Petőfi Népe, 2008. február (63. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-02 / 28. szám

SZERKESZTETTE: TAKÁCS VALENTINA TELEFONSZÁM: 06-76/518-256 E-MAIL: szabov@petofinepe.hu PETŐFI NÉPE - 2008. FEBRUÁR 2., SZOMBAT KECSKEMÉT A Katedra diákjai jól reagáltak a modern oktatás módszereire „Elmondod és elfelejtem. Meg­mutatod, tán megjegyzem. Ha­gyod, hogy csináljam, és akkor megtanulom” - ez a kínai mon­dás volt olvasható azon a meghí­vón, mellyel a kompetenciaalapú oktatás zárókonferenciájára in­vitálták az érdeklődőket Kecske­méten, a Katedra Informatikai és Művészeti Szakközépiskolá­ba. A HEFOP által meghirdetett pályázati programot a szakkö­zépiskola is két évvel ezelőtt kezdte, mint ahogy a városban több oktatási intézmény. Dr. Tubakné Tütő Ágnes, a projekt menedzsere, aki egyben az in­tézmény iskolamenedzsere is, elmondta: ■ Modern informatikai eszközökkel is felszerel­kezett az iskola.- A projekt keretében először hét pedagógusunk vett részt ok­tatáson, majd tizennyolc kollé­gánk csatlakozott. A projekt le­zárásáig ötvenkét alkalommal szerveztünk belső képzést, hogy minél többen megtanulhassák a kompetenciaalapú oktatás mód­szertanát és lehetőségeit. A programnak megfelelően módo­sítottuk a helyi tantervet, és emellett a projektbe követőként belépő kollégáim negyven kon­taktóra valamint egy zárófeladat leadását vállalták. Ezen vagyunk túl most, és összegezzük az ered­ményeket. Az iskola a pedagógusok elmé­leti képzése mellett modern ok­tatási és informatikai eszközök­kel is felszerelkezett. Projektoro- kat, digitális táblákat, laptopo­kat, DVD- és MP3Tejátszókat, va­lamint pendrive-okat és lézer­mutatókat vásároltak. Ezek el­engedhetetlen kellékei a kiscso­portos, gyakorlati szemléletű, modern oktatásnak. Elvégeztek egy felmérést a ki­lencedik és a tizedik évfolyamon, amely a gyerekek tanulási ked­vére, és tantárgyakhoz való ér­zelmi viszonyára vonatkozott. Ez­zel azt vizsgálták, hogy pár hó­nap alatt kimutatható-e a kom­petenciaalapú oktatás hatása a diákok motiváltságán és tanulá­si eredményességén. Érdekes eredmények születtek. Javult a tanulási kedv. A gyerekek együtt- működőbbek, motiváltabbak let­tek, szociális, kommunikációs készségeik is fejlődtek. ■ M. A. Sipos Katalin és Sisak Péter vallja: ha egyszer csináltál egy jó dolgot, attól ne csinálj rosszabbat! A Vurstli Utcától Rómáig VARÁZSLATOS VILÁGA Előadások bőröndre, utánfutóra hangolva Megkérdeztük Sipos Ka­talint és Sisak Pétert, a kecskeméti Tintaló Társu­lás két alapító tagját, hogy mondják meg, me­lyik út vezet Rómába. Csenki Csaba- A kecskemétiekben még min­dig él a Vurstli Utca forgatagá­nak képe, de azt már keveseb­ben tudják, hogy utána országos fődíjat is nyertetek. Azt meg már végképp nem is sejtik, mi min­den történt azóta a Tintaló Tár­sulással.- Miután a Nem akarok többé boszorkány lenni! című előadá­sunkkal elhoztuk az Országos Gyermekszínházi Szemle egyik fődíját, felpezsdült az életünk. Nyáron voltunk Linzben egy színházi fesztiválon, és Olaszor­szágban töltöttünk három hetet. Az őszi pihenő után újra Itália. December 31-én Pármában, január 1-jén Rómában, 6-án pe­dig Bariban léptünk fel.- A legemlékezetesebb?- A római. Nagyszabású ren­dezvény volt. Nyüzsgött a Piazza del Popolo. Ez volt a Circolando, vagyis a cirkuszfóld. Európából csak kis cirkuszok voltak: egy francia, nyolc-tíz olasz, hazánkat pedig Lénárt András és a Tintaló Társulás képviselte.