Petőfi Népe, 2008. február (63. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-02 / 28. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. FEBRUÁR 2., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Kátyúvonalat működtetnek Kecskeméten - ingyen hívható Úgy tűnik, erős elhatározása Kecskemétnek, hogy végleg le­számol a kátyúkkal. Csütörtök óta úgynevezett kátyúvonalat működtetnek. A 06-80/630- 144-es ingyenesen hívható tele­fonszámon bárki bejelentheti az úthibákat. Kérik, hogy a te­lefonálók pontosan mondják meg, hol észlelték a kátyút. A címet lehetőleg házszámmal együtt adják meg! Ezenkívül kö­zöljék a saját nevüket és elérhe­tőségüket is! A bejelentéseket naponta 8- tól 16.30-ig várják. ■ T. V. Drágul az élet a városban, de befogad a falu Negyvennel több család él Nyársapáton tavaly februárhoz képest. Majdnem mindannyian betelepülők: a várost cserélték fel a falura. Érthető, hisz a kis­településeken, főleg pedig a ta­nyákon fele, harmadannyiért vásárolhatnak családi házat. Az új fészek rakásával is könnyeb­ben haladnak. Például Nyárs­apáton óOO ezer forintért kap­nak egy ezer négyzetméteres, közművesített telket - hallottuk Kiss Miklós polgármestertől. Ilyen ingatlanok Nagykőrösön vagy Kecskemét szélén 3-5-ször többe kerülnek. A faluba leg­alább 2-3 gyerekkel érkező csa­ládok részletfizetési kedvez­ményt is kapnak. ■ Kőröstetétlenben egy fo­rintért a^ják az építési telkeket. A kőröstetétleni elöljáróság még ennél is tovább ment a köz­ség népességének megtartásá­ért: névleges áron - egy forin­tért - adják a betelepülőknek a telkeket. A kiterjedt tanyavilágú Csemő is vonzza a vidékre kény­szerülőket. Létezik ez a kény­szer, és felismerés lett belőle: az jár jobban, aki városban keresi a jövedelmét, és falun költi el. Épp ezért mindinkább azon kistele­pülések népszerűsége nő, ahon­nan könnyen elérhető a munka­hely. Ebből érthető meg Nyárs­apát lélekszámának növekedé­se: főút és vasút metszi. ■ M. I. Indul egy vonat, de mikor? Kiskunfélegyháza Teljes volt a bizonytalanság a vasútállomáson Sok iskolába és munkába igyekvő maradt hoppon tegnap a vasutassztrájk miatt. Tegnap hajnali három órától is­mét sztrájkoltak a vasutasok. A határozatlan időre meghirdetett munkabeszüntetést délben fefüggesztették. A kiskunfélegy­házi vasútállomáson reggel csak egyetlen dolog volt biztos: hogy semmi sem biztos. Á pénztáros­nő hét után azzal nyugtatgatta a fiatalokat, hogy fél nyolc tájban indul majd egy vonat Cegléd irá­nyába. Talán. A második vágá­nyon veszteglő vonat indulását aztán többször bejelentette a hangosbemondó anélkül, hogy a pontos indulási időre utalt vol­na. Fél nyolc után a ködből ki­bontakozott egy mozdony, ráto­latott a sínen várakozó két má­sodosztályú kocsira, és együtt vártak tovább. Közben a hangos­bemondó rendszeresen ismétel­te a magáét. Végül néhány perc­cel háromnegyed nyolc előtt a forgalmi irodából előkerült a ka­lauz, a forgalmista, előbbi fel­szállt, utóbbi felemelte tábláját, és a két kocsiból álló szerelvény elindult Kecskemét irányába. ■ Szász András ► TOVÁBBIAK A 7. OLDALON ► NÉZŐPONT Végzetes lehet, ha a beteg késlekedik egészségügy Féltik állásukat, munkaidőben nem mernek orvoshoz menni l> Folytatás az 1. oldalról. Tehát a betegutat lerövidíti és kerüli a programozott ellátást. Mindkét esetben az a végered­mény, hogy a páciens kénysze­rűségből a sürgősségi utat ke­resi fel, ráadásul már nagyon rossz állapotban. Ez több szem­pontból is aggályos. Egyrészt, mint minden rendszernek, úgy a kórház különböző osztályai­nak adott a maximális terhel­hetősége. Ha példá­ul a napi negyven beteg helyett hatva- nat kell ellátni, ak­kor ezt tárgyi, és személyi feltételek­kel egyaránt nehéz győzni. így több a hibalehető­ség is, kevesebb figyelem jut a A tapasztalatok szerint az egész­ség értéke csök­ken az emberek szemében. betegre. Ráadásul romlik a költséghatékonyság. Amikor egy betegre, ele­gendő idő jut, ak­kor jól feltett kér­désekkel méreg­drága vizsgálato­kat lehet megtaka­rítani. Ez nem csak