Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-21 / 195. szám
4 PETŐFISZÁLLÁ S PETŐFI NÉPE - 2008. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK A tatárjáráskor elnéptelenedett környékre IV. Béla kunokat telepített A mai Szentkút helyén a kora középkorban virágzó keresztény község terült el. A településnek hatszáz hívő befogadására alkalmas temploma volt, amit feltehetőleg még Szent István idejében emeltek, s amely nagyjából a mai kegytemplom helyén állhatott. A község az 1241-es tatárjáráskor elpusztult. Az elnéptelenedett környékre IV. Béla kunokat telepített. Ők építették újjá a lerombolt települést, és állították helyre templomát. Az akkortájt már Ferencszállásként jegyzett község csodával határos módon épen átvészelte az 1526-os török- dúlást, fél évszázaddal később azonban mégis porig rombolták a tatár-török hordák. A pusztává néptelenedett vidéket közlegelővé minősítették, melyet - tizenöt kun pusztával együtt - Kecskemét vett bérbe a királyi kamarától. ■ 1791 nyarának egyik éjjelén egy pásztor áj forrást fedezett fel, melyből egyre erősödő fény tört fel. A törökök elől menekülő ferencszállásiak a hajdani templom előtt csörgedező forrásba rejtették el az Oltáriszentséget. A forráshoz és a templom romjaihoz később is el-eljártak imádkozni. Az 1791-es esztendő egyik éjjelén egy nyáját legeltető pásztor új forrást fedezett fel, melyből egyre erősödő fény törteid. A fényből mennyei hangok kíséretében Szűz Mária áldást osztó alakja bontakozott ki. A látomásnak gyorsan híre ment a környéken. Egyre többen zarándokoltak el a forráshoz, főleg miután bebizonyosodott, hogy vizének gyógyító ereje van. A gyógyulásban reménykedők a forrást Szentkút- nak nevezték el. A Magyarországra visszaköltözött pálos rend 1940-ben telepedett le Szentkúton, amely ekkor kapta a Pálosszentkút nevet. Egy évtizednyi munkálkodás után azonban őket is feloszlatták. Ferencszállást a második világháború után Petőfiszállássá „keresztelték át”. A település 1952-ben elszakadt Kiskunfélegyházától, azóta önálló község. A szentkúti kegyhely gondozásával 1991. október 17-én Marosi Izidor váci püspök ismét a pálosokat bízta meg. Csodateremtő közös tenni akarás hálakereszt Az emlékművet Bátor Botond, az új tartományfőnök áldotta meg Augusztus 20-án keresztet avattak és szenteltek Pető- fiszálláson. Az öt méter magas kőfeszületet a helyi iskola megmaradásáért érzett hálája jeléül állíttatta két helybeli család. munkát. Sallai István útépítő pedig a térkő lerakását vállalta el társadalmi munkában. A keresztállításhoz, parkfelújításhoz a képviselő-testület is egyhangú jóváhagyását adta. Mi több, két képviselő - H. Szabó lózsef, Nagy János - tiszteletdíja mellett munkáját is felajánlotta. Utánuk újabb két képviselő: Tavaly ősszel még úgy tűnt, az alacsony gyermeklétszám miatt a petőfiszállási általános iskola sem kerülheti el sorsát, és a félegyházi Constantinum segítségével, tagintézményként tud megmaradni. Az új oktatási törvény módosítása és az OKÉV- engedély azonban a huszonnegyedik órában eloszlatta a veszélyt. Ekkor határozta el H. Tóthné Szász Magdolna iskola- igazgató, önkormányzati képviselő és Rádi Györgyi tanár, alpolgármester, hogy az iskola megmaradásáért érzett örömük kinyilvánításaként, tiszteletdíjaik felajánlásával, a maguk és családjuk nevében feszületet állítanak a községi művelődési ház előtti parkban. Szándékukba beavatták Szász János vállalkozót, az iskolaigazgató asszony fivérét, valamint a szentkúti pálos kolostor közösségét. A vállalkozó, akinek nevéhez a szentkúti Mária-szobor mellett az ősi félegyházi templom emlékére állított bankfalui, illetve a felújított Izsáki úti feszület felállítása is fűződik, egyetértett testvére elképzelésével, és támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Hasonlóképp viszonyult az ügyhöz Szabó András helyi tüzépes is, aki évek óta rendszeres támogatója az iskolának, segítségképpen