Petőfi Népe, 2008. február (63. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-14 / 38. szám
2 BOZSÓ GYŰJTEMÉNY - MUNKÁCSY KORTÁRSAI 2008. FEBRUÁF KÉPREGÉNY A művészek kalandos életét romantikus regények, látványos filmek elevenítik meg. Ha csillagászati árakat ér el egy műtárgy a nemzetközi vagy a hazai műkereskedelemben, akkor is inkább az alkotóművész kerül reflektorfénybe. Ritkán pillanthat be a nagyközönség egy-egy kép vagy más műalkotás regényes életébe. Már az alkotás fázisában megkezdődik a mű saját pályafutása, ami aztán sokszor követhetetlen utat jár be, hogy majd később - évtizedek vagy századok múlva - bukkanjon fel ismét. A bohém festő elajándékozza, a művészvilág császárai vagyonokért adják el alkotásukat. A tulajdonos büszkén mutogatja új szerzeményét, vagy titokban tartva egyedül gyönyörködik benne, ha a páncélterem mélyéről előhozza. Háborúk sodorják egyik országból a másikba a festményt, hagyatékok indulnak örökösök közötti követhetetlen vándorútra. Szerencsés esetben magángyűjtemények megbecsült darabjaivá és múzeumok féltett kincseivé válnak a kalandozó műtárgyak. Más utat is bejárhatnak a jobb sorsra érdemes művek, amikor poros padláson pihennek meg az elfeledett lomok között. Minden gyűjtő dédelgetett álmát is beteljesíthetik: a műtárgyvadászat izgalmas trófeájává válhatnak az ócskapiac ezernyi kacatja közül kiemelve. Megindul a kutatás: ki alkothatta, eredeti-e, a tanítvány kezdő ecsetvonásait egyengette a mester vagy egy későbbi csodáló utánérzésből született művecskéje netán. A Bozsó Gyűjteményben kiállított képek közül több alkotás is a felfedezés örömével ajándékozza meg a szakembereket, a látogatókat. Réti István: Létrán ülő férfi kotásaként, de már hazafelé boldog izgalommal latolgatta, vajon melyik nagybányai mester lehetett az alkotó. Itthon kibontva, hosszas vizsgálódás után egy halvány, annak idején a friss festékbe karcolt RP szignót fedeztünk fel a képen, mely egy létrán ülő férfit ábrázol. Egyetlen Péterhez, sem Pálhoz nem tudtuk kapcsolni a keresztnév P betűjét. Kiderült, hogy a jókedvű fiatal festő Réti Pistaként jegyezte szignójával a képet. Nemcsak kiváló művészként és a nagybányai művésztelep alapítójaként ismert a művészettörténet számára Réti István, hanem teoretikusként is. Visszaemlékezései nélkülözhetetlenek a telep történetének megrajzolásához. Az írásaiból 1954-ben szerkesztett kötetben megjelent Réti műveinek a jegyzéke is, amit ő maga és édesanyja álh'tott össze. 8. szám alatt szerepel a következő: „Férfi létrán ül: Festettem - Nagybányán, 1895-ben. Plen-air. A Schuler G. gyűjtemény”. 23 évesen már érett alkotóként, párizsi tanulmányútja után szülőföldjére hazatérve festette Réti a képet. Egy év múlva, 1896-ban veszi kezdetét a nagybányai telep élete, amely meghatározza a magyar művészet új irányát. A kiállítás emblémájának választottuk az alkotást, mert jelképezi a felnövekvő festőnemzedék törekvését. Ki a szabadba, friss levegőt! A szó átvitt értelmében is jelenti a festészeti konvencióktól való elfordulást. Réti István (1872-1945) Létrán ülő férfi, 1895 Olaj, vászon Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét Az 1970-es években Bozsó János festőművész, műgyűjtő az egyik budapesti bizományi áruházban