Petőfi Népe, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-28 / 99. szám
BÁCS-KISKUN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA OFCOMMERCE AND INDUSTRY BÁCS-KKKUN COUNTY A Petőfi Népe gazdasági melléklete • i / Ablak A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Szentháromság tér 4. Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@emitelnet.hu • 6300 Kalocsa, Bátyai út 2. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@emitelnet.hu • Puskásné dr. Csorba Éva jogi taná6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/428-493 e-mail: bkmkikhalas@emitelnet.hu • internet www.bkmkik.hu I. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM, 2007. ÁPRILIS 28. csókkal segít a tagoknak 18. oldal A kis- és közép- vállalkozások viselik a terhek nagy részét Hogyan váljunk multicéggé? siKERszTORi Már Kuvaitba is eljutottak a Fornetti termékei terhek ....a szolidáris módon ös szekapcsolt személyek mindegyikének sajátos módon kell kötelezettséget vállalnia, mégpedig úgy, hogy minden egyes személy igénybe vehető az egész működése, teljesítménye vagy eredménye érdekében. Vagyis kinek-kinek nemcsak a reá háruló részt kell nyújtania vagy hoznia, hanem be kell ugrania akkor is, ha a többiek kudarcot vallanak, vagy a balszerencse sújtja őket. (...) A szolidaritás azt jelend, hogy az egymással így összekapcsolt emberek - ha akarják, ha nem - jó- ban-rosszban együtt vannak.” (Endreffy Zoltán filozófus, ÉS, 2005. 49. évf., 9. sz.) Az elmúlt évtizedben gyakran felmerült a szolidaritás fogalma. Azé a felelősségvállalásé, mely elszemélytelenedő társadalmunk ellenére elvárásként jelentkezik sokak tudatában. Azzal viszont kevesen foglalkoznak, hogy közös ügyeink elkötelezett támogatásának folyamatos igénye nemcsak legyengíti, hanem el is kedvetleníti a közjóért tenni akaró, cselekvő- képes embereket. Gondolkodjunk csak! Lehet-e annál szolidárisabb egy közösségben valaki, mint hogy családjáról, több társáról igyekszik gondoskodni, vagyis vállalkozik? Vállalja, hogy összekupor- gatott pénzét, vagyonát befekteti, kockáztatja. Hordozza a mindennapi kenyér előteremtéséSIPOS ZSOLT, a kamara titkára. nek fizikai és lelki terheit, a bizonytalanságot. Talán nem elég nagy teljesítmény, hogy a családi, a kis- és középvállalkozások a munkát vállalók több mint kétharmadát foglalkoztatják? Hangsúlyozom: a munkát vállalók zömét, akik kellően nagy részt nyújtanak a közöshöz, melyből később, sajnos, nem erőfeszítéseik arányában kapnak vissza. Mert tudják, ugye? Az osztás mellett van újraelosztás is. Még akkor is, ha az utóbbi időben egyre többen vallottak kudarcot, és sokakat sújt a balszerencse. Tudjuk azt, hogy adni jó. Főleg önzetlenül. De ne feledjük: az elvárásokból fakadó kényszer savként oldja az adakozó kedvet! ■ Sipos Zsolt PALÁSTI JÓZSEF gyakran személyesen ellenőrzi a gyártást, aminek zöme mára automata gépsorokon történik. A Fornetti - mely a megyei kamara oszlopos tagja - tíz év alatt meghódította Közép-Kelet-Euró- pát. Magyarország legjelentősebb franchise-cégét tíz éve alapította egy kunszállási pékmester, hogy rendhagyó ötleteit szabadon megvalósíthassa. A tulajdonossal, Palásti Józseffel beszélgettünk. Gál Zita- Mivel alapozta meg a sikerét?- Azzal az ötlettel, hogy minőségi fagyasztott pékárut állítsunk elő, amit - az akkori igényeknek megfelelően - nem darabáruként, hanem kilós kiszerelésben kínáltunk. Ezt az ötletet éppen tíz éve kezdtem megvalósítani, ekkor alapítottam saját vállalkozásomat, a Fornetti Kft.-t. A sikerhez jelentősen hozzájárult az is, hogy ezeket a termékeket helyben, Fornetti- kemencékben sütötték fran- chise-partnereink. Az első gyártó üzemet Kecskeméten létesítettük, majd a Dunántúlon indult újabb cég Fornetti Pannon Kft. néven. Két termékkel indultunk, a pogácsáinkkal. Erre az időszakra nyilván sokan emlékeznek, hiszen a péktársadalom akkor elég „hisztisen” reagált a Fornetti - formát és a terméket célzó - szabadalmi törekvéseire. A sikert ennek is köszönhetjük.- Mikor lépte át a Fornetti az ország határait?- Külföldi terjeszkedésünk 1999-ben kezdődött, amikor egy magyar nemzetiségű dunaszer- dahelyi üzletember Komáromban, a Duna magyar oldalán meglátta a híd lábánál működő látványpékséget Elhatározta, hogy meghonosítja a Fornetti rendszerét északi szomszédunknál. A szlovákiai Fornetti először Magyarországról kapta az alapanyagot, de a gyors felfutás miatt hamarosan elindultak az első külföldi gyártósorok Dunaszerda- helyen. A következő lépcsőben Lengyelországban, majd még ugyanebben az évben Horvátországban is megjelent a Fornetti. 