Petőfi Népe, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-03 / 256. szám

4 EGÉSZSÉGÜGY PETŐFI NÉPE - 2007. NOVEMBER 3., SZOMBAT Csillagok háborúja a halasi kórház felett kórok Ellentmondásos értékelések fogalmazódtak meg a szakágazat magánosításáról Mozgalmas hetet tudhat magáénak a halasi Sem- melweis-kórház: miköz­ben új lendületet kapnak egyes fejlesztési folyama­tok, és a pénzügyi rende­zés rövid távon megvaló­sulni látszik, érdekes ver­bális „ütközet” színtere bontakozott ki a térség súlyponti intézményének helyzetéről. Kohout Zoltán A sort az új ügyvezető igazgató, a váci önkormányzati kórház éléről nemrég leköszönt, és Ha­lason vezető állást vállaló romhányi Zoltán nyitotta meg. A menedzser október közepe óta tett nyilatkozataiból is vilá­gossá vált: noha városi fenntar­tású intézményből jön, a kórhá­zi ágazat egyre súlyosabb prob­lémái megoldását hosszú távon csak a magántőke bevonásával tudja elképzelni. - A ’90-es évek óta folyamatosan jelentős összegeket von el az állam a kórházak finanszírozásából. Ma nem csak az okoz problé­mát, hogy az egyes beavatkozá­sokért fizetett OEP-támogatás- ban nincs benne a műszer- és más fejlesztések vagy az amor­tizáció forrása. Az is súlyos helyzetet idéz elő, hogy az ellá­tási (volumen-) korláttal a fenn­tartók az egészségbiztosító he­lyett, saját zsebből fizetik egyes ellátások költségét - mutatott rá a közgazdász, jogász és könyvvizsgálói végzettségű kór­házvezető. Romhányi szerint a folyamatos pénzelvonás, a kór­házak csökkenő finanszírozása pénzügyi-gaz­dasági szem­léletet kö­vetelnek annak ér­dekében, hogy a A jobb műszerekre és gyógyászati eszközökre három év során 225 milliót költöttek a halasi kórházban. kórház ne adósodjon el a támo­gatáscsökkenés miatt. Bár a ha­lasi kórháztól az egészségügyi reform kapcsán - súlyponti stá­tusa ellenére - több ellátási te­rületet elvontak, e téren kedve­ző helyzetben van: miközben több más kórházban súlyos adósságokkal küzdenek, náluk adósságspirál nem fenyeget. Halason egyébként az utóbbi években jelentős, csaknem 1,2 milliárdot elérő összeget költött az üzemeltetést 2004-ben átve­vő Hosplnvest Zrt. a kórházra, igaz, az állami elvonások mi­att időközben többtucatnyi dolgozótól kényszerültek megválni, és a fej­lesztéseket sem tud­ták az eredeti ütem v szerint folytatni. A HALASI ÖNKORMÁNYZAT 2004 nyarán, féléves előkészítés után adta át hosszú távú mű­ködtetésre a Semmelweis Ig­nác Kórházat a Prodia-cégcso- porthoz tartozó Hosplnvest Zrt.-nek Az átadás oka alap­vetően az volt, hogy a város nem látta biztosítva a kórház jövőjét; féltek a jelentős vissza­fejlődéstől, akár a kórház meg­szűnésétől. A megállapodás­ban a város a fekvőbeteg-ellá­tás biztosítása mellett többmil­liárdos nagyságrendű fejlesz­tést is kötelezővé tett a befekte­tőnek. 2005-ben és 2006-ban összesen több mint 1 milliárd forint értékű, épületet érintő fejlesztés történt. Új tetők, meg­újult főbejárat és más épület­részek, korszerű fűtésrendszer, sürgősségi betegellátó osztály, patika, felnőtt- és gyermek-há­ziorvosi ügyeleti rendelők Mű­szerre összesen 225 milliót költöttek. Ennyi pénzt a rend­szerváltoztatás óta összesen nem költöttek fenti célokra a kórházban. A nemrég csatla­kozó településekkel (Mélykút és Császártöltés) és a Halasi Kórház Kht.