Petőfi Népe, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-27 / 251. szám
13 PETŐFI NÉPE - 2007. OKTÓBER 27, SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Nyolcvan éve fényesíti a síneket kispöfögő A vonatozás szerelmesei minden évben hűségesen visszajárnak Az egy híján nyolcvanéves sínpár már meglehetősen hullámos, a hatvanöt éves mozdony vastagon füstöl, és a nyugdíjaskorú vonat tempója sem a leggyorsabb, ám akit egyszer megfogott a kisvasút varázsa, azt többé nem ereszti. Szász András A keskeny nyomtávú (760 mm) Kecskeméti Gazdasági Vasút Kiskunmajsáig terjedő ötvenhárom kilométer hosszú vonalát 1928. szeptember 17-én adták át az utazóközönségnek. Első mozdonyvezetője Schuch István volt, aki akkortájt már több mint másfél évtizedes szakmai múlttal bírt. A kis szerelvény szaporán szuszogó mozdonyának Móricz adta a Kispöfögő nevet, a vasutasok maguk közt csak Jónásnak hívták. Tulajdonságai alapján Jónás egészen normális gőzmozdony volt, csak a keskeny nyomtávú vasúthoz képest kicsit termetes. Mivel a 760 milliméteres sínpáron úgy festett, mint az ószövetségi prófétát elnyelő bibliai cethal, a vasutasok Jónásnak keresztelték el. Németországi ősök Schuch István apai ősei az 1800- as évek közepe táján Németországból kerültek az akkor Magyarországhoz tartozó Érsekújvárra. A gőzmozdonyok és a vasút megjelenése, elterjedése a Schuch család életét is megváltoztatta, többen vasutasok lettek. A pályát a gyerekek is folytatták, a már Felvidéken született nyolc Schuch testvér többsége - köztük István is - hű maradt a szép jövőt ígérő vasutasszakmához. Schuch István a hat elemi elvégzése után Újpesten kitanulta a gép- és kocsilakatos szakmát. Eleinte budapesti cégeknél, vállalkozóknál dolgozott, aztán 1912-ben sikeresen letette a segéd-mozdonyvezetői vizsgát, és visszament Érsekújvárra, ahol a helyi fűtőházban kapott munkát. Még abban az évben áthelyezték Nyitrára, ám onnan a következő esztendőben visszakerült Érsekújvárra. Az első viJónás kazánját többnyire már csak a turisták kedvéért fűtik fel. A kisvasút kedvelői évente elzarándokolnak kedvencükkel Bugac felsőre. lágháború idején megfordult az ipolysági fűtőházban és Balassagyarmaton is dolgozott, itt nevezték ki mozdonyvezetővé. A technikai dolgok iránt rendkívül fogékony fiatalember a háború után részt vett a vasutas- sztrájkok szervezésében, ezért 1923-ban letartóztatták és elbocsátották a MÁV-tól. Sokáig nem talált munkát, végül apósa révén sikerült elszegődnie a Kisbérpuszta-Mohora között beindított gazdasági vasúthoz. Közben a Schuch család Esztergomba költözött. Ott érte őket a hír, hogy elkezdődött a keskeny nyomtávú Kecskemét-kiskun- majsai Gazdasági Vasút szervezése. A vonal megvalósításába István is aktívan bekapcsolódott. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy őt bízták meg az 1928-ban beindított vasút első mozdonyának, Jónásnak a vezetésével. Kis vonat a nagy homokon A szorgalmas kismozdony vontatta szerelvény gyorsan népszerű lett úgy a belföldi, mint a külföldi turisták körében. Olyan előkelő utasai voltak, mint Gömbös Gyula egykori miniszterelnök, de utasai közt tudhatta a walesi herceget és feleségét, nem is szólva a svájci, osztrák, német turistákról. Sőt! Egy alkalommal három sziámi királykisasszony és végigvonatozta a kecskeméti Rávágy tértől a maj- sai állomásig terjedő távot. Beindult hát a keskeny nyomtávú vasút. Ám jóformán ki se fényesedhettek a sínjei, kitört az egész világot átfogó gazdasági válság, amely egyben a kisvasút végét is jelentette. A kecskemétiek azonban nem törődtek bele a helyzetbe, és kiötölték: turistákkal teszik kifizetődővé a kisvasút üzemeltetését. Legott jókora sajtókampányt szerveztek, külföldi zsurnalisztákat hívtak vendégségbe, hogy cserébe hírét vigyék a világon egyedülállónak számító természetvédelmi területnek, a hírős város déli határától egészen Majsáig nyúló bugaci pusztának. A program hazai népszerűsítésére Móricz Zsigmondot kérték fel. A nagy író - aki akkortájt jókora birtokkal bírt Buga- con - volt az, aki a keskeny nyomtávú kisvonat mozdonyát Kispöfögőnek nevezte el. Időközben a masiniszta Sándorfira magyarosította nevét, mi több, vendéglőt nyitott a Rávágy téri végállomáson. Vasútmentő összefogás A válság elmúlt, a bugaci kisvasút újraéledt, és több mint hat évtizeden át hordta kitartóan a városba, s vitte vissza a hatalmas puszta tanyáinak lakóit. Aztán az 1990-es évek végén ismét veszélybe került a léte, pedig akkor még csak válság sem