Petőfi Népe, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-18 / 90. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. ÁPRILIS 18., SZERDA 5 MEGYEI KÖRKÉP Vész után újrakezdés baromfi A gazdák harmada-negyede felhagyott a szárnyasneveléssel A gazdák a korábbi állomány felét vagy harmadát fogadhatják ugyanakkora helyen. Volt olyan fóliasátor, ahol a kacsák helyén zöldségeket találtunk. Munkaerőhiányt pótolhat majd a Halason induló lovasképzés oktatás Szeptembertől lovas­képzés indul Halason a Garbai Sándor Szakképző Iskolában. Az intézmény vezetése hétfőn írta alá az erről szóló szerződést a Halasi Lovasiskolával. A helyi adottságok alapján akár az or­szág egyik legjobb lovasképző centruma lehet a halasi - állí­tották a felek. Tuska Pál, a Hala­si Lovasiskola egyik vezetője - egyben a Magyar Lovas­szövetség alelnöke - elmondta: az országban 22 helyen van je­lenleg lovasképzés, de alig 3-4 intézmény tud egyetlen „állat­orvosi” lónál többet biztosítani a tanulóknak, továbbá sok eset­ben hiányoznak a jó minőségű lovaspályák és a fedeles lovar­dák is. A Halasi Lovasiskola mindezt biztosítani tudja a vá­rostól használatba kapott lovas­bázison. A képzés - az előzetes jelzések szerint - jelentős munkaerő-piaci hiányt pótolna. Molnár Nándor, a Garbai-iskola igazgatója elmondta: egyelőre a 11. évfolyamon kezdik meg a ló­tenyésztőképzést, de a későbbi­ekben lesz többek között belo- vagló, lovas túravezető, vagy akár bőrdíszműves csoport is - a jelentkezésektől függően. 2008-tól a 9. évfolyamtól is in­dulnak osztályok, továbbá terv­ben van az érettségi utáni és a felnőttképzés is. Balogh János, a lovasisikola másik vezetője el­mondta: tevékenységüket - az önerőn kívül - állami normatí­vából és a szakképzési hozzájá­rulásokból tervezik finanszí­rozni. ■ S. I. A wattaysok vitték a pálmát a „Ki mit tud?” döntőjében kiskörös Több mint négyszáz néző előtt rendezték meg a Kiskőrös Városért Alapítvány által szervezett kistérségi „Ki mit tud?” döntőjét szombat es­te a művelődési központban. Az eseményen 95 fellépő ös­szesen 24 műsorszámot adott elő többek között vers, ének, népdal, hangszeres zene kate­góriában. A kategóriánkénti díjazás mellett volt közönség­díj is: ezt a Wattay-szakközép- iskolá csapata nyerte, akik egy táncos produkcióval lép­tek fel. ■ S. I. A madárvész után csak­nem egy évvel kezd magá­hoz térni a térségi baromfi- ágazat. A gazdák negyede- harmada ugyan nem kezd­te újra a termelést, a több­ség azonban igyekszik be­tartani a szigorúbb és költ­séges állat-egészségügyi előírásokat. A halasi feldol­gozó újra létszámot bővít. Sebestyén István- Azelőtt három sátorban 30 ezer kacsát neveltünk egy tur­nusban, most két sátorban ösz- szesen lehet hatezer. Ha épí­tünk még egyet, úgy talán tíz­ezerig felmehet az állomány - magyarázza egy bodoglári gaz­da, hogy mi is a legnagyobb probléma a madárinfluenza utá­ni újrakezdéssel. A nevét nem árulja el, de annyit megtudunk, hogy a leölt madarak után járó kártérítést és az úgynevezett kárenyhítést ők rendben meg­kapták, és a fejlesztéseket is tudják finanszírozni. Többek között újra fel kellett építeniük a fóliasátrakat (egyelőre kettő áll, darabja félmillióba került), szükség volt kerékfertőtlenítő­re, zárt