vásárolt egy festményt ismeretlen művész alMunkacsy Mihály (?) (1844-1900) Pallón - Lázár Béla igazolásával (Végvári könyv: 474. szám) Olaj, fa - Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét Egy kép két élete: Munkácsy vagy Paál? A kutatók, ha vizsgálat tárgyává tesznek egy alkotást, akkor általában arról döntenek, hogy eredeti-e az. Szokatlanabb, ha két nagy mester között kell dönteni. Izgalmas művészettörténeti kutatás indult meg kiállításunk rendezése közben. Bemutatunk egy kisméretű alkotást, melynek a címe: Pallón. A kép hátulján található Lázár Béla-szakvélemény alajiján a nyilvántartásban és a szakirodalomban Munkácsy 1880-as években készült alkotásaként ismertük. Bellák Gábor vélekedése szerint sokkal inkább Paál László egy korai befejezetlen művével van itt dolgunk, amely Paál halá la után - az egész hagyatékkal együtt - Mun kácsyhoz került. Az alkotó azonosításának fo lyamata azonban még kutatási fázisban van A rendezés során Munkácsy egyik legszebt alaktanulmánya, a Felszolgálólány mellé ke rült. Paál egyetemes értékű, a nagy barbizon; mesterek munkáival azonos színvonalú festé szetét egy szép Erdőrészlet képviseli. Ha elját szunk a gondolattal, akkor vagy 2 Munkácsy! láthatunk és 1 Paál Lászlót, vagy 1 Mun- kácsyt és 2 Paál Lászlót. Munkácsy Mihály (1844-1900) Felszolgáló lány Olaj, fa Móra Ferenc Múzeum, Szeged Paál László (1846-1879) Erdőrészlet Olaj, vászon Kovács Gábor Gyűjtemény, Budapest Egy eddig ismeretlen Rippl-Rónai-festmény felbukkanásának története Néhány évvel ezelőtt egy ismerős kecskeméti családdal találkoztunk a Bozsó Gyűjteményben. Műtárgyakról beszélgetve felmerült, hogy a birtokukban van egy Rippl-Rónai-kép. Mióta a művész képeiért súlyos milliókkal szállnak csatába a műgyűjtők, talán több a hamisítvány, mint az eredeti. Mi is kételkedve hallgattuk volna a kép történetét, ha nem ismertük volna réges-rég a tulajdonost és - elbeszélésük alapján - azt a tényt, hogy a hatvanas években került hozzájuk, amikor még nem indult meg a hamisítási láz. A tulajdonos Pesten sétálva egy üzlet kirakata előtt egykori professzorával találkozott, aki egy képet csodált. Addig beszélgettek a képről, hogy megvásárolta azt. A családnál tett látogatásunk alkalmából egy gyönyörű Rippl-Rónai-pasztellképet fedeztünk fel: Moszkvai utcza 1902. Rippl-Rónai Munkácsy egyik legismertebb tanítványa volt. Korai képeire nagy hatással volt tanítómestere. Ebből az időből állítjuk ki mostani kiállításunkon a Bretagne-i ivóban című nagyméretű alkotását. A művészettörténet krónikásai szerint előfordult, hogy a jó kezű tanítvány képeit Munkácsy saját alkotásaiként szignálta, talán ez is okozhatta a szakítást közöttük. Rippl a Franciaföldön megismert modern irányzatokkal tért haza. Szerettünk volna a korai képe mellett egy progresszív munkáját is bemutatni. Azonnal a Kecskeméten látott kép merült fel bennünk. A kép már más városba vándorolt. Most néhány hétre mégis visszatért. Rippl-Rónai életrajzában közismert tény, hogy megfordult Moszkvában, de eddig nem szerepelt kiállításon alkotás ebből a korszakából. Mint láthatjuk, a festményeknek is megvan a maguk története, néha több is. Rippl-Rónai József (1861-1927) Moszkvai utca 1901 Papír, pasztell - Magángyűjtemény