ingyen felajánlotta a feszület helyszínéül kiszemelt park felújításával járó összes gépi A parkfelújításban közreműködők névsora: A PARK FELÚJÍTÁSA közadakozásból, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés, a képviselő-testület, illetve a helyi római katolikus plébánia közreműködésével valósult meg. KIEMELT TÁMOGATÓK: iff. Szász János és családja, Szabó András és családja, Mészáros István és fia, H. Szabó József, Nagy János, Sallai István, Sin- kó István, Torma István. Továbbá: dr. Akáb István és felesége, Berényi Csaba, Bíró István és felesége, Boros Péter, Fábián Róbert, Fekete Sándor, Fekete Mihályné, Gyöngyösi Péter, H. Tóth család, Hegyi Balázs, Jak- sa Ferenc, Kis-Pál család, Kis István, Kócsó Nándor, Lantos- né Vereb Edit, Mayer család, Mindák család, Morvái Tamás, Pozsár család, Rádi család, Sári Péter és felesége, Szalai család, id. Szász János és felesége, Zugi család és Zsinkó Vilmos. A helyi iskola megmaradásáért érzett hála jeléül állított keresztet Bátor Botond tartományfőnök áldotta meg. Gyöngyösi Péter és Sári Péter is csatlakozott. Július elején az elszánt környezetszépítők hozzá is fogtak az évek óta elhanyagolt, bokrokkal, elkorhadt fákkal benőtt terület megtisztításához. Ahogy haladt előre a munka, úgy nőtt a résztvevők száma. Sorra jöttek a helyi vállalkozók és a segítő szándékú petőfi- szállásiak, hogy felajánlják gépeiket vagy két kezük munkáját. Ki-ki képessége, tehetsége és ereje szerint: fát vágott, bokrot irtott, ásott, gereblyézett, virágot és díszcserjét ültetett, térburkoló követ rakott. Volt, aki csak egy órára, volt, aki napokig, de olyanok is szép számmal akadtak, akik az első naptól az utolsóig derekasan kitartottak. Egy héttel az augusztus 20-ai ünnepség előtt már egy gondosan megtervezett park fogadta a szemlélő- dőket. Elkészült és a helyére került a félegyházi Bozóki testvérek keze munkáját dicsérő feszület, továbbá az emlékművet a park ellenkező oldalán álló Pető- fi-szoborral összekötő, térburkoló kövekkel kirakott sétány, az ágyások megteltek virágokkal, és a friss termőfölddel feltöltött területen szárba szökkentek az első fűszálak. Az új kőfeszület bronzkorpusza alatt kis Mária-szobor kapott helyet. A kereszt tövében két fekete márványtáblát helyeztek el. A bal oldalira Reményik Sándor erdélyi költő közismert versének két sorát vésték: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!” A jobb oldali táblán a következő szöveg olvasható: „Isten dicsőségére állíttatta a Pálos Rend alapításának 700. évfordulóján Bátor Botond tartományfű- nöksége idejében, hálából iskolánk megmaradásért H. Tóthné Magdolna, Rádi Györgyi és családjaik. Felszentelve 2008. augusztus 20-án.” A feszülettől néhány lépésnyire két, tükörfényes rézlemezzel fedett fatuskót helyeztek el a kezdeményezést támogatók névsorával. A hálakeresztet augusztus 20- án Bátor Botond, Petőfiszállás előző plébánosa, a Magyar Pálos Rend új tartományfőnöke áldotta és szentelte meg. Az ünnepségen a támogatókat és a segítőket, a kereszt fényképét ábrázoló emléklappal ajándékozták meg. A petőfiszállási hálakereszt és a körülötte kialakított park ékes bizonyítéka annak a bölcs megállapításnak, miszerint: a tenni akarás - vagy legalábbis annak a szándéka - minden emberben megvan, csak ki kell tudni hozni belőlük. Ám ehhez olyan elfogulatlan, önzetlen kezdeményezőkre is szükség van, mint a hálakeresztet felállító két lelkes asszony és családjaik. a ■ Akiknek hivatásuk van, különböznek a többi embertől. Több a vesztenivalójuk. fa aUgUSZtllS 2(kai ünnepségen Seres Lajosné polgármester asszony (balról) mondott köszöntőt. A keresztállításhoz, Illetve a parkfelújításhoz nyújtott segítségéért emléklappal jutalmazták. Az Új kenyeret Bállá Barnabás, a szentkúti kolostor új vezetője áldotta, illetve szentelte meg. Az eseményen jelen volt Temesvári Benedek, Petőfiszállás rendszerváltás utáni első plébánosa is.
