Petőfi Népe, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-28 / 301. szám
Sólyom nemet mondott pénztártörvény „Veszélyes kísérlet - Reform kell, de nem így” m Sólyom László: kérem, fontolják meg kifogásaimat és a kockázatokat! Eddig sikertelennek bizonyult a tiltakozás HIRSAV Már a bíróságon a gárda elleni kereset már A fővárosi Bíróságon van az ügyészség feljelentése, amelyben a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület megszüntetését indítványozzák, erősítették meg tegnap lapunknak. A Fővárosi Főügyészség azért kérte a bíróságot, hogy oszlassa fel a gárdát, mert a működése több törvényt is sért, és ezt bizonyítani is tudják. Morvái Attila szóvivő szerint tevékenységük az egyesülési törvénybe is ütközik és szabadságjogokat is sért. Kormányzati negyed: ketten versengenek már csak A Közép-európai Építő Kft. és a Wallis Ingatlanfejlesztő Zrt. vezette konzorciumok versengenek a kormányzati negyed felépítéséért a 25 éven át tartó üzemeltetésére kiírt pályázaton - jelentették be. Gasparovic: párbeszédet a magyarokkal! A kompromisszumok keresésében, a találkozásokban és a jövőről szóló párbeszédben, nem pedig a múltban vájkáló vitákban képzeli el a szlovák-magyar viszony alakulásának távlatait a szlovák államfő. Ivan Gasparovic csütörtökön a szlovák kereskedelmi hírügynökségnek többek között elmondta: „nemcsak mi, hanem mindkét fél köteles keresni a pozitív dolgokat”. Gasparovic: hagyjuk már a múltat „Nem értek vele egyet, nem írom alá, nem hirdetem ki” - ezekkel a szavakkal küldte vissza Sólyom László tegnap a parlamentnek az egészségbiztosítási törvényt. A Ház várhatóan februárban újratárgyalja azt. Tibay Gábor Sólyom László államfő az elutasítást azzal indokolta: noha szükségesnek tartja az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformját, súlyos kifogásai vannak a jogszabállyal és születésének körülményeivel kapcsolatban. Mint mondta, ilyen horderejű reformot a társadalom és a szakma támogatása híján nem lehet sikerre vinni: ez a támogatás azonban hiányzik, mint ahogy nem készült részletes, a hátteret megvilágító hatástanulmány sem. Az államfő hiányolta az egyeztetéseket is. Sólyom László szerint arra sincs garancia, hogy a biztosítók nem válogathatnak majd a betegek között. „Kértem az Országgyűlést, hogy fontolja meg tartalmi kifogásaimat is, különösen a garanciák hiányát, a törvény befejezetlen voltát, a verseny korlátozottságát és a mindebből, valamint a hatás- vizsgálat hiányából fakadó bi- s zonytalanságot és túlzott koc- í kázatot” - mondta az államfő. A biztosítási rendszer ilyenforma átalakítása „veszélyes kísérlet, amelynek mindannyian kényszerű kísérleti alanyai lennénk”- tette hozzá. Az, hogy az államfő visszaküldte a törvényt a parlamentnek, a gyakorlatban nem kötelezi a kormányoldalt semmire: a törvény újbóli tárgyalásakor akár változatlan szöveggel újra elfogadhatják a jogszabályt, amelyet az elnöknek ezúttal már alá kell majd írnia. Sólyom László normakontrollt kérve az Alkotmánybíróságnak is elküldhette volna a szöveget, ez az út több hónapos kését jelentett volna a koalíciós reformA KORMÁNYPÁRTOK által 02 utolsó, december 17-i parlamenti ülésnapon elfogadott, ám kihirdetés híján egyelőre jogerőre nem emelkedett jogszabály szerint az országban 22 egészségpénztár jönne létre, amelyek versenghetnének a tagokért. A pénztárak többségi, 51 százalékos tulajdonosa az állam maradna. A javaslat kormányoldali voksokkal ment át, a Fidesz név szerinti szavazást kért a kérdésben. A TÖRVÉNY ELLEN több SZük- szenezet, értelmiségi csoport tiltakozott, a Liga és a Munkástanácsok országos sztrájkot hirdetett tiltakozásul - mint kiderült, sikertelenül. menetrendben. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tegnap közölte: a törvényt február 11-én, a tavaszi ülésszak első napján várhatóan napirendre is tűzheti a parlament. Budai Bernadett kormány- szóvivő jó jelnek tartja, hogy az államfő nem támasztott alkotmányossági aggályokat. