Petőfi Népe, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-18 / 90. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2007. ÁPRILIS 18., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Lecseréli a gépjárműveket a megyei önkormányzat A halasi zsidók kálváriája interjú A „végső megoldáshoz” vezető út egy alföldi kisvárosban Eddig egyedül Feldmájer Péter a Mazsihisz elnökjelöltje spórolás A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 10-ről 7-re csökkenti a hivatali autók számát. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés hivatalában ma 10 személygépkocsi áll a dolgozók rendelkezésére. Ezek benzin- üzeműek, s közülük kettő motortérfogata 3 ezer köbcenti felett van. A két nagy autó fogyasztása 13-14 liter száz kilométerenként. A kocsik beszerzése többségében 2002-ben és 2003-ban történt. A legutóbbi közgyűlésen elhangzott, hogy a hivatal megválik mind a tíz autótól, és helyettük közbeszerzési eljárás keretében hét újat lízingel, viszont mindkét főállású sofőrt megtartják. Font Sándor alel- nök leszögezte, hogy csak egy autó lesz kétezer köbcentisnél nagyobb, a többi gépkocsi a középkategóriából kerül majd ki. ■ A közgyűlés megválik 10 benzines autójától, helyette hét új dízelüzeműt lízingelnek. Azt is eldöntötték, hogy valamennyi új autó dízelüzemű lesz. Ez ugyan a beszerzési árat növeli, viszont jelentős megtakarítást várnak az üzemanyag- költségben. A jelenlegi tíz autó benzinköltsége tavaly 7,7 millió forint volt, javításra pedig 5,5 milliót kellett költeni. A pályázatot úgy hirdetik meg, hogy a szállító számítsa be a használt autók árát. Arra számítanak, hogy a következő négy esztendőben összesen körülbelül 8 millió lehet az éves lízingdíj, az üzemeltetési költségek pedig mintegy 40 százalékra esnek vissza. ■ Bálái F. István Szombatra várják az irodalmárokat szalkszentmárton A hét végén, szombaton a Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesülete lesz a vendége a Petőfi Múzeumnak. Az egész napos programban szó lesz a múzeum baráti kör tevékenységéről is. ■ P. S. Nemrégiben mutatták be Végső István halasi történész-újságíró és szerzőtársa, Simko Balázs történész „Zsidósors Kiskunhalason - kisvárosi út a holokauszthoz” című könyvét. Végső Istvánnal a holokauszt-emléknap kapcsán beszélgettünk. Sebestyén István- Miért pont a zsidókérdéssel kezdett foglalkozni?- Szakmai érdeklődésből: ez a téma az, amelyen keresztül leginkább meg lehet ragadni a Hor- thy-korszak helyi „arculatát”. Először csak az 1944-es eseményekkel foglalkoztunk, majd - egy amerikai ösztöndíj elnyerése után - 1938-tól 1945-ig dolgoztuk fel a témát. A könyvben végül a zsidók betelepülésétől egészen ’56-ig vizsgálódunk.- Mióta ébrek zsidók Kiskunhalason?- A török hódoltság idején elnéptelenedő Halas környékén a 18. század közepén jelennek meg az első zsidó családok. A városban nem telepedhettek le, mert ezt törvény tiltotta. Később egy helyi rendelet folytán mégis beköltözhettek: magas adó fejében boltot és házat tarthattak. 1857-ben, épp százötven éve alakították meg hitközségüket. A dualizmus végére már 600-700 fős zsidó közösség él Halason.- Volt-e a második világháborút megelőzően bármiféle antiszemitizmus a városban?