takarmánytárolóra és a sokszor kifogásolt madárhálót is felszerelték. A gazda mindezt tényszerűen, panasz nélkül so­rolja. Ami érzékenyen érintette a családi gazdaságot, az inkább az említett kapacitáscsökkentés volt. Az előírások szerint csak annyi szárnyast lehet tar­tani, amennyit szükség esetén zárt helyre be lehet csukni úgy, hogy a számuk a négyzet­méterenkénti ötöt ne haladja meg. így persze a haszon is csökken. A következő tanyába betérve a fóliasátrakban már nem is kacsákat, hanem tököt, sárgarépát és káposztát talá­lunk. A gazda távollétében nő­testvére igazít el. Azt mondja, A barnevállal megegyezett egyik integrátor, Váczi Lász­ló - a gazdák becsléseivel összhangban - azt mondja: a termelők 25-30 százaléka hagyott fel a szárnyasne­veléssel. A mintegy 70-80 családi gazdaságot összefo­gó integrátor szerint a leg­nem tudták átvészelni azt az időszakot, amíg nem tarthattak szárnyasokat, ezért muszáj volt más munka után nézni. - Ezzel sincs kevesebb vesződség, rá­adásul még azt sem tudják, hogy mennyire éri majd meg - jegyzi meg. Valamivel távo­labb, egy szintén neve mellőzését kérő férfi arról be­szélt, hogy több­száz ezer forintjá­ba került az újra­kezdés. Ez önmagában nem tű­nik ugyan soknak, de mivel ke­vesebb madarat tud tartani - tízezer helyett csak négyezret -, az átvételi ár pedig most is 170 forint körül mozog, nem csodálkozik, hogy mások abba­hagyták a szárnyasnevelést. Ő nagyobb gond a tőkehiány: sokan nem tudták vállalni a szükségesfejlesztések költségeit. Am - mivel keve­sebb madarat tarthatnak ugyanakkora területen - a „kacsázás, libázás"jövede­lemtermelő képessége is je­lentősen csökkent. viszont másból nem tud megél­ni. A hét végén szereli fel a ma­dárhálót - ami szerinte nem so­kat ér -, és tervezi egy újabb sátor felépítését is. A gazdák megjegyzik: eddig sem volt nagy összetartás közöttük, de most még rosszabb a helyzet. Rendszeresen érkeznek névte­len és gyakran alaptalan, rossz­indulatú feljelentések az állat­egészségügyi hatósághoz és az állatorvosokhoz, amiről ők csak az ellenőrzések során ér­tesülnek. A helyreállást jelzi, hogy az eddigi „tartalékos üzemmód” után a kiskunhalasi baromfi-fel­dolgozó újra átáll a két műsza­kos munkarendre. A részvény- társaság többségi tulajdonrészét nemrégiben megszerző Bács- Tak Kft. vezetője április 2-ától már a cég vezérigazgatója is egyben. Kiss István elmondta: 6-7 integrátorral sikerült meg­egyezniük, vagyis az alapanyag­ellátás, úgy tűnik, biztosítva lesz a jövőben is. A két műszak­ban naponta több mint 40 ezer szárnyast vágnak le, a készáru többsége nyugat-európai piacra kerül. A vezérigazgató azt is el­mondta, hogy 250 dolgozót vesz­nek fel a napokban, így a dolgo­zói létszámuk 850 főre bővül. Csónakázni indult, de közben egy női holttestre bukkant a vaskúti páros vízi hulla Holttestre bukkant egy csónakázó vaskúti pár hét­főn este a Dunán. Bajánál, a bal part közelében, a Türr-torkolat- tól mintegy három kilométerrel lejjebb fedezték fel, a körülbelül 2-3 hete halott nőt - tájékoztatta munkatársunkat Szabó Ferenc, ■ Vizsgálják az áldozat sze­mélyazonosságát, és hogy mikor került a vízbe. a bajai rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályvezetője. Vizsgálják az áldozat