Petőfi Népe, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-27 / 251. szám

12 INTERJÚ PETŐFI NÉPE - 2007. OKTÓBER 27., SZOMBAT Dunszt Frici bácsiból megint úttörő lett röplabdaguru Konyári Antal és Szabó Zoltán ismét együtt szerepel, csak most egy könyvben Azt mondják, a nyugdí­jasnak soha sincs ideje. Dunszt Frici bácsinak volt. Könyvet szerkesztett össze, sőt még a cigaret­táról is leszokott! Borbély Károly- Lehet, hogy azért, mert már rég találkoztunk, de valami olyan furcsa rajtad. Jól látom?- Leraktam a cigarettát, öre­gem, és felszedtem néhány ki­lót, egészen pontosan tizenket­tőt - mondja Dunszt Ferenc, akit Kecskeméten a legtöbben Frici bácsiként ismernek.- Gratulálok! Mármint ah­hoz, hogy leraktad a bagót, ami, ha jól emlékszem, szinte mindig ott volt a kezedben.- Napi két és fél dobozzal el­pöfékeltem, de most már nem volt mese, abba kellett hagy­nom! Az orvosom is rám parancsolt, meg aztán a csalá­di kasszába jól jönnek a pluszfo­rintok.- Van még mihez gratulál­nom. Ha jól hallottam, írtál egy könyvet.- Nem egy irodalmi művet alkottam, hanem a kecskemé­ti férfi röplabda 42 éves törté­netét szedtem össze. Annak a sportágnak a helyi történetét gyűjtöttem egybe, amelynek a megalakításában, elindításá­ban meghatározó szerepem volt. Tehát az erős kifejezés, hogy könyvet írtam. Nem is szeretem így használni.- Akkor nem a kínai mondás adta az indíttatást, misze­rint: „Szülj egy gyereket, ül­tess egy fát, írj egy könyvet- és már nem éltél hiába!”- Inkább az adta, hogy rám szakadt a szabad idő. Két éve elmentem teljes nyugdíjba, már óraadóként se jártam be a gimnáziumba, és valamit kellett kezdenem magammal. Jött az ötlet, hogy miért ne nézhetném át 1964-től napja­inkig a kecskeméti röplabda történetét, hogy ne menjenek a feledés homályába azok a számomra oly szép időszakok. Csodálatos volt a röplabdás közegben dolgozni és pátyol- gatni éveken keresztül ezt a gyönyörű sportágat.- Miből tudtál meríteni?- Bejártam a könyvtárba, böngésztem a régi újságokat, felutaztam Pestre, a Magyar Röplabda Szövetségbe és át­néztem a mérkőzések jegyző­könyveit. De kaptam máshon­nan is segítséget. Somodi Pis­ti (a Kecskeméti RC egyik játé­kosa. - A szerk.) édesanyja, például, folyamatosan gyűjti a fiáról szóló összes fotót, cikket, és volt olyan kedves, hogy kölcsönadta nekem. Az edző kollégák edzés­naplói szintén nagy segítséget jelentettek, il­letve beszélgettem sok-sok ré­gi játékossal. Egyébként most derült ki, hogy a kecskeméti sportágak történetét eddig még senki sem gyűjtötte ösz- sze. Úgyhogy úttörő vagyok.- Mennyi időbe telt, míg a sok apró dolog egésszé kere­kedett?- Tavaly novemberben kezd­tem el, és most nyár elején ad­tam le a kéziratot a nyomdába. Sok időbe telt, de azt hiszem, mindenki benne van, aki sze­repelt a kecskeméti férfi röp­labdás életben.- Csak a szépre emlékezel?- Dehogy! Szebb és a rosz­■ „A kecskeméti sportágak tör­ténetét még senki sem gyűj­tötte össze”. így nyilatkozott 42 évvel ezelőtt a fiatal edző „nem volt könnyű dolgunk. Heti négy alkalommal tartottunk edzést az alapozó időszakban. A nagy megterhelést jelentő erőn­léti gyakorlatok mellett rengeteg technikai gyakorlást is végez­tünk, hiszen a csapat zöme hosszú éveken át szinte csak ösztö­nösen játszott” - így nyilatkozott 1965-ben a fiatal Dunszt Ferenc lapunk akkori riporterének, Szabó Zoltánnak. Akkor, amikor a Kecskeméti Szállítók nevezetű férfi-röplabdacsapat épp újonc­ként készült az NB Il-es bajnoki rajtra. Csodálatos volt a röplabdás közegben dolgozni és pátyolgatnl ezt a gyönyörű sportágat. szabb időkre egyaránt. Sajná­lom, hogy néhány sztori kima­radt, mert későn jutott eszem­be, amikor már leadtam a kéz­iratot. De azért így is van ben­ne jó néhány sztori. Például Konyári Antalról, Szabó Zoli­ról, hogy csak kettőt említ­sek...- Nem volt olyan a nagy gyűjtögetés közben, hogy le­ragadtál egy-egy cikk olvasá­sa közben?- Nem is egyszer. Roppant jó érzés volt menet közben el­csámcsogni a régi cikkeken. Beregszászi Szabolcs bará­Közelkép dunszt Ferenc, a Frici bácsi 1939-ben született Kecske­méten. 