Petőfi Népe, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-31 / 76. szám

BACS-K1SKDK MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPABKAMARA CHAMBER OFCOMMERCE AND INDUSTRY BÁCS-KKKDN COUNTY A Petőfi Népe gazdasági melléklete A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Szentháromság tér 4. Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@emitelnet.hu • 6300 Kalocsa, Bátyai út 2. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@emitelnet.hu • 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/428-493 e-mail: bkmkikhalas@emitelnet.hu • internet www.bkmkik.hu I. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM „Eladó az egész világ” - az ösztönök és a tudat harca Piacot vesztő kisboltok Az üzlethálózatok csábítják el a legtöbb vevőt Az udvarias kiszolgálás a vevők nagy részénél ma is érték. Felvételünkön a mosolygó LIPTÁK ÁGNES, az Univer eladója szolgálja ki a vevőt. Az „ipari forra­dalom” 18. századi kezdetei nem csupán Angliában hívtak létre egy új, a haszontárgyak és az anyagi javak „fogyasztása” révén kialakult emberi maga­tartásformát, hanem egész Eu­rópában társadalmasodott. E két évszázados folyamatot nevezik napjaink elemzői „fogyasztói forradalomnak”. Hibaként róha­tó fel, hogy egy ilyen hosszú idő­szak sem volt elegendő arra, hogy a különböző társadalomtu­dományok, melyek a fogyasztói kultúra vizsgálatát célozzák, megfejtsék mibenlétét, rejtélye­it. Elsősorban az értékek válto­zásának figyelmen kívül hagyá­sa rosszallható. Az emberek már kezdetekben azért tömörültek csoportokba, hogy a létükhöz szükséges for­rásokat könnyebben előteremt­sék, azonban a javak megosztá­sa mindig is egyenlőtlen volt. Ez napjainkban is elmondható az­zal a különbséggel, hogy a mo­dern társadalmakban már nem csupán a létfenntartáshoz nél­külözhetetlen tárgyi világ, ha­nem a tömegesen és tömegek­nek termelt földi hívságok eléré­séről, megszerzéséről, elosztá­sáról van szó. Olyan javakéról, amelyek értéke a fogyasztói kul­túra sokszínűségébe vész. Sipos Zsolt Az okfejtés két szálon futtatha­tó: az egyik a közgazdasági ma­gyarázat, a másik pedig az egyénre irányított elemzés, mely az emberi vágyak kielégítését ve­szi alapul. Természetesen a lehe­tő legnagyobb profit elérése ér­dekében zajük mindkettő. A vágyelmélet három piUérre támaszkodik: az ösztönelmélet­re, ami a biológiailag örökölt vá­gyak szükségletekbe olvasztá­sát jelenti; a manipulációs stra­tégiákra - reklámokra - épülő, folyamatos vágykeltés újszerű gyakorlatára, végül pedig arra a passzív vágyteremtésre, mely az emberek egymást utánzó szokásából, versengéséből épít­kezik. Ösztöneink és vágyaink tehát éppen annyira határozzák meg vásárlói magatartásunkat, amennyire ősi tanulási folyama­tunk, amelyik mindenkori kul­túránk fenntartásához nélkü- lözheteüen. ■ Sipos Zsolt kamarai titkár Leginkább a nagy üzlet- hálózatok boltjaiban sze­retünk vásárolni. Dönté­sünknél talán a legfonto­sabb szempont a termék ára. A külföldi tulajdonú kereskedelmi egységek egyre nehezebbé teszik a hazai üzlettulajdonosok helyzetét. Barta Zsolt A fenti megáUapítások abból a 44 oldalas elemzésből szűrhe­tők le, mely Kecskemét belváro­si kereskedelmi helyzetéről ké­szült. A kutatást, melynek tel­jes folyamata közel 6 hónapot vett igénybe, a Bács-Kiskun Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara indította. A szakmai mun­ka színvonalának emelése érde­kében a kamara munkatársai a városunk életében jelentős sze­repet betöltő kereskedelmi egy­ségek vezetőit is bevonták az előkészítésbe. A megye gazdasági vállalko­zásait tömörítő és képviselő köztestület tavaly, év végén - a karácsonyi bevásárlások forga­tagában - bonyolította az adat­gyűjtést. Az alapos felmérés ki­értékelését, az eredmények ta­nulmányba fogalmazását - a szakszerűség elvének képvise­letével - a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete vé­gezte. A felmérés során mintegy 1000 vásárló szokásait mérték, és közel 400 kereskedelmi - ci­pő-textil, élelmiszer-vegyiáru profilú - egység üzemeltetőjét kérdezték meg a szakemberek. A fogyasztói kérdőívben az elemzők kérdései arra irányul­tak mindenekelőtt, hogy