volt. Legfeljebb a fejekben és a lelkekben. Ám ahogyan hetven évvel korábban, ezúttal sem hagyták elveszni. Mert akkorra már mindenki tudta: a keskeny nyomtávú vasút éppúgy hozzá tartozik a pusztához, a kiterjedt tanyavilághoz, mint a kutyához a bolha. Ahogyan az évről évre megrendezendő nosztalgiavonatozás is elképzelhetetlen lenne ma már jakabszállási vízvételezés, alkalmi mozdonyvezetés, pillangózás, fotózás, viperaprogram vagy szöcskenyájas gyalogtúra nélkül. Összedugták hát a jó szándékú emberek a fejüket, Magdolna néni őrzi masiniszta apja emlékét A hajdani mozdonyvezető, Schuch Sándorfi István emlékét ma már csak lánya, Magdolna őrzi. Az érsekújvári születésű, ma kilenc- venkét éves asszony Kiskunfélegyházán él. Magdi néni szép kora ellenére ugyanolyan tökéletes szellemi frissességnek örvend, mint egykor, a Rávágy téri vendéglő megnyitásakor. Kétszer ment férjhez. Első, Héjjas Istvánnal kötött házasságából két gyermeke született: István (1938) és Magdolna (1940). Második férje Lengyel Ferenc volt. Kelhe a kisvasút? nagy ANETT: - Örülök, hogy akkoriban nem szüntették meg ezt a vonalat. Naponta egyszer legalább igénybe vesszük. A rokonok Szánkon laknak, és ezzel a kisvasúttal utazunk mindig hozzájuk. De ahogy látom, dolgozni is sokan a kisvasúttal járnak. Sokkal jobb a menetrendje, mint a busznak. Remélem, nem hagyják elveszni. (H. R.) rádi Sándor: - Hetente egyszer szoktam utazni a kisvasúton. A szívemhez nőtt, hiszen Bugacon születtem, a szüleim még itt is laknak. Nem szeretném, ha megszüntetnék A község lakóinak is nagy szüksége van rá. Ez a szerelvény naponta többször jár, a busz pedig csak ritkán. Este csak vonattal tudunk hazamenni Kecskemétre. (H. R) és a megyei közgyűlés, néhány áldozatkész vállalkozó, illetve a kisvasút menti települések ön- kormányzatainak bevonásával létrehoztak egy közhasznú társaságot a keskeny nyomtávú vonat üzemeltetésére. És a kisvasút újra megmenekült. Azóta is nap mint nap szorgalmasan végigkúszik a puszta végtelenjébe nyúló keskeny sínpáron, a helybeliek és a szépre vágyó turisták nagy örömére. És ugyancsak ennek a döntésnek köszönhető, hogy minden év augusztusának első hetében sínre állítják a keskeny nyomtávú kézi hajtású és motoros haj- tányokat, drezinákat. Másnap újra befűtenek az immár muzeális értékű Kispöfögő gyomrába, rácsatolják a hét vagont, és reggel 9 óra tájban a zsúfolásig megtelt szerelvény és a vonatot kísérő gépkocsisor kigördül a Halasi úti állomásról, hogy nekivágjon a Bugac felső vasútállomásig tartó, programokban gazdag útnak, s hogy újabb egy esztendőre való élménnyel töltse meg a vonatozás szerelmeseinek lelkét. Jövőre már radioaktív hulladékot fogadhatnak be energia A tároló mielőbbi használatbavétele az áram árának növekedését is nagyban gátolja A Bátaapátiban létesítendő Nemzeti Radioaktívhulladék-tá- roló (NRHT) projekt egyik kiemelt jelentőségű feladata az RHK Kht.-nak. A tároló mielőbbi üzembevételét a paksi atomerőmű tehermentesítése is indokolja. Ezzel egyben meg lehet előzni a villamos energia árának növekedését is, hiszen egy új, ideiglenes tároló költsége megjelenne az áram árában is. Elkezdődtek a mérnöki munkák, és készülnek a telephely felszíni épületeinek végleges tervei is. 2007/2008-ban a telephelyen folytatódnak a látványos, jelentős lakossági érdeklődéssel kísért tevékenységek. Megkezdődött a kiszolgáló és Jól haladnak a radioaktívhulladék-tároló kialakításának munkálatai. őrző személyzet kiválasztása. Kiképzésük és betanításuk szintén az idei év feladata. Az erőmű legrégebbi, és mára már jelentősen lebomlott szilárd, kis és közepes aktivitású hulladékai 2008. I. félévétől kezdve már a végleges telephely felszíni tárolójában kerülhetnek elhelyezésre. 2009 végéig épülnek meg a felszín alatti létesítmények, s ekkorra készül el a tároló első négy, végleges elhelyezést biztosító kamrája is. Az RHK Kht. küldetésének szerves része a környék és az ország lakosságának folyamatos és hiteles tájékoztatása. Együttműködés van a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) hét településének lakosságával. A Bátaapátiba tervezett tároló telephelyét, a két kutatóvágatot és az ott lévő kiállítást idáig több mint háromezer látogató tekintette meg. Az elvégzett munkáról ön is meggyőződhet. Az RHK Kht. tevékenységével és a tervezett tároló meglátogatásával kapcsolatban bővebb információhoz juthatnak, ha felkeresik a www.rhk.hu weblapot. ▲ Az Országos Atomenergia Hivatal tudományos testületé Bátaapátiban.