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke lapunknak azt mondta: „Nem gondolom, hogy szükség van rendkívüli ülés ösz- szehívására januárban, időt kell hagyni a köztársasági elnök érveinek megfontolására”. Hozzátette: örül annak, hogy az államfő egyetért az átalakítás szükségességével, és hogy a magántőke bevonása nem mond ellent az alkotmánynak. ■ A parlament - kisebb módosítások után - ismét rábólint a törvényre. Az SZDSZ szerint szintén biztató, hogy nem az Alkotmány- bíróságnak küldte Sólyom László a törvényt, mert így lehetőség van rá, hogy februárban újra elfogadja azt a Ház. Horn Gábor ügyvivő ugyanakkor nem értett egyet az elnök a társadalmi vita és a hatástanulmány hiányával kapcsolatosan hangoztatott kifogásaival, mint ahogy elutasította azt is, hogy a biztosítók válogatnának majd az ügyfelek között. Mikola István (Fidesz) szerint az elnöki vétóval a kormányzat válaszút elé érkezett: az egyik út, hogy végre engednek a hatalmi gőgből és agresszivitásból, és hajlandók lesznek egy teljesen új törvényt alkotni. A másik lehetőség Mikola szerint, hogy a koalíció visszadobja az államfő elé a „félresikerült törvényt”. Az MDF azt közölte: ha a parlamenten ismét átmegy a jogszabály, akkor a párt az Alkotmánybírósághoz fordul. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke azt mondta: hiába az elnöki elutasítás, pártja attól tart, hogy a kormány- oldal ismét áterőlteti majd a jogszabályt az Országgyűlésen. Belgrad Koszovót választaná az unió és a NATO helyett Koalíciós kormány megalakításában és a dél-szerbiai tartomány függetlenségének kikiáltásában állapodott meg tegnap a két meghatározó koszovói párt. Mindez az után egy nappal történt, hogy a szerb parlament elsöprő többséggel elfogadott határozatában elutasította az ország európai uniós és NATO-tag- ságát, ha a nyugati országok elismernék Koszovó függetlenségét. A dokumentumot nemcsak Boris Tadic elnök és Vojislav Kostunica kormányfő kormányzó pártjai, hanem az ellenzéki szerb radikálisok és a szerb szocialisták is megszavazták. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői tartózkodtak a szavazástól. Pásztor Bálint VMSZ-képviselő elmondta: pártja számára elfogadhatatlan a határozat, ezért tartózkodtak. Ellene azért nem voksoltak, nehogy azt higgyék, hogy a kinti magyarok ellenzik Szerbia területi épségének megőrzését. ■ Sz. B. Akár eljárás is indulhat Kármán Irén ellen A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerűit Kármán Irént - állításával ellentétben - nem rabolták el a nyílt utcán június 22-én este, bár az igaz, hogy egy-két nappal korábban erős ütésektől vagy rúgásoktól életveszélyes hasi sérüléseket szenvedett. Az újságírónő azt állította, hogy elrabolták és megverték, majd kidobták a Duna mellé, mégpedig azért, mert újra elővette a 90-es évek olajszőkítési ügyeit. Az újságírónő megveretése ügyében indult eljárást megszüntető határozat egyelőre még nem jogerős - mondta tegnap Horváczy Emese, az NNI szóvivője. A dokumentumot az érintett már karácsony előtt átvehette. Azt még nem tudni, indul-e eljárás Kármán Irén ellen a hatóság félrevezetése miatt. ■ Sz. B. Meggyilkolták Benazir Bhuttót, a pakisztáni ellenzék vezetőjét merénylet Öngyilkos terrorista lőtte mellkason és nyakon, majd önmagát is felrobbantotta - Legalább harminc halott Meggyilkolták tegnap Benazir Bhutto pakisztáni ellenzéki politikust, a Pakisztáni Néppárt vezetőjét Ravalpindiben. A korábbi miniszterelnök egy választási gyűlésen mondott beszédet több ezer ember előtt, amikor merényletet követtek el ellene. A körülmények ellentmondásosak: az első jelentések szerint Bhutto és legalább harminc további ember robbantás áldozata lett, később azonban azt közölték: az ismeretlen öngyilkos merénylő - mielőtt még robbantott volna - mellkason és nyakon lőtte az asszonyt. Bhutto október közepén érkezett haza Pakisztánba - visszatérte napján túlélt egy 130 áldozatot követelő merényletet Kara- csiban. Bhutto pártja Pervez Mus- saraf államfővel a hatalom megosztásában állapodott meg, noha a viszony október óta elmérgesedett a felek között: Bhuttót „saját biztonsága érdekében” rövid időre házi őrizetbe is helyezték. A parlamenti választásokat január 8-án tartják az országban. Oroszország, az Egyesült Államok, az EU elítélte a merényletet: kifejezték a reményt, hogy a kormány képes megőrizni a stabilitást. Az amerikaiak szerint „Pakisztánban még mindig maradtak olyan erők, amelyek a megbékélés és a demokratikus fejlődés aláaknázásában érdekeltek”. ■ T. G. p — Ravalpindi a bombarobbanás után. Több ezren voltak a helyszínen. Az első női iszlám politikus, aki kormányfő is volt az 1954-ES születésű Benazir Bhutto volt az első női politikus, akit miniszterelnökké választottak egy iszlám országban: 1988-89-ben, és 1993 és 1996 között kétszer is kormányfő volt Pakisztánban. Mindkétszer korrupciós vádakkal mozdították el a kabinet éléről. 1998-ban önkéntes száműzetésbe vonult, Dubaiból idén október 18-án tért haza. BHUTTO a legjobb iskolákban tanult: az Egyesült Államokban a Harvardon, Nagy Britanniában pedig Oxfordban diplomázott. Apja, Zulflkar Ali Bhutto szintén vezette a pakisztáni kormányt a 70-es évek derekán: összeesküvés vádjával 1979-ben végezték ki.