2001-ben következett Csehország és Románia, 2002-ben Szerbia, majd 2004-ben Ukrajna. A 2003- as év sem telt terjeszkedés nélkül. Ebben az évben született az első, Európán kívüli szerződés: Kuvaittal. Ä nyugat-európai piacra más jellegű, kereskedelmi szerződésekkel léptünk ki.- Az intenzív külföldi jelenlét ellenére Ön ismert lokálpatrióta.- Ez így van. Rendkívül fontosnak tartom, hogy tudjuk, honnan származunk. Magánszemélyként és cégtulajdonosként egyaránt rendszeres támogatója vagyok a régió törekvéseinek. Különösen közel áll a szívemhez szülőfalum, Kunszállás, ahol segítettem a templomtorony felújításában és a kulturális rendezvényeket is rendszeresen támogatom. Kecskeméthez is kötődöm, jelentős összeget szántam, például, a Nagytemplom toronyórájának felújítására. A számomra fontos földrajzi helyeken kívül egyébként a gyerekek állnak a legközelebb a szívemhez. A kis betegek gyógyításának támogatására létrehoztunk egy alapítványt, a Fornetti a Szívbeteg Gyerekekért névvel. Jótékonykodásra évente több millió forintot költők.- Mi a legnagyobb luxus az életében?- A szabad idő. Szeretek utazni, de legtöbbször üzleti úton vagyok, a vállalataim között. A legnagyobb luxus, amikor kimondottam pihenni utazunk.- Mire a legbüszkébb?- Ez nem is kérdés, a gyermekeimre: Ildikóra, Józsira és Petire. Érdekességek a Fornettiről:- Magyarországon 3 ezer, Közép-Kelet-Európában 6 ezer 500 kemencéje működik- 2005-BEN elnyerte Európa harmadik legnagyobb fran- chise-láncának díját- piaci részesedése a hazai fagyasztott pékáru gyártásában és forgalmazásában meghaladja a 60 százalékot- NETTÓ ÁRBEVÉTELE több mint 7 milliárd forint- Európában kilenc gazdasági társaság működteti a rendszert- termékeit Magyarországon 5 milliónál is többen vásárolják havonta- európa-szerte naponta több mint egymillióan fogyasztják termékeit Kamarai nyitás Olaszország irányába kapcsolatok a tervek szerint egy hónap múlva a Bács-Kis- kun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a luccai kamara közös megállapodást ír alá a toszkán városban. A két szervezet azt szeretné, hogy az olasz és a magyar vállalkozók kölcsönösen előnyös üzleteket kössenek. A kapcsolatépítés már tavaly elkezdődött. A kamara meghívására, tavaly augusztusban Kecskemétre látogatott Lucca város delegációja, amit az év elején viszonoztunk. A kamara közreműködésével és segítségével folynak az egyeztetések egy Bács-Kiskun megyei cipőipari klaszter létrehozásáról a kiskunmajsai és kiskunfélegyházi termelés újjáélesztése érdekében. Ez utóbbi témáról a kiadvány 3. oldalán olvashatnak ■ Magyarként vállalkozni a Kárpátmedencében kitekintés Az Európai Unió közép-európai bővülése új helyzetet teremtett a hét szomszédos országban élő magyarság jövője szempontjából. Az egységesülő belső piac révén újra létrejöhet a korábban társadalmi-gazdasági szempontból összetartozó Kárpát-medencei térség egykori egysége, mely a trianoni határmódosításokkal elszakított területek miatt szűnt meg. Június 15-én rendezi meg kamaránk a Kárpát-medencei magyar vállalkozók találkozóját - jelentette be Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Parlamentben, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Gazdasági Albizottságának ülésén, melyen előadóként magam is részt vettem. A rendezvényhez kapcsolódó üzletember-találkozó kitűnő lehetőséget teremt majd új üzleti kapcsolatok építésére, ahol a részt vevő cégek új piacokat és partnereket találhatnak. Kiváló lehetőség, de egyben próbatétel is a magyar vállalkozók részére, hogy milyen mértékben tudják kihasználni azt az 50 milliós piacot, melyen közel 15 millióan magyar anyanyelvűek. Sok száz sikeres vállalkozó példája bizonyítja, hogy van keresnivalónk - elsősorban az utánunk csatlakozott országokban. További lehetőség a határon túli partnerrel összefogva közösen meghódítani a nagy közös európai piacot. GAÁL JÓZSEF kamarai elnök. Ezeket a célokat szolgálja a magyarlakta régiókban működő vállalkozásfejlesztési központok működése, a helyi fejlesztési ügynökségek létrehozása, és az MFB határon átívelő tőkehitelprogramja, valamint családokat segítő mikrohitel- programja is. A kamarák részvétele a folyamatban, a gazdasági fórumok szervezésében jelenti a garanciát a vállalkozások szélesebb rétegeinek bevonására. Mindez csak közös politikai akarattal, összefogással és cselekvéssel hozhat megfelelő eredményt, és tud végső soron hozzájárulni a térségben versenyképességünk növeléséhez. ■ Gaál József