anyagilag fontos, hanem a beteg helyzetét is javítja, egy­szerűbbé teszi. Másrészt minél előrehaladottabb állapotban kerül orvoshoz a beteg, annál hosszabb a gyógyulás is. A sze­rencsétlen tendenciának belát­hatatlan a következménye, jó lenne kedvező irányba fordíta­ni. Ezért a beteg is akkor járna jobban, ha sikerülne időben or­voshoz mennie, és az ellátása is tervezett lenne. Vasút helyett ott az országút mint Damoklész kardja, úgy függ a fejünk felett a vasutassztrájk folytatása. Tegnap elkezdtek valamit a vasutasok, de azt nyolcórai munkabeszüntetés után a VDSZSZ függesztette fel. A dolgokat kívülről szemlé­lőkben joggal fogalmazó­dik meg a kérdés: ha csak eddig tartott az akció, ak­kor mire is volt jó. ráadásul a vasutasok nem is voltak egységesek, ami pedig elengedhetetlen len­ne egy következetesen vé­giggondolt munkabeszün­tetés esetében. Pedig szin­te ez az egyetlen, úgymond állami közszolgálatban lé­vő réteg - a volánosokon kívül -, mely a munkabe­szüntetések szempontjából konfliktusképes csoport. Azaz ha ők nem dolgoz­nak, akkor utazók százez­reinek hiúsíthatják meg a terveit. Ezért általában a vasutasok elérik, amit akarnak. VELÜK ELLENTÉTBEN már nincsenek ilyen jó pozíció­ban, például, a pedagógu­sok. Valljuk be őszintén: kit érdekel, ha a tanárok sztrájkolnak. Ha valaki ar­ra a két órára nem tudja a gyermeke felügyeletét vál­lalni, akkor beviszi a suli­ba a nebulót, s ott vigyáz­nak rá a tanárok. A szülő­ket a sztrájk nem érinti úgy, mint a vasúttársaság ügyfeleit a vonatok leállá­sa. Ugyanez jellemző az egészségügyre is. Ki mer­né nyugodt szívvel magára hagyni a magatehetetlen beteget, ha az szenved a kórházi ágyon? Senki. ma családommal útra ke­lek. Szülővárosom ország­úton kilencven kilométerre van, míg vonattal két át­szállással százhúsz kilo­méterre. Legalább is a me­netjegy szerint. Autóval ol­csóbban és kényelmeseb­ben utazunk, a vasutasok tőlem meg azt csinálnak amit akarnak. Segítettek A Soltiak mindig komolyan veszik a véradó napokat. Hétezres lélelekszámához mérten a telepü­lés az egyik legnagyobb donorbázisnak számít a megyében - állítják a kecskeméti vérellátó munkatársai. Az egészségügyisek legutóbb csütörtökön, a kultúrház nagytermében fogadták a másokon segíteni akaró­kat. Egész délelőtt telt ház volt náluk. Hétfőn liberális vándormozi szdsz Kecskeméten lesz a népszavazási kampánynyitó Nem elég gondolni a nemre! - A Szabad Demokraták Szövet­sége arra kéri a liberális válasz­tókat, hogy menjenek el és sza­vazzanak nemmel a március 9-ei népszavazáson - mondta Horn Gábor Budapesten. Az SZDSZ kampányfőnöke saj­tótájékoztató kereté­ben mutatta be azt a Népszavazás 2008: Filmszínház című vándormozit, amit február 4-én Kecskeméten, az Erdei Ferenc művelődési köz­pont előtt állítanak fel a helyi li­berálisok. A párt ugyanis Kecskeméten tartja vidéki rendezvényeinek or­szágos kampánynyitóját. Az ese­mény február 4-én, délután 14 órakor kezdődik a Deák Ferenc téren lévő filmszínházban, mely moziként és kiállítóteremként is funkcionál. A látogatók a 70-es évek berendezési tárgyaival dí­szített „szobába” léphetnek, és korabeli, a szocialista időket idéző, azokra oly jellemző reklá­mokat, tévé- és rádió­műsorokat láthat- nak-hallhatnak. A liberálisok szerint a népsza­vazási kampány ugyanis a szoci­alizmusról szól: az öngondosko­dás, a verseny, a szabad válasz­tás, a 21. század lehetőségei és kultúrája csap össze a kádári in­gyenesség hamis illúziójával. A szocialista idő­ket idéző reklám­os tévé filmeket is bemutatnak. Az SZDSZ szerint aki igennel szavaz - az a múltra szavaz. Ar­ra a múltra, amiről egyszer már kimondtuk, hogy nem kérünk belőle. Erre a NEM-re emlékeztet a vándormozi. Az SZDSZ népszavazási kam­pányának vidéki eseményeit megnyitó országos sajtótájékoz­tatót Magyar Bálint, az SZDSZ or­szágos ügyvivője tartja. A sajtótá­jékoztatón részt vesznek a párt Bács-Kiskun megyei politikusai is az esemény házigazdái, a kecs­keméti SZDSZ-szervezet tagjai mellett. ▲ BARTA ZSOLT

Next

/
Thumbnails
Contents