Petőfi Népe, 2008. február (63. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-14 / 38. szám
008. FEBRUAR 3 BOZSÓ GYŰJTEMÉNY - MUNKÁCSY KORTÁRSAI Miért Ligetitől? 19. és 20. század fordulójának sokszínűségét mtatja be a kiállítás - megrajzolva azt a gazdáin árnyalt környezetet, melyben Munkácsy Mi- ály festészete idehaza értelmezhető. A nagy fes- íi tradíciót Székely Bertalan, Lotz Károly, Ben- kúr Gyula, Telepy Károly, Ligeti Antal és Zichy lihály munkái képviselik. Valamennyien klaszszikus művészeti képzésben részesültek. Számukra a festészet az ideális szép megközelítésének útja, eszközei pedig az évszázadok során kimunkált forma- és színharmóniák. A 19 esztendős Munkácsy Ligetinek mutatta be első festményét, aki támogatta festői tanulmányainak megkezdését. tanítványok és követők Bihari Sándor (1855-1906) Lóitatás a Tisza- parton Olaj, vászon Kovács Gábor Gyűjtemény, Budapest . 19. század utolsó harmadában a magyar festők gyelme a világ művészeti fővárosa, Párizs felé trdult. Mindehhez hozzájárult Munkácsy Mi- ály váratlan, ezért idehaza elég nehezen elfoga- ott, később annál jobban ünnepelt sikere. Mun- ácsyt egész életében számos fiatal festő vette örül. Volt, aki alkalmilag élt tanácsaival, mint Lggházy Gyula. Deák Ebner Lajos gyakran eljárt műtermébe, és összekötő kapocsként működött a szolnoki festők társasága és Munkácsy között. Bár Bihari sose dolgozott Munkácsy közvetlen közelében, sok tekintetben követte a mestert. Rippl-Rónai - aki közel három évig volt Munkácsy tanítványa, segédje - az 1890-es évek elejétől saját útját járva az egyik legprogresszívabb festői csoport, a Nabis kiállító tagja lett. Ligeti Antal: (1823-1890) Tájkép Olaj, fa Magántulajdon Nagybányai festőiskola ^ Knopp Imre (1867-1945) Tavasz | Olaj, karton Kovács Gábor Gyűjtemény, Budapest A nagybányai művészkolónia alapító tagjainak többsége lakhelyét München és Párizs között váltogatva készült a festői pályára. Hollósy - aki 1886-ban saját festőiskolát nyitott a bajor fővárosban - adta az indító lökést a modern szemlélet elsajátításához. Nagybánya a két nagybányai tanítvány, Thorma János és Réti István ajánlatára lett Hollósy festőiskolájának nyári színhelye 1896-ban. Réti, Thorma, Ferenczy és Iványi Grünwald Béla már önálló festőként csatlakozott az iskolához. A festői modernizmus 19. századi magyar képviselői közül az eddig felsoroltakon túl Mészöly Géza két intim tájképe és Mednyánszky László három, páratlan szépségű munkája látható a tárlaton. Ferenczy Károly (1862-1917) Noémi kislánykorában Olaj, vászon Modern Magyar Képtár, Pécs Nonfigurativitás, modernizmus 20. század hatvanas éveinek festői gesztuson alapuló modernizmusának másik előzményét képviseli Tornyai János, Koszta József és Rudnay Gyula, aki a festői kifejezésmód színben és ecsetkezelésben megnyilvánuló expresszív lehetőségeit felhasználva - Munkácsy művészetének tanulságait is levonva - alakította ki egyéni nyelvezetét. Vaszary János (1867-1939) Teraszon Olaj, fa Móra Ferenc Múzeum, Szeged \ huszadik század autonóm, gyakran dekoratív kifejezésmódját Fényes Adolf Csendélete és Taszary János nagyvonalú eleganciával megfeszít Teraszon című képének két változata alapján smerheti meg a látogató. Nem véletlen, hogy az erősen stilizált - vagy éppen nonfiguratív - fes- :észet magyar képviselőinek zöme Vaszary ta- n'tványai közül került ki. A nonfigurativitás és a Az aranykor kincsei Tisztelt Művészetbarátok, Tisztelt Kecskemétiek, Tisztelt Városunkba Látogató Vendégeink! A felfedezés örömét és a legmagasabb szintű, mára már klasszikus értékké váló művészet élményét hozza el Kecskemétre - a Munkácsy-kiállítás- hoz kapcsolódva - a Bozsó Gyűjteményben párhuzamosan megnyíló tárlat. Ritka ünnep városunk életében, amikor két, ilyen jelentős kiállítás nyílhat meg Bács-Kiskun megye és Kecskemét összefogásában egyszerre: a Cifrapalotában Munkácsy Mihály, az egykori Klapka-házban pedig kortársai alkotásaiból láthatunk reprezentatív bemutatót. Munkácsy érett alkotói korszakának Magyarországa egy büszke és gazdag, de vibrálóan sokszínű és befogadó szellemiségű ország képét idézi fel egy és egynegyed század távolából is. Szellemi és művészeti irányzatok nyertek teret és alakították ki a maguk iskoláit. A magyar romantika, a történeti festészet nagyságai, az impresszionizmus, a plein air festészet, a nagybányai iskola alkotói mind-mind ezt a kort reprezentálják. Az akkori magyar alkotók nem pusztán átvették koruk stílusdivatjait, de együtt éltek a művészeti áramlatokkal, sőt egyes alkotók még meg is előzték korukat. Hagyatékuk európai összevetésben is jelentősnek mondható. A Bozsó Gyűjtemény kiállításán - ahol ösz- szességében harminc alkotó negyven képén át kapunk ízelítőt a XIX. század utolsó évtizedeinek magyar művészeti irányzataiból - ez az aranykor idéződik fel. Benczúr Gyula és Székely Bertalan - kinek pompás falképei városházánk ékességei - éppen úgy szerepel a Bozsó Gyűjtemény időszaki tárlatán, mint Ferenczy Károly, Mednyánszky László, Csók István, Iványi Grünwald Béla, Lotz Károly, Mészöly Géza, Paál László, Rippl-Rónai József, Tornyai János - vagy éppen a magyar rajzművészet fejedelme: Zichy Mihály. Kívánom Önöknek, hogy egy feledhetetlen időutazás részeseiként éljék át a Bozsó Gyűjteménynek otthont adó Klapka-ház egyedi enteriőrje s az itt elhelyezett, ugyancsak a kort megidézni hivatott kerámiák és bútorok között eme kivételes kiállítás varázsát! Dr. Zombor Gábor polgármester
