Petőfi Népe, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-28 / 99. szám

BÁCS-KISKUN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA OFCOMMERCE AND INDUSTRY BÁCS-KKKUN COUNTY A Petőfi Népe gazdasági melléklete • i / Ablak A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Szentháromság tér 4. Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@emitelnet.hu • 6300 Kalocsa, Bátyai út 2. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@emitelnet.hu • Puskásné dr. Csorba Éva jogi taná­6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/428-493 e-mail: bkmkikhalas@emitelnet.hu • internet www.bkmkik.hu I. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM, 2007. ÁPRILIS 28. csókkal segít a tagoknak 18. oldal A kis- és közép- vállalkozások viselik a terhek nagy részét Hogyan váljunk multicéggé? siKERszTORi Már Kuvaitba is eljutottak a Fornetti termékei terhek ....a szolidáris módon ös szekapcsolt személyek mind­egyikének sajátos módon kell kötelezettséget vállalnia, még­pedig úgy, hogy minden egyes személy igénybe vehető az egész működése, teljesítménye vagy eredménye érdekében. Vagyis kinek-kinek nemcsak a reá háruló részt kell nyújtania vagy hoznia, hanem be kell ug­rania akkor is, ha a többiek ku­darcot vallanak, vagy a balsze­rencse sújtja őket. (...) A szolida­ritás azt jelend, hogy az egy­mással így összekapcsolt embe­rek - ha akarják, ha nem - jó- ban-rosszban együtt vannak.” (Endreffy Zoltán filozófus, ÉS, 2005. 49. évf., 9. sz.) Az elmúlt évtizedben gyak­ran felmerült a szolidaritás fo­galma. Azé a felelősségvállalásé, mely elszemélytelenedő társa­dalmunk ellenére elvárásként jelentkezik sokak tudatában. Azzal viszont kevesen foglal­koznak, hogy közös ügyeink el­kötelezett támogatásának folya­matos igénye nemcsak legyen­gíti, hanem el is kedvetleníti a közjóért tenni akaró, cselekvő- képes embereket. Gondolkodjunk csak! Lehet-e annál szolidárisabb egy közös­ségben valaki, mint hogy csa­ládjáról, több társáról igyekszik gondoskodni, vagyis vállalko­zik? Vállalja, hogy összekupor- gatott pénzét, vagyonát befekte­ti, kockáztatja. Hordozza a min­dennapi kenyér előteremtésé­SIPOS ZSOLT, a kamara titkára. nek fizikai és lelki terheit, a bi­zonytalanságot. Talán nem elég nagy teljesít­mény, hogy a családi, a kis- és középvállalkozások a munkát vállalók több mint kétharmadát foglalkoztatják? Hangsúlyozom: a munkát vállalók zömét, akik kellően nagy részt nyújtanak a közöshöz, melyből később, saj­nos, nem erőfeszítéseik arányá­ban kapnak vissza. Mert tudják, ugye? Az osztás mellett van újra­elosztás is. Még akkor is, ha az utóbbi időben egyre többen val­lottak kudarcot, és sokakat sújt a balszerencse. Tudjuk azt, hogy adni jó. Főleg önzetlenül. De ne feledjük: az elvárásokból fakadó kényszer savként oldja az adako­zó kedvet! ■ Sipos Zsolt PALÁSTI JÓZSEF gyakran személyesen ellenőrzi a gyártást, aminek zöme mára automata gépsorokon történik. A Fornetti - mely a megyei kamara oszlopos tagja - tíz év alatt meghó­dította Közép-Kelet-Euró- pát. Magyarország legje­lentősebb franchise-cégét tíz éve alapította egy kun­szállási pékmester, hogy rendhagyó ötleteit szaba­don megvalósíthassa. A tulajdonossal, Palásti Jó­zseffel beszélgettünk. Gál Zita- Mivel alapozta meg a sike­rét?- Azzal az ötlettel, hogy mi­nőségi fagyasztott pékárut állít­sunk elő, amit - az akkori igé­nyeknek megfelelően - nem da­rabáruként, hanem kilós kisze­relésben kínáltunk. Ezt az ötle­tet éppen tíz éve kezdtem meg­valósítani, ekkor alapítottam saját vállalkozásomat, a Fornet­ti Kft.-t. A sikerhez jelentősen hozzájárult az is, hogy ezeket a termékeket helyben, Fornetti- kemencékben sütötték fran- chise-partnereink. Az első gyár­tó üzemet Kecskeméten létesí­tettük, majd a Dunántúlon in­dult újabb cég Fornetti Pannon Kft. néven. Két termékkel in­dultunk, a pogácsáinkkal. Erre az időszakra nyilván sokan em­lékeznek, hiszen a péktársada­lom akkor elég „hisztisen” rea­gált a Fornetti - formát és a ter­méket célzó - szabadalmi tö­rekvéseire. A sikert ennek is köszönhetjük.- Mikor lépte át a Fornetti az ország határait?- Külföldi terjeszkedésünk 1999-ben kezdődött, amikor egy magyar nemzetiségű dunaszer- dahelyi üzletember Komárom­ban, a Duna magyar oldalán meg­látta a híd lábánál működő lát­ványpékséget Elhatározta, hogy meghonosítja a Fornetti rendsze­rét északi szomszédunknál. A szlovákiai Fornetti először Ma­gyarországról kapta az alapanya­got, de a gyors felfutás miatt ha­marosan elindultak az első kül­földi gyártósorok Dunaszerda- helyen. A következő lépcsőben Lengyelországban, majd még ugyanebben az évben Horvátor­szágban is megjelent a Fornetti. 