-re bízott jánoshal­mi, keceli, kiskőrösi szakren­delők üzemeltetési átvételével mintegy 140 ezerfős ellátási területért felel a súlypontivá minősített halasi kórház. Zombor: a hazai kórházak privatizációja nem sikeres Nem csoda hát, hogy ha nem is szögesen, de Romhányitól je­lentősen eltérően látja a halasi kórház helyzetét az egészség­ügyről nyilvános találkozón nyilatkozó zombor Gábor. Az ágazatban bármiféle privatizá­ciót élesen ellenző Fidesz szak­politikusa minapi halasi lakos­sági fórumán kijelentette: ahol már nem önkormányzat a fenn­tartó, hanem magántőkés be­fektető működteti a kórházat, ott kevésbé érzékenyek az elbo­csátottakat érin­tő szem­pontokra, hama­rabb dön­tenek kar­csúsítások­ról.- A magánbefektetői kórházak másként működnek, mint a költségvetési intézmények, de vannak technikák a megoldás­ra, és ez nem feltétlenül elbo­csátásokat jelent. Az önkor­mányzatok sem tud­ták volna pusztán sa­ját forrásaikból meg­oldani a kórházak helyzetét, de na­gyobb szociális érzé­kenységüknél fogva nehezebben lépték volna meg a létszám- leépítéseket - hangoztatta a kecskeméti kórház volt igazga­tója, és a régió egészségügyi ta­nácsának elnöke. Zombor - aki most Kecskemét polgármestere- mindebből egyben azt is le­vonta, hogy bár részsikerek vannak, Magyarországon a kór­házi privatizációk nem sikere­sek. - Végül bárhol is adnak be­fektetői üzemeltetésbe egy kór­házat, azért teszik, hogy maga­sabb színvonalú legyen az ellá­tás. Amit a befektető vállalt, azt teljesítenie kell, vagy módosíta­ni kell a szerződést, ami nem hozta meg azokat a várakozáso­kat, amiket hozzá fűztek. Nem elbocsátásokkal, hanem új pro­filok kialakításával, új beteg­csoportok ellátásával kellett volna többek közt kezelni a helyzetet - vélekedett Zombor Gábor, aki ugyanakkor a város és a befektető közti szerződés ügyében hangsúlyozottan bölcs, a betegek érdekét szolgá­ló kompromisszumot javasolt. Betegközpontú kórházmodell alakul Nem szeretnék szégyenkezni azért, mert „csak” alig több mint egymilliárdot fektettünk a kórházba, vagy „csak” 300 milli­ót költöttünk a működési veszte­ségek pótlására - mintha csak summázta volna az egymásnak szegülő észrevételeket a halasi befektető napokban adott inter­júja. kollányi Gábor szerint az általuk végzett beruházások nélkül ma a halasi nem volna súlyponti intézmény. - A cél egy tizenöt kórházból álló, terü­leti elven működő hálózat kiépí­tése. így működtetjük a körülöt­tük lévő szakrendeléseket is, és így a betegutakat mi irányítjuk. A szakellátás teljes spektrumát szeretnénk magunk megszer­vezni, a porosz rendszerű kór- házmodellt pedig betegközpon­túvá alakítani. A mi rendsze­rünket jól jellemzi, hogy míg egy átlagos intézmény harminc­negyven embert alkalmaz az igazgatási felada­tok elvégzésére, a mi kórházaink­ban ezt négyen in­tézik. Preferáljuk az egynapos ellá­tásokat: ez jó a be­tegnek, aki nem szeret kórházban lenni, és jó nekünk is, mert ha­tékonyabb a rendszer - vázolta tevékenységük szakmai alapjait a Hosplnvest Zrt. ala- i'Mirh pító tu­lajdo­nosa. „Nem szeretnék szégyenkezni azért, mert ’csak’ alig több mint egymilliár­dot fektettünk a kórházba”. m A közgyógyosok még fizetnek dobozdíj A gyógyszertárak nem térítik vissza az összeget Ötödik helyen a megyei kórház a megmérettetésen A több-biztosítós rendszerben