Petőfi Népe, 2008. február (63. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-29 / 51. szám
BÁCS-HSKÜN HEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ◄ 3 OF COMMERCE AND INDUSTRY BÁCS-KISKUN COUNTY A Petőfi Népe gazdasági melléklete Ablak a siker kulcsa A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Szentháromság tér 4. Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@emitelnet.hu • 6300 Kalocsa, Bátyai út 2. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@emitelnet.hu • 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/428-493 e-mail: bkmikhalas@emitelnet.hu • internet www.bkmkik.hu ll. évfolyam, 2. SZÁM A szabadpiacon Termofarm Ktf. évek óta a ► 16. OLDAL Kilátások: elhúzódó válság? gazdaság A cégek 1Ó00 milliárdot költenek adminisztrációra Simor András, az MNB elnöke és Kákosy Csaba miniszter sötét képet festett a gazdaság helyzetéről. Információk első kézből Az elmúlt hetekben több száz diák számára szervezett üzem- és szakiskola-látogatást a kamara. ► 17. OLDAL Havonta legalább egy levél Személyes referatúra-rendszert vezetett be a kamarai ügyfél- szolgálat. A munkatársak havonta legalább egyszer fontos információkat tartalmazó levéllel jelentkeznek a tagoknál ► 17. OLDAL A béremelés olcsó formája Ma tizenegy, olyan jövedelem- növelő juttatás létezik, mely után nem kell adót és járulékot fizetni, így kevesebbe kerül a béremelés. ► 18. OLDAL Hogyan lehet jó üzleteket kötni a bajorokkal? A BKMKIK, az ITD Hungary Zrt. és a kecskeméti munkaügyi ki- rendeltség Fókuszban Bajorország címmel rendez előadást március 18-án 10 órától a kamara kecskeméti központjában. Az érdeklődők előadásokat hallgathatnak meg a kétoldalú kapcsolatokról, üzleti lehetőségek kialakításának a feltételeiről. A résztvevők március 14-éig Tóth Anitánál jelentkezhetnek e-ma- ilen: toth.anita@bkmkik.hu, fax: 76/501-504. Levélcím: Bács-Kis- kun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6001 Kecskemét, Árpád krt. 4. A rendezvényen történő részvétel térítésmentes, de előzetes regisztráció feltétlenül szükséges. ■ Az állam jobban fizet nálunk, mint a magánszektor A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2007. január-decemberben átlagosan 2 millió 760 ezer volt. A bruttó áüagkeresetek ösz- szességében 8,0, a nettó átlagkeresetek 2,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Dolgozók száma: költségvetés: ________749 ezer ma gánszektor:_______1933 ezer A telje s munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 185 ezer forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 177 ezer 400 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 206300 forint volt. Hosszú távon lassú növekedéssel kell számolni - fogalmazott a kamarai évnyitón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Barta Zsolt Az MNB vezetőjének álláspontja szerint a gazdaság jó ideig nem tér vissza a megszokott évi átlagos négyszázalékos fejlődéshez. Az ország gazdasági mozgásterét elemezve arra hívta fel a figyelmet Kecskeméten a kamara székházában, hogy az a három alapvető tényező - tőke, munka, termelékenység -, amitől függ egy ország gazdasági haladása, nálunk problematikus. Ezt azonban a 2001-2003 közötti kontinentális recesszió idején nem vettük észre, mert a kormány által felerősített keresleti politika ezt elfedte. Azonban a problémák ettől függetlenül léteznek a mai napig: így alacsony a beruházás mértéke a magánszektorban, a foglalkoztatás alapvetően nem bővült, és lassul a termelékenység növekedése az ezredforduló óta. Történik mindez egy olyan időszakban, amikor a külpiaci kilátások romlanak, fogalmazott Simor András. A kormány által bevezetett megszorító program szükségességéről elmondta, hogy lassan lecseng annak közvetlen hatása. A lakosság alkalmazkodott az új helyzethez, miközben nőtt a nettó eladósodása. A romló exportkilátások miatt a cégek keveset költenek beruházásokra. A befektetéseket az is hátráltatja, hogy az energialiberalizáció következtében az áram ára 30-40 százalékkal emelkedett a német szint fölé, illetve az ipari gáz ára a régiós átlag felett van 15-30 százalékkal. