó­dásra hajlamos, serdülő korú gyermekek szüleinek örömére egyre népesebb szúnyograj köszönti a Sugovica-parti estéket. Géczy Zsolt Ám előbbieket nem vigasztalja az utóbbiak viszonylagos örö­me. Éppen ezért örömmel fo­gadták, hogy kedden vegysze­res támadást intéztek a szú­nyoghadak ellen a városban. Derekas László, a városüzemel­tetési osztály munkatársa kér­désünkre elmondta, hogy leg­utóbb a halfőző fesztivál előtt kerítettek sort egy alapos gyérí­tésre. Ami a nyarat illeti, az el­múlt heti panaszok ellenére idén is elégedettek lehetnek a vakációt, illetve a mindennapo­kat a Duna és a Sugovica part­ján töltők. Akárcsak tavaly, úgy ebben az esztendőben is elma­radtak a dunai árvizek. így nem alakultak ki a gemenci erdőben a langymeleg, pangó vizek, me­lyek igazi szúnyogbölcsőnek számítanak. Ezek az apadást kö­vetően is milliárdszámra ontják a rovarokat. Ilyenkor nemcsak az ártér állatvilágát és az ottani víkendházakat, illetve az azok­ban pihenőket, hanem a várost is meglepik a szúnyogok. Egy- egy nyugati széllökéssel - már­pedig az uralkodó szélirány északnyugati - könnyedén át­lendül a folyamon a had, a vá­roslakók bánatára. Mindez megspékelve a Súgó, illetve a Petőfi-sziget amúgy is népes szúnyogtáborával ugyancsak megkeseríti a bajaiak életét. Idén, a legutóbb levonult, hat méter körül tetőző dunai árhul­lám következtében, az elmúlt héten kezdtek agresszívabban ■ Nem alakultak ki a ge­menci erdőben a langy­meleg, pangó vizek, me­lyek igazi szúnyogböl­csőnek számítanak. döngicsélni a szúnyogok. A mel­lékágakból visszahúzódó víz nyomán iszapos, meleg kis po­csolyák maradtak, ezekből kel­nek ki a lárvák. Elviselhetetlen helyzetről szó sincs, csupán gyakrabban kell odacsapni. No meg a gyerekek hama­rabb hazasétálnak a Türr- kilátótól és a Petőfi-szigetről. Azért a keddi gyérítés jót tett a bajaiak lelkének. r m LE ' : NT Több a pollen, mint a pelyva NÉHÁNY HÓNAPPAL EZELŐTT az ÁNTSZ konferenciáján ma­gam is elhittem, hogy mi­lyen kiváló eredményeket ér­tünk el a parlagfű elleni harcban az elmúlt négy év­ben. A kecskeméti pollen­csapda mérési adatai ugyan­is ezt mutatták. Csak a ta­nácskozás végén súgta meg az egyik szakember, hogy ez a csapda azt a pollent fogja be, amit Dél-Pest megyéből fúj ide a szél, tehát az adatai­ból ne vonjak le következte­téseket az itteni hatósági szi­gor és felvilágosító munka hatékonyságáról. Ettől füg­getlenül megemeltem kala­pomat a parlagfűirtó gyere­kek, pedagógusok és társa­dalmi egyesületek előtt, mi­ként azon gazdák előtt is, akik rendben tartják a föld­jüket. Most kiderült, hogy korántsem olyan kiválóak az eredmények. Elég egy csapa­dékosabb év, s több a pollen, mint a pelyva. kénytelen vagyok azt is el­ismerni, hogy a hatóságok­nak is elég macerás a dol­guk a parlagfűvel kapcsolat­ban. Ha bejelentés érkezik a gyomról, máris azon törhe­tik a fejüket a köztisztvise­lők, hogy az a föld éppen kül- vagy belterület-e, mert más lesz az illetékes. Meg­kérik a földhivatalt, hogy ugyan menjen már ki a helyszínre egy GPS-szel, s mérje be pontosan a koordi­nátákat, hogy a térképről le­olvasható legyen, kinek is kell intézkednie. Ha ez meg­van, kezdődhet a vita, hogy parlagfű-e a kifogásolt gyom, vagy csak valami ha­sonló, mert egészen más lesz az eljárási rend. Ha a szakértő jegyzőkönyvbe ad­ja, hogy bizony parlagfűvel állunk szemben, felgyorsul­hat az ügyintézés. HA a pollen röhögni tudna, közben persze nevetőgör­csöt