2001-ben következett Csehország és Románia, 2002-ben Szerbia, majd 2004-ben Ukrajna. A 2003- as év sem telt terjeszkedés nél­kül. Ebben az évben született az első, Európán kívüli szerződés: Kuvaittal. Ä nyugat-európai piac­ra más jellegű, kereskedelmi szerződésekkel léptünk ki.- Az intenzív külföldi jelenlét ellenére Ön ismert lokálpatrió­ta.- Ez így van. Rendkívül fon­tosnak tartom, hogy tudjuk, honnan származunk. Magán­személyként és cégtulajdonos­ként egyaránt rendszeres támo­gatója vagyok a régió törekvése­inek. Különösen közel áll a szí­vemhez szülőfalum, Kunszállás, ahol segítettem a templomto­rony felújításában és a kulturá­lis rendezvényeket is rendszere­sen támogatom. Kecskeméthez is kötődöm, jelentős összeget szántam, például, a Nagytemp­lom toronyórájának felújítására. A számomra fontos földrajzi he­lyeken kívül egyébként a gyere­kek állnak a legközelebb a szí­vemhez. A kis betegek gyógyítá­sának támogatására létrehoz­tunk egy alapítványt, a Fornetti a Szívbeteg Gyerekekért névvel. Jótékonykodásra évente több millió forintot költők.- Mi a legnagyobb luxus az életében?- A szabad idő. Szeretek utaz­ni, de legtöbbször üzleti úton vagyok, a vállalataim között. A legnagyobb luxus, amikor ki­mondottam pihenni utazunk.- Mire a legbüszkébb?- Ez nem is kérdés, a gyer­mekeimre: Ildikóra, Józsira és Petire. Érdekességek a Fornettiről:- Magyarországon 3 ezer, Közép-Kelet-Európában 6 ezer 500 kemencéje műkö­dik- 2005-BEN elnyerte Európa harmadik legnagyobb fran- chise-láncának díját- piaci részesedése a hazai fagyasztott pékáru gyártásá­ban és forgalmazásában meg­haladja a 60 százalékot- NETTÓ ÁRBEVÉTELE több mint 7 milliárd forint- Európában kilenc gazdasá­gi társaság működteti a rend­szert- termékeit Magyarországon 5 milliónál is többen vásárol­ják havonta- európa-szerte naponta több mint egymillióan fo­gyasztják termékeit Kamarai nyitás Olaszország irányába kapcsolatok a tervek szerint egy hónap múlva a Bács-Kis- kun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a luccai kamara közös megállapodást ír alá a toszkán városban. A két szerve­zet azt szeretné, hogy az olasz és a magyar vállalkozók kölcsö­nösen előnyös üzleteket kösse­nek. A kapcsolatépítés már ta­valy elkezdődött. A kamara meghívására, tavaly augusztus­ban Kecskemétre látogatott Lucca város delegációja, amit az év elején viszonoztunk. A ka­mara közreműködésével és se­gítségével folynak az egyezteté­sek egy Bács-Kiskun megyei ci­pőipari klaszter létrehozásáról a kiskunmajsai és kiskunfél­egyházi termelés újjáélesztése érdekében. Ez utóbbi témáról a kiadvány 3. oldalán olvashatnak ■ Magyarként vállalkozni a Kárpát­medencében kitekintés Az Európai Unió kö­zép-európai bővülése új helyze­tet teremtett a hét szomszédos országban élő magyarság jövője szempontjából. Az egységesülő belső piac révén újra létrejöhet a korábban társadalmi-gazdasági szempontból összetartozó Kár­pát-medencei térség egykori egysége, mely a trianoni határ­módosításokkal elszakított terü­letek miatt szűnt meg. Június 15-én rendezi meg ka­maránk a Kárpát-medencei ma­gyar vállalkozók találkozóját - jelentette be Szili Katalin, az Or­szággyűlés elnöke a Parlament­ben, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Gazdasági Albizottságának ülésén, melyen előadóként magam is részt vet­tem. A rendezvényhez kapcsolódó üzletember-találkozó kitűnő le­hetőséget teremt majd új üzleti kapcsolatok építésére, ahol a részt vevő cégek új piacokat és partnereket találhatnak. Kiváló lehetőség, de egyben próbatétel is a magyar vállalkozók részére, hogy milyen mértékben tudják kihasználni azt az 50 milliós pi­acot, melyen közel 15 millióan magyar anyanyelvűek. Sok száz sikeres vállalkozó példája bizo­nyítja, hogy van keresnivalónk - elsősorban az utánunk csatlako­zott országokban. További lehe­tőség a határon túli partnerrel összefogva közösen meghódíta­ni a nagy közös európai piacot. GAÁL JÓZSEF kamarai elnök. Ezeket a célokat szolgálja a magyarlakta régiókban műkö­dő vállalkozásfejlesztési köz­pontok működése, a helyi fej­lesztési ügynökségek létreho­zása, és az MFB határon átívelő tőkehitelprogramja, valamint családokat segítő mikrohitel- programja is. A kamarák részvétele a folya­matban, a gazdasági fórumok szervezésében jelenti a garanci­át a vállalkozások szélesebb ré­tegeinek bevonására. Mindez csak közös politikai akarattal, összefogással és cselekvéssel hozhat megfelelő eredményt, és tud végső soron hozzájárulni a térségben versenyképességünk növeléséhez. ■ Gaál József

Next

/
Thumbnails
Contents