- A dualizmusban csak a tiszaeszlári vérvád idején voltak elszigetelt antiszemita megnyilvánulások. A Horthy-kor- szak elején se volt ez jellemző, sőt a Hitler, Mussolini, illetve Gömbös Gyula hatalomra kerülésével az országban 1933-tól megerősödő antiszemitizmus sem hatott Kiskunhalason. A zsidóellenesség itt 1938- ban, az első zsidótörvény után erősödik meg, „köszönhetően” Lakatos Vince helyi újságírónak - aki az országos szélsőjobbos lapok stílusában foglalkozott a kérdéssel a Halasi Újságban -, valamint dr. Katho- na Mihály polgármesternek, aki hírhedt antiszemita volt. a =£ c S Hajnalban katonai kísérettel vonulnak a vasútállomásra. A visszaemlékezések szerint a járókelők többsége ezt szó nélkül nézte végig, de voltak olyanok is, akik megjegyzéseket tettek, mások viszont sírtak.- A halasi zsidók közül a hazai átlagnál többen élték tói a vészkorszakot. Mi volt ennek az oka?- Alapvetően az, hogy többségüket nem Auschwitzba, hanem Strasshofba, egy Bécs melletti elosztó munkatáborba szállították. A több műit 700 fős zsidó közösségből a munkaszolgálat és a deportálás után így is 264-en soha nem tértek haza. A zsidótörvények alapján megkezdődik a zsi- dóvagyon „átcsoportosítása”. Először a mezőgazdasági birtokok, majd 1942-től a zsidó boltok kerülnek keresztény kézre. Ez Halasom 6 boltot és 27 mezőgazdasági ingatlant jelent Névjegy végső István 1979-ben született Kiskunhalason. A Szegedi Tudományegyetemen végzett történelem-kommunikáció szakon, jelenleg kutatóként dolgozik. Számos tanulmányt írt neves szakmai folyóiratokba, és rendszeresen hívják előadónak a holo- kauszttal foglalkozó konferenciákra. Korábban két könyve jelent meg: a Kiskunhalas helytörténeti olvasókönyve első és második kötete. A helyi általános iskolások ezekből tanulják a helytörténetet.- Mi várt azokra, akik túlélték a vészkorszakot, és hazatértek?- Sorsuk nem volt könnyű. A zsidóvagyon nagy része gazdát cserélt vagy egyszerűen eltűnt Az ingóságokat és ingatlanokat ki lehetett igényelni. Ezeket többnyire veteránok, hadiárvák vagy szegény családok kapták meg. A bejövő oroszok pedig - és nyomukban a helyiek is - a zsinagógát fosztogatták, ahová a zsidó értékek fel voltak halmozva. Sokan már ekkor elhagyták az országot. Az 1948- as államosítás után azonban még többen érezték úgy, hogy nincs értelme itt maradni, ezért kitelepültek az akkor megalakult Izraelbe. Ugyanez megismétlődött 1956-ban is. Ma a hitközség nagyon aktív, de mindössze 20-30 zsidó él Halason. VÉGSŐ ISTVÁN könyveiből tanulják a helytörténetet a halasi iskolások. Ugyanakkor 1941-től a zsidó férfiakat munkaszolgálatra hívják és elkezdik őket kiszorítani a társasági életből is. Betiltják a zsidók által működtetett egyesületeket, továbbá kizárják őket minden egyéb egyesületből - az úri kaszinóból, vagy például a városi sportklubból, a KAC-ból. 1942- re a képviselő-testületből is eltávolítják őket.- Milyen volt a közhangulat ezzel kapcsolatban? Felemelte-e bárki a szavát az érdekükben?- A Gyümölcskultúra című kis példányszámú időszaki helyi lapban a szerkesztő, Bergendi Szilveszter kiáll a zsidóság mellett, de ez elhanyagolható. Nem tudunk másról, aki nyilvánosan fellépett volna a történtekkel szemben.- Mennyiben változott a helyzet a német megszállás után?