Petőfi Népe, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-31 / 125. szám
i 1 BACS-KKKUN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA EB CHAMBER OF COMMERCE ANDINDUSTRY BÁCS-KISKUN COUNTY A Petőfi Népe gazdasági melléklete Ablak A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Szentháromság tér 4. Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@emitelnet.hu • 6300 Kalocsa, Bátyai út 2. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@emitelnet.hu • 6400 Kiskunhalas, kamarai híd Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/428-493 e-mail: bkmikhalas@emitelnet.hu • internet www.bkmkik.hu I. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Bács-Kiskun a luccai kistérség és között. ► 17. OLDAL Elillant volna a magyar spiritusz, pedig lenne mire büszkének lennünk Évi kétmilliárd kutatásra lepsényi istván Nap mint nap keressük a legjobb megoldásokat Egy évtizeden belül újból megismétlődik a történelem? Egy cég akkor tarthatja fenn a versenyképességét, ha fejleszti a termékeit - mondja LEPSÉNYI ISTVÁN. „A szellemi ember elfordul, s újnak látja a régit. Évek óta rászoktatták a világot az új követésére, régi értékeknek nincsen ma őrzője: a nagy hullámzásban máról holnapra elborul a régi stíl, melyhez mértük magunkat, megáll az óra, mely szerint helyesen igazodhink. Van-e hát korszerűbb vállalás, mint a régi vállalása?” (Szalatnai Rezső, 1938) Amnéziás lenne az egész magyar társadalom? Tényleg megállt az óránk? Szalatnai szavai nem ma intettek először bennünket! Új, tárgyalkotó világunkban másról szinte nem is esik szó, csupán a kereskedésről. Legtöbben kínálnak, zömében tucatárut. Mások eladnak - az előzőnél is több tucatárut. Már kezdem megérteni, hogy miért csődközeli a magyar könnyűipar, ezen belül is a ruha- és textilgyártás helyzete (is)! Önök szerint nem azért, mert a rengeteg fehér galléros, öltönyös kalmárt - mai szó-SIPOS ZSOLT titkár használattal élve: sales managert - mások, legfőképp a Távol-Keletről származó, (éh)bérmunkával gyártott kelmékbe öltöztetik? Azt még (nehezen ugyan, de) megértem, hogy sokan nem szeretnék „összepiszkolni” kezüket, s inkább fitneszszalonokban verejtékeztetik testüket, így pedig az égi manna sem elegendő ahhoz, hogy feljavítsuk szakképzésünk kicsorbult fogaskerekét. Azt viszont végképp nem tudom felfogni, hogy az elmúlt évtizedekben képzett, többezres bölcsésztömeg miért nem elegendő ahhoz, hogy megértesse társadalmunkkal: a sorok között nincsen más, csak határozott fellépésre épített, sikerközpontú szemlélet. Emlékeznek, ugye (?!): a büszkeség (a Made in Hungary), melyből egykor nekünk sok jutott, mára pedig kiveszőben van. Helyét pedig fokozatosan átveszi a bebeszélt balítélet, amely betegít bennünket. Pedig higgyék el, lenne mivel kérkednünk! Antikvitásaink mellett jelenünk több terméke is értékes. Vagy az összes régiségkereskedő tévelyedett volna? Esetleg velem van a baj? ■ Sipos Zsolt Becslések szerint naponta legalább egymilliárd utazó ember biztonságára ügyel a Knorr-Bremse nemzetközi cégcsoport. A vállalatbirodalom a világ vezető vasúti és közúti haszonjárművei fék-, felfüggesztés- és menetdinamikai járműrendszereinek gyártója. Barta Zsolt Öt kontinensen csaknem 13 ezer dolgozó - akiknek mindössze egynegyedük német - erősíti a társaság piaci pozícióit. A cégen belül fontos szerepet játszik a magyar gyáregység, mely a kamara tagja. A hazai leányvállalat tavaly csaknem egyharmadával - 30,8 milliárd forintra - növelte árbevételét - mondja Lepsényi István, a kecskeméti Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója. Magyarországon három tevékenységre összpontosul a tevékenységük: gyártás, kereskedelem, kutatás-fejlesztés. A 950 fős hazai gárda az ismert nemzetközi járműgyártók - Daimler Chrysler, MAN, Iveco, Scania - teherautóiban, autóbuszaiban megtalálható fékrendszerek egyes darabjait gyártja. A hazai leányvállalat a dél- és kelet-európai országokban teríti 1996-tól a Knorr- Bremse termékeit. Ahhoz azonban, hogy a társaság megtarthassa piacvezető pozícióját, folyamatosan fejlesztenie kell termékeit - teszi hozzá a vezérigazgató. A magas szintű mérnöki kultúrára alapozva a Knorr-Bremse Magyarországon 1995-ben kezdte meg kutatás-fejlesztési ( K+F) tevékenységét. A multinacionális vállalatok közül elsőként hozott létre fejlesztőintézetet Budapesten, ahol 115 szakember egyebek mellett az elektronikai vezérlésben fontos szerepet játszó szoftvereket fejleszti. Kecskeméten pedig 35 termékfejlesztő szakember keresi nap mint nap a legjobb megoldásokat. Évente kétmilliárd forintot költenek kutatásra és fejlesztésre. Az összeg soknak tűnik, ám tudni kell, hogy az európai gazdaságban az autóipar a legnagyobb fejlesztő, és az innováció legnagyobb letéteményese. A szakmai munkát a műszaki egyetem tudományos háttere is erősíti jó egy évtizede. De jó kapcsolatokat ápolnak a Szegedi Egyetemmel