személyazonosságát, továbbá azt, hogy mikor, milyen körülmények között kerülhetett a vízbe. Bűncselekményre utaló körülményt egyelőre nem talál­tak. Ugyanakkor a környező ka­pitányságok közül Paksról jelez­ték, hogy március 28-án, szer­dán körözését rendelték el egy román állampolgárságú nőnek. Annak ruhadarabjait és szemé­lyét igazoló okiratait a Duna part­ján találták meg. ■ - yZso A hétköznapi emberek tetteit díjazzák a jövőben segítség Gergely Alexandra- díjat alapít Vujity Tvrtko, Bú­csú Lajos bajai alpolgármes­ter unokatestvére. A nemrég elhunyt bajai kislány blogja ragadta meg a riporter figyel­mét. Pénteken 18 órakor, a vá­rosi könyvtárban Szenczy Sándorral, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat igazgatójá­val együtt jelentik be, hogy hétköznapi emberek nagy tet­teit szeretnék jutalmazni az új alapítvány által. Az első ado­mányozó a bajai önkormány­zat lesz, 100 ezer forintot utal­nak át. ■ - géczy Érdemes őrizni falun a külterületi ingatlanokat vaskút A község külterületén lévő lucernaszárítóról elvittek egy frekvenciaváltó berende­zést. A tulajdonos kára 150 ezer forint. A rendőrség keresi az is­meretlen tolvajt. ■ G. Zs. ■ A halasi barom­fi-feldolgozóban Újraindították a második műsza­kot, 250 dolgo­zót vesznek fel. Kevesebb szárnyas, kisebb haszon Szentképavató Új, az irgalmas Jézust ábrázoló képpel gyarapodott az elmúlt hét végén a pálmonostori római katolikus templom. A sekrestyebejárat fölé elhelyezett képet Bajkó Zoltán adminisztrátor (plébános) szen­telte meg a vasárnapi szentmise keretében. Fény a négyzeten a Gyűjtemények Háza tárlatán kiskunhalas Fény a négyzeten címmel két fiatal képzőművész - Rácz-Fodor Katalin és Rácz- Fodor Ibolya - kiállítása nyílt meg a múlt héten a kiskunhala­si Gyűjtemények Házában. A testvérpár idősebb tagja, Katalin grafikus, Ibolya pedig rajztanár. Mindketten eddigi pályafutásuk legjobb műveit mutatják be. A változatos anyagból kiemelkednek Katalin dél-franciaországi kisvárosok utcarészleteit ábrázoló akva- relljei, valamint az erőteljes fes­tői vénával rendelkező Ibolya egzotikus virágokat ábrázoló pasztellképei. ■ Szűcs Károly Magyar-szeit agrárközpont jöhet létre Kelebián kereskedelem Testvértelepülé­sével közös beruházást tervez Kelebia önkormányzata. A köz­ség Kishegyessel együtt adott be páyázatot az INTERREG-prog- ram keretében egy Magyar-Szerb Ag­rárkereskedelmi és Szolgáltató Köz­pont kialakítására. A 85 millió forintos beruházás keretében a piactéren épülne meg egy több mint 400 négyzetméteres épü­let kiállítóhellyel, konferencia- központtal, irodákkal. Maczkó József polgármester lapunknak elmondta, hogy a központnak elsősorban a kétoldalú gazdasá­gi kapcsolatok erősítése lesz a feladata, kölcsönös bemutatko­zási lehetőségekkel, innováció­val. A főképp mező- gazdasági vállalko­zásokat megcélozó projektet máris 15 magyar és 5 szerb cég támogatja. A beruházás pályázatát két héten belül bírálják el. Amennyiben az sikeres lesz, jövő tavasszal indulhat el a kivitelező munka. A község azt tervezi, hogy az intézményt gazdasági társasá­gával, a Kelebia Kft.-vel üzemel­teti majd. ■ H. A. ■ A projektet máris 15 ma­gyar és 5 szerb cég támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents