Petőfi Népe, 2008. április (63. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-28 / 99. szám
4 Többen keresnek munkát, mint egy évvel ezelőtt Március végén 462 ezer 370 álláskeresőt tartott nyilván a munkaügyi intézményrendszer hazánkban. Ez 6,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és 5,2 százalékkal több, mint decemberben - tette közzé az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Budapesten 3,1 százalék, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 23,4 százalék, Bács-Kiskunban 12,5 százalék volt. Az országos átlag 10,6 százalék. A dél alföldi régióban márciusban 70 ezer 700 álláskeresőt tartottak nyilván, közülük majd’ 28 ezren Bács-Kiskunban élnek. | A Központi Statisztikai Hiva- ® tál (KSH) más módszerrel, a la- g kossági munkaerő-piaci felnié- § rés alapján számolja a rátát: I 2007-re 7,4 százalékos országos átlagot közölt. ■ Könnyítések a hiányszakmákban Ausztriában Ötven hiányszakma esetében könnyebben juthatnak a magyarok munkavállalási engedélyhez Ausztriában az év eleje óta. Munkavállalási engedélyre szükség van ezután is, ám az ötven szakmánál könnyítéssel adják ki az engedélyeket. A szakmák között található többek között a szakács, hentes, kőműves, mozdonyvezető, gépésztechnikus, gépészmérnök, építőipari technikus, autószerelő, hegesztő, tetőfedő, mélyépítő munkás, útburkoló, vasbetonszerelő, épület- és bútorasztalos, villanyszerelő. Ausztriában egyébként egy év legális munkaviszony után szabadon vállalhatnak munkát a 2004-ben csatlakozott tagállamok állampolgárai is. ■ HÚSZ LÉPÉS A SIKER FELÉ PETŐFI NÉPE - 2008. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ s x- - - - - mmmmmmmmm Szót kémek a munkaadók pályaválasztás Több géplakatos kell, fodrászból kevesebb is elég Figyelembe kell venni az allergiás hajlamot a továbbtanulásnál Az átalakítás eredményeképpen az oktatást az határozza majd meg, hogy milyen képzettségű munkaerőre van szükség. Jócskán akadnak Magyarországon olyan megyék, ahol évente négy-ötszáz fodrász végez, ám egyetlen szerszámkészítő sem - miközben az utóbbiakra óriási igény lenne. Barta Zsolt Elemzők szerint néhány éven belül akár százezer szakmunkás hiányozhat a magyar munkaerőpiacról. Ennek részben az az oka, hogy egyre kevesebben tanulnak idehaza szakmát, illetve a jó mesterek jóval nagyobb bérért az Európai Unió gazdagabb országaiba mennek dolgozni. A Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke szerint az is gondot jelent, hogy a hazai szakképzés struktúrája elavult, nem alkalmazkodik rugalmasan a munkaerő-piaci igényekhez. Bihall Tamás lapunknak elmondta: egy miniszteri rendelet alapján május elején megkezdik működésüket azok a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB), melyek felmérik a munkaerő-piaci igényeket a maguk megyéiben. A felmérés során 12 ezer munkaadót kérdeznek meg arról, hogy milyen munkatársakat is keresnek, milyen szakmai végzettséget, tudást várnak el a leendő kollégáktól. Emellett persze feltérképezik a régiós szakmaszerkezetet, összefésülik az iskolai adatokat is. így kiderül, hogy a régiókban hány szakképző iskola működik, milyen képzéseken hány diák tanul, és milyen egyéb kapacitásai vannak egy-egy intézménynek. Szeptember végéig összesítik a felmérés eredményeit, és ezután születik majd döntés arról, hogy bizonyos térségek, megyék iskoláiban hogyan változtassák meg a képzési struktúrát. Az átalakulás jövő ősszel kezdődik, és eltart a következő 3-5 évben.- Ez feszültségeket válthat ki sok intézményben, mert lehet, hogy nincs szükség annyi kozmetikusra vagy fodrászra, amennyit képeznek, ugyanakkor ács-állványozóból, kőművesből szakácsból, géplakatosból jóval többet kellene beiskolázni - mondta az alelnök. A szakember meglátása szerint csak a felvételi számok megváltoztatásával nem lehet a problémákat megoldani. Szemléletváltást kell idehaza elérni.- Népszerűsíteni kell a szülők, a gyerekek előtt a hiányszakmákat. El kell magyarázni, hogy ma már nem keres döntően többet egy diplomás, mint egy jó szakember. Egy versenyképes vállalatnál dolgozó tapasztalt, rutinos dolgozó havi jövedelme elérheti ugyanis a bruttó 300-400 ezer forintot is - hangsúlyozta Bihall Tamás.- A munkaadók régiónkban kőműveseket, szerkezetlakatosokat, fémforgácsolókat és hegesztőket keresnek nagy számban. Ezek a hiányszakmák - tájékoztatta lapunkat Ördögh Dóra, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési irodavezetője.