1964-ben végzett a Testnevelé­si Egyetemen. Egy éven át a 607-es Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet, majd 2006-ig a kecskeméti Katona József Gimnázium testnevelője. 1972-BEN edzőként NB I-be juttatta a Kecskeméti Volán férfi-röplabdacsapatát, ami később KSC, majd KRC néven írta be nevét a honi és a nem­zetközi röplabdás életbe. 1998-ban megkapta a Kecske­mét Sportjáért díjat Nős, 2 gyermeke van. Hobbija a hor­gászat. tóm, kollégám egy ládába ra­kosgatta a hajdani újságokat, edzésnaplókat. Amikor elő­szedtük és olvasgattuk őket, nemegyszer rácsodálkoztunk, hogy éveken keresztül más­képp emlékeztünk bizonyos eseményekre, mint ahogy azok a valóságban megtörtén­tek. ■ „Szülj egy gyereket, ültess egy fát, íij egy könyvet, és már nem éltél hiába!”- Volt-e olyan, amin a kuta­kodás során meglepődtél?- Azon, hogy a 42 év alatt összesen csak 147 játékos for­dult meg a kecskeméti klub­ban a felnőttek között. Ebből öt idegenlégiósunk volt, és 22, akit máshonnan igazoltunk. A többi mind saját nevelés.- Most már igazán érdekel­ne, hogy mi lesz a címe a könyvnek, milyen lesz a kül­leme, és mikor olvashatjuk?- Október végén, november elején lesz a kecskeméti könyvtárban a bemutatója, amit összekötünk egy kiállítás­sal. Az öcsémnek, Istvánnak a grafikái lesznek a falakon. A sok fotó mellett az ő rajzai szí­nesítik a könyvet, ami A4-es méretű, 150 oldalas, és 1000 példányban jelenik meg, a cí­me pedig: Hírős játék. Remé­lem, olyan könyv lesz, ami ál­tal nem felejtődik el a kecske­méti röplabdasport története. radioaktív hulladék Üveghuta térségében jelenleg két lejtakna mélyítése folyik, hosszuk meghaladja az ezer métert Az 1982 óta üzemelő atomerő­mű működése kis és közepes aktivitású, rövid élettartamú ra­dioaktív hulladékok keletkezé­sével is jár. Ezek elhelyezése Püspökszilágyon a tárolókapaci­tás megsokszorozását igényel­né, amire nincs le­hetőség. Ezért kuta­tási program indult 1992-ben egy új hulladéktároló te­lephelyének kivá­lasztására, majd megépítésére. A kutatások 1997 óta Bátaapáti környezetére koncentrálódtak. Az elkészült elemzések szerint Bátaapátiban biztonságos tároló építhető. A további kutatásokat tartal­mazó programokat a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal ren­delkező miniszter 2001 júniusában alá­írta. A kutatások vég­rehajtására a Radio­aktív Hul­ladékokat Kezelő Közhasznú Társa­ság (RHK Kht.) köz- beszerzési eljárást írt ki. Ennek ered­ményeként 2001 decemberében szerződéskötésre került sor a Bátatom Kft.-vel. Ezt a céget olyan, élenjáró hazai intézmé­nyek alapították, melyek alkal­masnak bizonyultak a kutatási program végrehajtására (Me­csekére Környezetvé­delmi Zrt.; Golder Associates Kft., ETV- Erőterv Zrt.). A mun­kákban rajtuk kívül még jelentős részt vállalt a Magyar Álla­mi Földtani Intézet is. A terület értékelése részben a felszíni fúrásokhoz, részben az egyéb felszíni kutatásokhoz kö­tődő vizsgálatok, mérések ered­ményeinek részletes szakmai elemzésén alapult. A felszíni kutatások 2003-ban egy földta­ni kutatási zárójelentés összeál­lításával fejeződtek be, amit az érintett hatóság is elfogadott. Határozatuk kimondta, hogy a megkutatott terület geológiailag ■ A terület alkal­mas a radio­aktív hulladék tárolására. A radioaktív hulladék tárolása biztonságosan megoldható. alkalmas kis és közepes aktivi­tású radioaktív hulladékok táro­lójának befogadására. A tároló létesítéséről Bátaapá­ti önkormányzata kikérte a he­lyi lakosság véleményét is. A te­lepülésen élők 2005. június 10- én a helyi népszavazáson elsöp­rő többséggel szavaztak „igen”- nel az építésre. Ugyanezen év novemberében az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást adott a Bátaapáti közigazgatási területén, Üveghuta térségében a radioaktívhulladék-tároló léte­sítésének megkezdéséhez. Je­lenleg két lejtakna mélyítése fo­lyik. Az eddig kihajtott két alag­út hossza egyenként meghalad­ja az ezer métert. a

Next

/
Thumbnails
Contents