- 1944. március 19-ével megtörténik a megszállás. Felkerülnek a halasiakra is a sárga csillagok, megtörténik a vagyoni és létszámbeli összeírás, majd május 22-étől a zsinagóga udvarán és a környező utcákban, valamint az akkori Schneider cég, vagyis a baromfi-feldolgozó területén kialakított gettókba zárják a zsidóságot. Innen június 17-én szállítják őket Szegedre. választás A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) eddig egyetlen elnökjelöltje Feldmájer Péter, a szövetség jelenlegi vezetője; a szervezet vasárnap tartja tisztújító választási közgyűlését. A szervezet elnökének egyedüliként Feldmájer Pétert, ügyvezető igazgatójának, pedig a posztot eddig is betöltő Zoltai Gusztávot javasolják - olvasható a Mazsihisz internetes honlapján. A honlapon közzétetteket Feldmájer Péter az MTI megkeresésére kedden megerősítette. Az indulók száma még változhat, hiszen a helyszínen is lehet jelölni a Mazsihisz elnöki posztjára a 120 fős közgyűlés tagjai közül. ■ Felosztották a megtakarítást és a pályázati önrészt érsekcsanád A közeljövő településfejlesztési feladatairól megvan a helyi közmegegyezés, csak a célok megvalósításához nincs elegendő pénz. Állami forrásokra kell pályáznia a községnek, ezért a képviselő- testület a múlt héten határozott a pénzügyi önerő felosztásáról. ■ Közmegegyezés ugyan van, de a célok megvalósítására kevés a pénz. Eszerint 435 ezer forintot tesznek le ahhoz a pályázathoz, mellyel az óvoda nyílászáróinak kicseréslésére lehet támogatást kapni, Csanád esetében egymillió forintot. A Deák és a Zrínyi utca burkolatának felújítása is sürgető. Annak költségeire ugyancsak pályáznak, szerencsés esetben a 2 millió 100 ezer forint önrészt megduplázhatják. A kultúra és a sport intézményeit a tiszteledíjak átcsoportosításával is támogatja az önkormányzat. A könyvtár állományának gyarapítására szánt pénzt 50 ezer forinttal toldották meg a bizottsági tiszteletdíjak maradványából. Két képviselő korábban lemondott tiszteletdíjáról. Ebből kap most 118 ezer forintot felszerelések vásárlására a községi sportkör ifjúsági csapata. ■ M. J. A Suzuki Varázslat folytatódik! Csak nálunk 20% engedmény minden új autó árából vagy minimum 500.000 Ft értékben használt autó beszámítás, típustól függetlenül!* — Akció időtartama 700/ apr 18-30 * Suzuki Kubat-Vincz Kecskemét, Talfája 8/a. (A TFSCO áruháztól 300 méterre, Budapest felé) Telefon: 76/507-944 * E mail: kecskemet@suzukikubatvincz.hu - www.suzukikubatvincz.hu HIRDETÉS 60 éve otthon az otthonban CONSTRUMA AKCIÓ! 2007. április 11. és április 22. között bármilyen komplett ABSOLUT kémény vásárlása esetén LG DVD lejátszót adunk ajándékba! Részletek a márkakereskedőknél és a www.schiedel.hu oldalon. BACS-KISKUN MEGYEI ÉRTÉKESÍTÉSI KÉPVISELŐ 30/5603-838 www.schiedel.hu Tanácskozás az Alföld erdőgazdálkodásáról KECSKEMÉT Idén - 1934 és 1984 után - harmadszor fogadja az erdészek nagy családját baráti, szakmai találkozóra az aranyhomok fővárosa, Kecskemét, hogy megmutathassa a kiskunsági tájat és az itt található erdőket. A 138. erdészeti vándor- gyűlés június 22-23-án lesz. 1934-ben az egyesület közgyűlésén megfogalmazták, hogy „...ha sikerülne elérni a célt, amit magunk elé tűztünk, nemcsak sok ezer hold, ma alig termő magyar föld válna a nemzeti vagyon jelentős alkotóelemévé, de sokszor tízezer magyar testvérünk nyerné el magában az erdőgazdálkodásban és még inkább a termékék feldolgozásában azt, ami annyira hiányzik: a munkát, a kenyeret, a nyugodt megélhetést.” 1984- ben a közgyűlés köszöntőjében pedig az hangzott el, hogy „ötven éve elődeinknek az Alföldfásítás előkészítése mellett a gyakorlati végrehajtásból kevés jutott, nekünk annál több. Az a lehetőség, ami számunkra itt megnyílt, mindennapunk munkájává vált.” Idén harmadszor adhatnak számot az általuk kezelt erdőkben végzett munkáról, Kecskeméten. ■ Géczy Zs. 4