- Általánosságban az mondható, hogy a Duna-Tisza közén mindenekelőtt az építőipari szakmákban könnyű elhelyezkedni. Azaz könnyen állást talál a jó szobafestő-mázoló-tapétázó, az ács-állványozó, épületburkoló szakember. De a vendéglátós szakmákban sem a pincéreket, sem a szakácsokat nem kell félteni - gyorsan találnak maguknak állást. Ismerik a gyakorlatot A SZAKBIZOTTSÁGOK 26 fŐS tagsága közül 17 a munka világa képviselőiből kerül ki, így van esély arra, hogy sikerül jaxitani a képzések szerkezetét és minőségét. m A Duna-Tisza közén építőipari szakmákban legkönnyebb elhelyezkedni. Szakemberek szerint érdemes már a pályaválasztáskor figyelembe venni, hogy milyen allergiás hajlama van a továbbtanuló diáknak. Hiszen ez alapvetően meghatározza a vállalható munkák körét. A munkakörülmények miatt kiváltott allergiás eredetű asztma és szénanátha bejelentése kötelező Magyarországon. A betegséget főleg növényi, állati eredetű anyagok, enzimek, egyéb szerves vagy szervetlen eredetű anyagok belégzése okozza. így jön létre a pékek lisztasztmája, vagy fodrászoknál, kozmetikusoknál a kontakt ekcéma, amit rendszerint festékek, illatanyagok bőrrel történő érintkezése vált ki. ■ Asztmás vagy ekcémás gyermekek esetén pályaválasztás előtt érdemes kikérni a gyerekorvos tanácsát. Éppen ezért fontos tisztázni pályaválasztás előtt, melyik anyag felelős a panaszokért, így elkerülhető, hogy egy, már kialakult allergia éppen a munka miatt rosszabbodjon. Gyerekkora óta ekcémában szenvedő lányok esetén, például, jobb, ha fel sem merül, hogy kozmetikusnak menjenek. Hiszen legfeljebb néhány évig dolgozhatnának szakmájukban, utána viszont kénytelenek lennének másik munka után nézni, hiszen betegségük nagy valószínűséggel felerősödne azoktól a krémektől, melyekkel nap mint nap érintkezniük kell munkájuk során. Az egészségügyi dolgozók körében nagyon sokan szenvednek olyan allergiában, amelyik egyértelműen kapcsolatban áll a munkájukkal - állapították meg a Budapesti Műszaki Egyetem kutatói. Felmérésük alapján kiderült, például, hogy a természetes gumiból készült kesztyű okozta fokozott bőrreakciók gyakoriak a kórházakban, rendelőintézetekben dolgozóknál. Kórházi dolgozók vizsgálata során a latexérzékenység 3-5-ször nagyobb volt a betegekkel közvetlen kapcsolatban lévő, mint a közvetlen kapcsolatban nem lévő orvosok, illetve nővérek körében. Hogyan segítheti a jó döntést a szülő? SCHMIDTNÉ BÁLÓ ÁGNES: - Nyílt napokra, szülői értekezletekre jártunk, amikor a lányunk továbbtanulásáról kellett döntenünk. Az iskolákat összehasonlító tájékoztatókat nagyon hasznosnak tartom. A választásban egyértelműen a mi szavunk volt a döntő, de a barátnők is nagyon erős befolyással bírtak. Olyan pályát próbáltunk keresni, ahol biztosan el tud majd helyezkedni. Vannak jól hangzó szakok, amelyek semmire sem jók. berec zoltánné: - Leginkább a szülők tudják a gyerek pályaválasztását befolyásolni. Szeretnének olyan szakmát, ami biztos megélhetést biztosít. A nyolcadikosoknak már kezd kialakulni az érdeklődési körük, de szinte semmit nem tudnak azokról a lehetőségekről, melyek közül választaniuk kell. Nagy segítséget jelent a Merre tovább? című kiadvány, a nyílt napok és a különböző pályaválasztási kiállítások látogatása. KARAGICS MÁTYÁS: - Végzősök osztályfőnöke vagyok a Katonában. Az utolsó évesek rengeteg pályaválasztási tájékoztatót kapnak, nem győzöm az anyagokat kiosztani. Egyetemek, főiskolák, szakképző intézmények képviselői tartanak nálunk tájékoztatókat. Tapasztalataim szerint a gyerekek döntésében meghatározó szerepet játszik, hogy milyen típusú osztályba járnak. Sokan választják a szülők foglalkozását, szakmáját. PÁPAINÉ LADÁNYI MÁRTA:- A Bányaiban érettségiztem én is, most a lányom jár oda. A pályaválasztás nálunk nagyon egyszerűen lezajlott. Kikérte a barátnői véleményét is, de végül a mi tanácsunkat fogadta meg. Természetesen alaposan tájékozódtunk, utánajártunk minden lehetőségnek. Szerintem egy gyerek még nincs felkészülve arra, hogy egyedül hozzon olyan hosszú távú döntést, ami az egész életét befolyásolhatja. Támogatott képzés - esély az elhelyezkedésre A Munkaerő-piaci Alapból támogatott képzések résztvevőinek 43,3 százaléka jut munkához a képzést követő három hónapon belül - derül ki a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal követéses vizsgálatából. Az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit javító képzések költségei eltérnek attól függően, hogy a képzést az adott munkaügyi kirendeltség ajánljae, vagy pedig elfogadja az álláskereső által kezdeményezett képzést. Az ajánlott képzéseknél az átlagos költség személyenként 262 ezer forint volt, ebből a konkrét tanfolyami költség 147 ezer forint. Az elfogadott képzéseknél 158 ezer, illetve 106 ezer forint volt ez a két költség személyenként. A képzést követően három hónappal az ajánlott képzésben részt vevők 41,1, az elfogadott képzések résztvevőinek viszont 50,9 százaléka dolgozott. A legalacsonyabb arányban azok helyezkedtek el, akiknek legfeljebb 8 általános iskolai végzettségük volt. Azok a felsőfokú végzettségűek, akik kiegészítő képzettséget szereztek, 60,7 (!) százalékban rendelkeztek munkával három hónap után. ■ ■ Az elmúlt évben 25 ezren vettek részt támogatott képzésen.