és a kecskeméti GAMF Karral is. Fejlesztéseikhez többször pályáztak sikeresen és kaptak pénzt a kormánytól. Amikor a nemzetgazdaság versenyképességéről kérdezem a vezérigazgatót, röviden annyit mond: nem rózsás a helyzet. A kormány bár meghirdette a tudásalapú gazdaság kialakításának a tervét, mégis a GDP alig 0,85 százalékát fordítja a K+F szektor támogatására. Máshol ennél lényegesen többet, 3 százalékot is költenek a megújulásra. Emellett az is gond - teszi hozzá a cég első embere -, hogy kevés műszaki szakembert képeznek idehaza. Az idei évig a közel 60 ezer, államilag finanszírozott felsőoktatási helyen mindössze 8 ezer diák juthatott be műszaki természettudományos képzésre. Amikor a gazdasági környe-Innovációs rangsor 1. Japán 2. Svájc 3. USA 6. Németország 11. Ausztria 20. Olaszország 24. Szlovénia 27. Magyarország 28. Csehország 36. Szlovákia * 49. Lengyelország 81. Angola g A felmérést az Economist £ Intelligence Unit (EIU) készítette | 82 országot vizsgáltak A minőségi gyártás alapvető feltétele a piaci versenynek. ■ Idehaza a GDP alig1 0,85 százalékát fordítjuk a kutatásra és fejlesztésre. Közelkép 1949-ben született. 1974-ben szerez diplomát a Szentpétervári Műszaki Egyetemen. 1974-1990 között az Ikarusban dolgozik. 1986-1990 között műszaki igazgató. 1990-1995 Az Autókonszern vezérigazgatója. 1991-1994 A Magyar Suzuki Rt vezérigazgatója. 1995-től a Knorr- Bremse Fékrendszerek Kft vezérigazgatója. Hobbija: vitorlázás, golfozás. A közéleti ügyekről a televízió helyett az újságokból tájékozódik Évente 50 ezer kilométert utazik autóval Politikai krimit, történelmi tárgyú könyveket olvas. Két leány édesapja. Közéleti szerepvállalás: a VOSZ társelnöke; a Magyar Mérnökakadémia tagja. zet kérdéskörére térünk, a cégvezető arra hívja fel a figyelmet, hogy az ország tőkevonzó képessége a 90-es évekéhez képest csökkent. Ahhoz, hogy a rendszerváltás idején megszerzett előnyünket visszaszerezzük a régióban, komoly gazdasági lépésekre van szükség. Csökkenteni kell az adókat, egyszerűsíteni kell a hazai ügyintézést. Olyan cégek letelepedését kell támogatnunk, melyek magas hozzáadott értékű munkát szeretnének elvégeztetni az országban. Ehhez megfelelő tudásbázisra és infra- | struktúrára van szükség. Ilyen [ tudásbázis kialakulhat Kecske- j méten. Erre mind a cégek, mind a vállalatok és a főiskola részéről megfogalmazódott a szándék. Ehhez azonban az kell, hogy a város tegye meg az első lépéseket. Teremtse meg azt az infrastrukturális hátteret, mely keretet ad a cégek és a főiskola együttműködéséhez, kialakítva egy közös műszaki kutatási központot. Kecskemét jövője ettől az együttműködéstől függ - mondotta végül Lepsényi István, a kecskeméti Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója. Országok versenyképességi rangsora (Az IMD svájci főiskola összeállítása) 2007-ES RANGSOR I. USA II. Ausztria 15. Kína 16. Németország 22. Észtország 32. Csehország 34. Szlovákia 35. Magyarország 40. Szlovénia FORRÁS: ve2007. MÁJUS II. álláspont Hasonlít-e - és ha igen, mennyiben - a jelenlegi kormány megszorító gazdaságpolitikája az 1995-ös Bokros-programhoz? Egyebek mellett erről beszélgettünk tegnap Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével. Az ismert üzletember Kecskeméten járt, ahol a kamarai borversennyel egybekötött borkóstolón is részt vett Elmondta, hogy a 12 évvel ezelőtti kormányzati gazdasági megszorítások és a jelenlegi intézkedések sokban hasonlítanak egymáshoz. Mindkét esetben drasztikus fogyasztáscsökkentő intézkedések történtek, s történnek. Bokros Lajos intézkedéseit nem követték strukturális reformok, s érzése szerint mély átalakítások most sem fognak történni. Csakhogy annak idején a fenyegető pénzügyi csődöt elkerülendő, még volt mit a piacra dobni, eladtuk a közműveket. Mára kevés állami vagyon maradt. Akkor itt-PARRAGH LÁSZLÓ hon 900 ezer, többnyire képzett munkanélkülink volt, akik jelentős részét a bejövő multik alkalmazták. Mára elfogyott a szakképzett munkaerő. Akkor Magyarország volt az a terület, ahová szívesen jött a nyugati tőke, ma a beruházókat Lengyelország, Szlovákia, Bulgária, Románia jobban érdekli. A 90-es évek közepéhez képest annyiban persze jobb a helyzetünk, hogy akkor nem kaptunk Európától pénzt. Most 8 000 milliárdot helyezett kilátásba Brüsszel, ha ügyesen pályázunk 2013-ig. Hogyan lehet kitörni a nehéz gazdasági helyzetből? Úgy, hogy ha az uniós pénzeket a vállalkozások fejlesztésére fordítjuk. Meglátása szerint legalább kétezermilliárd forintot kellene költeni a pályázók támogatására, de úgy, hogy a vissza nem térő támogatás mértéke a jelenlegi 25-35 százalék helyett akár a Szlovákiában bevett 50 százalékot is elérje. Különben nem lesz Európában versenyképes a magyar vállalkozó, s az ország gazdasági helyzetén sem lehet sikeresen változtatni belátható időn belül - mondta Parragh László országos elnök. ■ Barta Zsolt