- Hogy kerültetek ebbe a szűk körbe?- Az egészet Róma önkor­mányzata szervez­te, ők hívtak meg bennünket. Gyerek­újév volt, legalább ötezer ember látta a produkcióinkat.- Izgalmas volt az olasz meló szilveszterkor?- Az autópályán szilveszterez­tünk, ahogy mentünk Pármából Rómába. Éjfélkor éppen Tosca­nán mentünk át, amikor egy­szerre vagy ötven tűzijátékot lát­tunk. Gyönyörű volt. Aztán meg­érkeztünk Rómába, az újévi tö­meg nem oszlott, a szállásunk meg bent volt a belváros kellős közepén. Két kört mentünk a Co­losseum körül. Utánfutóval.- Más az olasz közönség, mint a hazai?- Ugyanolyan aranyosak, ked­vesek és érdeklődők. Csak ők a költőiséget emelik ki. Bravissimo, poe- tico! Itthon ezt nem nagyon hallottuk még.- Lassan többen is­mernek benneteket Rómában, mint Kecskeméten. Hogyan értétek ezt el?- Hát ez azért túlzás. Először volt a Felhővadászat, a cirkusz, utána lett a Furinka. Ennek sike­rén felbuzdulva elhatároztuk, hogy másik előadásokat is csi­nálunk. Mindenképp ki kell emelnünk, nagy szerencsénk, hogy Badacsonyi Angélával, az ország egyik legjobb bábszíné­szével dolgozhatunk együtt. Há­rom évvel ezelőtt még nem gon- | dolkoztunk előadásokban. Az­tán jött a cirkusz, és rájöttünk, hogy mégiscsak kellene színész. Akkor kerestük meg Angélát. Egyébként úgy tervezünk min­dent, hogy bárhová könnyen eljuthassunk. Egy bőrönd, leg- | feljebb egy utánfutó kell hozzá.- Hogy állnak hozzátok a kri­tikusok?- Egyesek beválogattak ben­nünket a top tíz színházba. Ha ők - is - úgy érzik, hogy mi egy színház vagyunk, annak nagyon örülünk. A lényeg: ha egyszer már csináltál egy jó dolgot, attól ne csinálj rosszabbat! Akármi­vel nem lépünk fel. Ha nem tud­juk azt adni, amit várnak tőlünk, inkább nem vállaljuk.- Milyen röppályát ír le tevé­kenységetek?- Fontosnak- tartjuk, hogy mindig újítsunk. A tüzet folya­matosan tápláljuk. Egy színház­nak így kell működnie. És mi egy színház vagyunk, csak na­gyon kicsi. Hárman vagyunk, néha megszakadunk a munká­tól, de nagyon élvezzük. Magával ragadó játékosság és intimitás „már A tintaló társulat előző - szerencsére még mindig máso­lva lévő - nagyszerű előadása, a Nem akarok többé boszor­kány lenni! is a közvetlensége, játékossága, intimitása miatt volt annyim magával ragadó. Mindezek az erények új előadásukm is érvényesek, bár ebben még egyszerűbbé váltak a célkitűzések." (Részlet Kondorosi Zoltán kritikájából, in Ellenfény) ■ Szerencsések, mert Badacso­nyi Angélával dolgozhatnak együtt. Jeles napokról, évfordulókról emlékezik meg a Hírős Naptár Új, ingyenes havilap jelent meg Kecskeméten, Hírős Naptár cím­mel. A színes, értékőrző kiad­vány - mint arra a címe is utal - jeles események kerek évfordu­lóit idézi fel minden hónapban. A cikkek a környékbeli települé­sekről is szólnak. Az első számból az olvasók megtudhatják többek között, hogy a kecskeméti könyvtárban négyszáz éves könyvritkaság ta­lálható. Olvashatnak Wéber Edé­ről, az alföldi homok meghódító­járól, aki 165 évvel ezelőtt szüle­tett, és Tapasztó Istvánról, a város első szemész szakorvosáról, aki nyolcvan éve lett az OTI főorvosa. Az ingyenes, nyolcoldalas ki­adványt elsősorban orvosi ren­delőkben, ügyfélszolgálati iro­dákban helyezik ki, így várako­zás közben