kapna, így viszont csak vígan száll a szelek szárnyán - százezrek bosz- szantására. Amikor nagyon csípnek, az nagyon rossz jó néhány nagy vizes évet tud­hatnak maguk mögött a bajai­ak 2000 óta. Ilyenkor fellegek­ben támadnak a szúnyogok, hatásos ellenszer nincs elle­nük. Azért próbálkozni lehet Előszóra vízközeli részeken a földi meleg ködös füstölővel mennek végig, majd a város tel­jes területe (és Dunafürdő) fö­lött folyik a légi permetezés. Ezekben az esztendőkben a vá­ros feletti szúnyogirtás mellett engedélyt kémek a vezetők a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságától is, hogy a rend­kívüli helyzetre való tekintettel egy-egy alkalommal az ártéri erdők fölött is végezhessenek permetezést Hiszen az ottani gyérítés nélkül hiábavaló küz­delem folyik a városban. Előfordul, hogy igazságtalanra sikeredik egy rendelet alapdíj Nem a szolgáltató találta ki: fizetni kell, hiába nem ég gáz, sőt még a tulaj sem lakik a házban Miért kell évekig alapdíjat fizet­nie annak, aki nem.is használja a gázt? Ezt a kérdést sokan felte­szik maguknak. Egyik olvasónk, Tóth Ferenc a következő panaszt juttatta el szerkesztőségünkhöz:- Évek óta bennem van ez a felháborító igazságtalanság. Elő­re leszögezem: nem tudom, hogy a törvények rosszak-e, vagy csak az Égáz-Dégáz Zrt. mint gázszol­gáltató él vissza monopolhelyze­tével! Kecskeméten lakom, egy közös házban van két lakás, egyik az enyém, a másik a nővé­remé. Mindkettőnknek külön gázmérője van. A gondot a nővé­rem számlái okozzák, mivel ő so­ha nem lakott a lakásában - ez Hiába nem moccan az óra, a számla érkezik. illusztráció harminc évre visszamenőleg ér­vényes -, és soha nem vette igénybe a gázszolgáltatást. A szolgáltató ennek ellenére vala­milyen jogcímen - alapdíj - sok éve küldi erre a címre a számlá­kat. Ezeket én fizetem, ami évi 6668 forint a semmiért. Utána­néztem, hogy hogyan lehet szer­ződést bontani a szolgáltatóval. Mint kiderült: ebben az esetben természetesen leszerelik a gáz­mérőt, amit később csak új bekö­tési terv és igen drága tortúra után lehet ismét visszaköttetni. Ezt az utólagos tortúrát nem sze­retném majd végigjárni, mivel nekem is vannak gyerekeim, és előbb-utóbb a lakást szeretném átvenni a nővéremtől. Jó lenne, ha végre valaki felemelné a sza­vát az ilyen nyilvánvaló igazság­talanság miatt. Az alapdíj jogosságát sokan, sokféle szolgáltatás kapcsán megkérdő­jelezik. A konkrét ügyben megkeres­tük az Égáz-Dégázt, ahol Bállá Eleonóra kommunikációs vezetőtől meg­tudtuk: a Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium (GKM) 96/2006-os rendelete értelmé­ben minden olyan ügyfel, aki­nek óránkénti 20 köbméter név­leges teljesítményű gázmérője van, az köteles közüzemi alapdí­jat fizetni. Az alapdíj mértékét is rendeletben rögzítik. Ez jelen­leg évi 5556 forint, amire még rájön 20 százalék áfa. A közüze­mi alapdíjat valóban csak abban az esetben nem kell megfizetni, ha a fogyasztó - te­hát az ügyfél - saját kérésére (időlege­sen) szünetelteti a gázszolgáltatást. A szüneteltetés pedig a gázmérő berendezés leszere­lésével történik. Tény: amennyi­ben a szüneteltetés tovább tart mint hat hónap, akkor a vissza- kötésnek egyéb járulékos költ­ségei is adódnak (például nyo­máspróba). így a költségek a le­szerelés miatt jelentősebbek lesznek, mint az éves alapdíj összege. ■ Takács Valentina ■ A visszaszerelés költségei maga­sabbak, mint az éves alapdíj.

Next

/
Thumbnails
Contents