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elnöke Pályán kívül vagy partvonalon belül - válaszúton a magyar gazdaság címmel tartott elemzésében nemzetközi és hazai szempontok alapján vizsgálta a magyar gazdaság helyzetét. Hangsúlyozta, hogy az államnak támogatnia kellene a hazai vállalkozókat, védenie kellene a honi piacot. Ezt teszik más kormányok is a Lajtától nyugatra attól függetlenül, hogy liberális külkereskedelmet hirdetnek. Majd konkrét számokkal támasztotta alá azt az állítását, miszerint a kormány a megszorító programja ellenére is túlköltekezik. Bár a hiány ugyan tavaly a 6,8 helyett 5,7 százalék lett, ez azonban nem a takarékos költségvetésnek köszönhető. A kiadás ugyanis 178 mtlliárddal volt több a tervezettnél. Ez azonban azért nem okozott gondot, mert 362 milliárd többletadó folyt be tavaly. így a lakosság és a vállalkozók finanszírozták a pluszkiadásokat. Az előadó szerint az eladósodás terhe olyan nyomasztó, hogy emiatt elmulaszthatjuk az uniós csatlakozás és források kínálta felzárkózási lehetőséget. Mivel rossz a gazdaság szerkezete, túl nagy a forrásokat elszívó közszféra, ezért bármiféle növekedés indul is meg jövőre, az nem lesz tartós. A régiós és térségi különbségek tovább nőnek Kelet-Európábán. Az uniós támogatásokkal kapcsolatban megjegyezte: az EU-s pénzek nagyobb részét kellene gazdaságfejlesztésre fordítani a jelenleginél. A vissza nem térítendő támogatások arányát legalább 50 százalékra kellene növelni. Kákosy Csaba év elején kinevezett gazdasági miniszter elemzésében maga is a strukturális gondokra világított rá. Hangsúlyozta, hogy a felzárkózó országokéhoz képest rendkívül alacsony a vállalati beruházások aránya az EU új tagállamaiban (a magánberuházások aránya jellemzően a GDP 20-25 százaléka körül mozog). A magánberuházások aránya a GDP-hez viszonyítva csupán 17,4 százaléka, ami jelentősen elmarad a felzárkózó országokra jellemző szinttől. Szólt a magas adminisztrációs terhekről is. Nemzetközi összehasonlításban a hazai vállalati szektorra kiugróan magas (az EU-ban - Görögországgal holtversenyben - a legmagasabb) adminisztratív terhek nehezednek. A magyar vállalkozások évente a GDP közel 7 százalékát, vagyis 2006-ban mintegy 1600 milliárd forintot költöttek adminisztrációra. Ez pedig a vállalati fejlesztések és a növekedés elől von el erőforrásokat. PARRAGH LÁSZLÓ ORSZÁGOS KAMARAI ELNÖK SZERINT: 1. A lakástámogatási rendszer állami finanszírozása. 2. A közalkalmazotti béremelés indokolatlan mértéke. 3. Adómentes minimálbér. 4. A fedezet nélküli 13. havi nyugdíj. 5. Az erőltetett infrastruktúrafejlesztések. Mi segíthet kilábalni a válságból? SIMOR ANDRÁS ÁLLÁSPONTJA SZERINT: 1. Fiskális konszolidáció továbbvitele. 2. Adó- és a versenyképesség javítása. 3. Adó-, nyugdíjrendszer és szociális támogatások munkavállalást ösztönző átalakítása. 4. Termékipari verseny erősítése (gáz, áram stb.). 5. Oktatás és képzés fejlesztése. 6. A kormány és az MNB háborúja. , 7. Az ésszerűtlen áfacsökkentés. 8. Folyamatos túlköltekezés a működési költségekben. 9. Rossz adórendszer. 10. Nem történt meg a rendszerváltás a gazdaságon kívüli szférákban, így az államapparátusban sem. A kamarai elnök olcsóbb tarifát kért a tagoknak a szolgáltatótól A Démász áramkereskedő cége nem zárkózik el attól, hogy a kamarai tagok olcsóbb tarifával vásárolhassák az elektromos áramot. Tegnap ennek a lehetőségéről tárgyalt Gaál József a vállalat egyik osztályvezetőjével. Az elnök elmondta, hogy rengeteg telefont és e-maüt kaptak a tagvállalatoktól, melyekben a kamara segítségét kérték. Mint ismeretes: az év elején drasztikusan - 60 százalékkal - megemelkedett sok cég áramköltsége. A szolgáltató szakembere azt ígérte, hogy konkrét ajánlattal jelentkezik a szervezetnél márciusban. Addig a BKMKIK vezetése más kereskedőkkel is leül tárgyalni. Gaál József azt tanácsolja a tagoknak, hogy addig is, aki teheti, nézesse át telephelyének elektromos hálózatát egy szakemberrel, hogy megállapíthassák hogyan lehet fogyasztáscsökkentéssel spórolni. Ehhez a kamara segítséget tud nyújtani. > LAPOZZON A 16. OLDALRA! Miért drágul világszerte az elektromos áram? A külföldi piacokon az elmúlt időszakban mindenütt emelkedtek az áramárak. Döntően a nyersolajárak jelentős emelkedésére visszavezethetően, továbbá a megújuló energiák támogatása és a klímavédelmi intézkedések miatt. A villamos energia árát végső soron alakító tényezők közül 2008-ban az olajárak további növekedésére lehet számítani, a tavalyi 72-73 dollár/hordó éves átlagár várhatóan 85-87 dollár körül alakul. Ennek megfelelő mértékű földgázár-növekedéssel lehet kalkulálni. A szén világpiaci árát (ARA) az előrejelzések a 100-130 dollár/tonna sávban várják. Számolni kell továbbá az elhalasztott hálózatfejlesztési beruházások, illetve az erőművi selejtezések nyomán jelentkező kapacitáspótlási igények erősödő hatásaival is. A költségtényezők árfelhajtó hatása mellett a verseny árleszorító hatásai viszont kimerülni látszanak. Áramfogyasztás millió kWh 1996 2006 belföldi felhasználás: 29877 36307 kivitel: ____________1276 6 058 te rmelés:_________35102 35858 im port________3473 13266 er őművi fogyasztás hálózati veszteség: 7422 6759 FORRÁS: KSH ■ Történelmi lehetőséget sza- lasztunk el.> Mik vezettek a túlzott eladósodáshoz?