mindenki tartalma­sán töltheti el az idejét. Aki pe­dig interneten szeretné megte­kinteni a cikkeket, annak nem kell mást tennie, mint a www.hirosnaotar.hu oldalra kat­tintania. ■ S. H. A polgármester és a helyettesek pénzéről döntöttek A polgármester és az alpolgár­mesterek megváltozott fizetését hagyta jóvá legutóbb Kecskemét képviselő-testülete. Erre azért volt szükség, mert január 1-jétől változott a törvényben a köztiszt­viselői illetményalap, ami erre az évre 38650 forint. A jogsza­bály szerint a megyei jogú váro­sok polgármestereinek fizetése a köztisztviselői illetményalap 14-15-szöröse lehet. Kecskemé­ten a 14,5-es szorzót alkalmaz­zák, így Zombor Gábor illetmé­nye most havi bruttó 560400 fo­rint. A polgármester költségtérí­tést és gépkocsihasználatot to­vábbra sem vesz igénybe. Ezzel egyidejűleg változott Iványosi Szabó András és Sárközy István alpolgármester havi bruttó illetménye is. Ők a polgármester fizetésének 90 szá­zalékát kapják, így most bruttó 504 400 forintot keresnek. Sipos László azonban társadalmi meg­bízatású alpolgármester, neki havonta 231900 forint jár. ■ T.V. Véget ért a Mesterségünk címere A közösségi játék a Mathiász-iskola tanulói arattak nagy sikert. Ifjúsági Otthonban tartott záróünnepségen többek között KECSKEMÉTI ANYAKÖNYVI HÍKEK Születtek: Horváth Sándor (anyja neve: Bo- zsik Anikó Terézia) Helvécia, Or­bán Kevin lános (Orbán Szand­ra) Tatárszentgyörgy, Antal Ta­más Dávid (Pothorszki Klára), Orosházi Jázmin (Soós Gabriella) Tiszakécske, Mészáros Réka (Mészáros Mónika Anikó), Ne­mes Csenge (Sebők Mónika) Sza­badszállás, Fekete Szófia Tessza (Herédi Aliz) Lakitelek, Rácz Gá­bor (Bacsúr Csilla) Helvécia, Tóth Barnabás (Bécsi Erika), Máté Mi­hály (Túri Szilvia), Vida Anita (Vida Edina), Ignácz Bianka Ibo­lya (Kosa Erika) Helvécia, Őrlik Mariann (Polgár Mária), Pál Pet­ra Hanna (Komáromi Éva) Kalo­csa, Barta Flóra Fanni (Incze Me­linda), Pataki Bence (Balaton Szilvia) Kalocsa, Kovács Roland (Kovács Katalin Eszter), Matyi Krisztián Bence (Matyi Mónika) Szelevény, Végh Emese Csenge (Szalai Henriett), Szűcs Hajnalka (Szabó Hajnalka) Lajosmizse, Hegedűs Tibor (Szalai Ágnes), Kiss Dániel (Szepesi Szilvia) Szentkirály, Helenkár Erik (Gyurgyik Henriett), Papp Bog­lárka (Kasza Franciska). Házasságot kötöttek: Német Imre és Konkoly Gina Etelka, Karazsia Zsolt és Agárdi Márta. Meghaltak: Horváth lenő, Kása lózsefné Száraz Mária, Faragó István Fe­renc, Pólyák Istvánná Almási Ilona, Lajos Ferenc, Vasadi Sán- dorné Tóth Éva, Bélteky Lajos, Rácz Istvánná, Molnár György, Péter-Szabó Lászlóné Nemes Mária Erzsébet (Helvécia), Doro­gi Jánosné Békevári Mária, Kó- lity lózse (Drágszél), Sebestyén lános (Kunszentmiklós), Lesi Boldizsárné Lévai lulianna, Ko­sa Istvánná Pataki Mária Mag­dolna, Búzás Ferenc, Mészáros József Károly, Szijj Mihály (Han- nover/Németország), Gál Mik­lós, Nagy Imre, Venczák Ferenc (Soltvadkert), Kerekes Lászlóné Farkas Amália, Balázs István, Somodi László (Kunszentmik­lós), Majoros József (Szabadszál­lás), Minkó Péterné Tóth Erzsé­bet, Nagy József, Tömöri László, Bene Jenő, Orbán József Gyula, Túrák Józsefné Vincze Olga Magdolna, Pállai András, Antal István (Tiszakécske), Marsa Fe­renc (Nyárlőrinc), Sztakó Ist­vánná Somogyi Terézia (Fülöp- szállás), Kovács Istvánná Tó­szegi Mária.

Next

/
Thumbnails
Contents