mik a feladatok? Kecskemét A szakemberek számára sem teljesen világos még, hogy a több-biztosítós rendszerben kinek milyen lehe­tősége és dolga van. A különböző biztosítási cso­magok körül is számos kérdés felmerül. Ha a járulékok mérté­ke nem emelkedhet, és így nem lesz több befizetés, akkor miként lesz jobb az egészség- ügyi ellátás? Mindezekre a kérdésekre ke­resik a válaszokat azon a lakos­sági fórumon, amit november 5-én, délután fél 4-től tartanak a Tudomány és Technika Házá­ban. A rendezvény előadója Sinkó Eszter egészségügyi köz­gazdász. ■ Ismét az egészségügyi minisz­terhez fordulnak a fogyasztóvé­dők az elhíresült dobozdíjügy- ben. Amint arról lapunk már több alkalommal beszámolt: a közgyógyellátásra jogosultak­nak a törvény szerint nem kel­lene megfizetniük a pirulák után a do­bozdíjat. Ám azóta is szá­mos érintett azzal kereste fel a fo­gyasztóvédelmi iro­dát, hogy erről a pa­tikákban mit sem tudnak. Le­vélváltásokat követően Horváth Ágnes egészségügyi miniszter megerősítette: jár a mentesség. Aki fizetett, az eredeti nyugta, bizonylat felmutatásával kérhe­ti vissza a pénzt. Sajnos, korai volt az öröm. A panaszosok szerint erről a gyógyszertárak mit sem tud­nak, így nem térítik vissza az összeget. Sőt arról is tájékoztat­ták lapunkat: vál­tozatlanul megfi­zettetik a dobozdí­jat a közgyógyo- sokkal. A patiku­soknak - habár ol­vasták a miniszter levelét - az Orszá­gos Egészségügyi Pénztár (OEP) ad utasításokat. A kialakult helyzetről most levélben értesítik a bajai fo­gyasztóvédők a szakminisz­tert. Arra is kitérnek, hogy az OEP főigazgatójától május 30- án kelt levelükre máig nem kaptak választ. Kérik ugyanak­kor az egészségügyi tárca ve­zetőjét: azonnal rendelje el - az egyébként törvény szerint járó - díjmentességet, majd in­tézkedjen a jogosulatlanul be­szedett összegek visszafizeté­séről! A bajai panaszosok elmond­ták: a patikusoktól megtudták, hogy az egészségügyi pénztár begyűjtötte a beszedett díjak kapcsán az adatokat. Szerintük így már nem lehet akadálya an­nak, hogy az OEP egyénenként visszafizesse a pénzt. ■ Géczy Zsolt Év kórháza Az ötödik helyen áll a kecskeméti megyei kórház az Év kórháza idei szavazásán, mégpedig 4,4-es átlaggal. Teg­nap délután a szolnoki megyei kórház volt az első. Az ered­ményhirdetésig azonban még sok van hátra, hiszen december 31-én zá­rul a verseny. Mint ismeretes: a HáziPatika.com évek óta meg­hirdeti az Év kórháza internetes szavazást. Az idei verseny külö­nösen érdekesnek ígérkezik, hi­szen az egészségügyi intézmé­nyek komoly átalakuláson es­tek át, és számos nehézséggel kell megküzdeniük. A www.azevkorhaza.hu hon­lapon már október elején elkez­dődött a szavazás. Ami Bács- Kiskun többi kórházát illeti: Ba­ja a 63., Kalocsa a 132., Kiskun­halas a 151., Kiskunfélegyháza pedig a 200. he­lyen található. A honlapon öt kate­góriában lehet sza­vazni: orvosszak­mai ellátás, ápolási és szaksze­mélyzet, infrastruktúra, ellátás, környezet. Az értékelés egy öt­fokú skálán történik. A kecskeméti megyei kórház egyébként az összesített ver­senyben tavaly a 31., tavalyelőtt pedig a tizedik helyen végzett. ■ Takács Valentina ■ „Korai volt az öröm. A pati­kusoknak az OEP ad utasítá' sokat, így nem fizetnek.” ■ 214 kórházra szavazhatnak idén a betegek.

Next

/
Thumbnails
Contents