a pol­gárok milyen szempontok alap­ján választanak üzletet, termé­ket bevásárlásaik során, illetve a fogyasztóknak milyen elvárá­saik vannak egy-egy üzlettel szemben. A kamara a kereskedők ese­tében arra volt kíváncsi, hogy miként is értékelik üzleti hely­zetüket, kilátásaikat. Hogyan értékelik boltjaikat különböző szempontok alapján? A kamara kutatásának ered­ménye azt mutatja, hogy a vá­sárlás helyszínének megválasz­tásában a tradicionális kereske­delmi egységek, s az azokhoz kapcsolódó értékek mára már kevésbé meghatározó tényezők. A tömegtermékek megjelenésé­nek következtében a fogyasztá­si cikkek márkája, az egyéni igényekhez szabott kínálat egy­re veszít értékéből. Inkább a nagy választék, az olcsóbb, de minőségében nem kifogástalan termékek iránt jelentkezik nagy igény. A fogyasztók elvárásai oly­annyira megváltoztak az elmúlt időszak során, hogy a kiskeres­kedések hagyományos, kifeje­zetten erre a típusra jellemző tulajdonságai napjainkra jelen­tőségüket vesztették. A kiske­reskedésekre inkább jeUemző, udvarias, szakszerű kiszolgá­lás, az egyéni igények teljesíté­se, a vásárlókra fordított nagy­fokú figyelem és a gyors kiszol­gálás helyett a fogyasztók szá­mára a materiáUs értékek, a kí­nált akciók és a kedvező árak váltak meghatározóvá. Feltéte­lezhetően a kényelem és az idő tényezője is a hiper- és szuper­marketek mellett szól. A fogyasztók vásárlási szoká­saiban végbement változásokat a megkérdezett kiskereskedők „saját üzletmenetükön is ta­pasztalva” pontosan érzékelik. Jelenlegi helyzetüket kilátásta­lannak, vagy enyhébb megfo­galmazásban „kevésbé ked­vezőnek” tartják, nagy részük az utóbbi három évben árbevé­tel- és forgalomcsökkenést könyvelhetett el, a szerencsé­sebbek pedig stagnálnak e szempontok alapján. Félelmeik és kilátásaik megítélése a fo­gyasztói kérdőív eredményei­nek ismeretében teljesen meg­alapozott. Ä fogyasztók többsége elége­dett a kereskedelmi egységek­kel, a kínálattal, a magyar ter­mékek mennyiségével. Az elemzés, mely 62 ábrát és táblázatot tartalmaz, megvásá­rolható a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kecskeméti központjában. Szakbolt Profi Match Plus Alföld Penny Metro Centrum-Kaiser Lidi Szilcoop-Reál Malom CBA Piac Tesco Közeli bolt Univer Coop Auchan---------- --- A lArfah/akrahhan latnffatntt 1 59 H leggydlUdUUdlI IdlUgdlUU —i sí elelmiszeruzleteK KecsKemeten __________1118 l m m m 'lm \ ......................• • I147 § ........................1151 | 1 1159 3-................... —-------------—-------------1 197 1 ............................; - ...............................................1241 S 1274 a . _____:......... . . ...... . 1312 | ZZ ] 334 s " ' ....... ......... ..................... ' "“”1 339 3 ZZ ] 352 r 50 100 150 200 250 300 350 400 (A megkérdezettek 3002 választ adtak. Ennek értékelése alapján készült az ábra.) ÖRDÖG DÓRA, a szakképzési iroda vezetője Kinek használ a mesterségesen túlértékelt nemzeti valuta? Aki importál, az most fújhat egyet: 245 és 248 fo­rint között az euró. Viszont át­váltás után kevesebb forint ma­rad az euróért exportált pótko­csiért vagy müzliért, de az im- portmajonéz, -lámpa vagy - bútor ára hirtelen csökkenhet a polcon. Mi következik ebből? Az, hogy a hazai alapanyagból termelő magyarországi cégek megint versenyhátrányba kerül­nek az itthoni piacon és külföld­ön egyaránt. A probléma, hogy Magyaror­szágon a versenyszférában fog­lalkoztatottak kétharmada kap munkát a KKV-szektorban, mely a legkevésbé képes védekezni a durva piaci hatások ellen. Ez a vállalkozói réteg az, ame­lyik felépít egy gépgyártó, építő­ipari vagy bioélelmiszer-gyártó céget, és itt képzeli el az életét húsz év múlva is. Arról álmo­dik, hogy a fia, lánya viszi to­vább a vállalatot. Kockáztat, amikor fejlesztésekbe visszafor­gatva pénzét valami jobbat akar. Közben munkát ad 5, 10, 100 embernek, megélhetést ennyi családnak. Hacsak be nem üt a 240 forint alatti euró. Ez ellen ő nem sokat tud tenni. Ki fogja megvédeni? Az rendben, hogy a piac szabad, de mégse lehet véletlen az a vi­Gaál József lágszerte kialakult gyakorlat, hogy minden ország védi saját piacait, vállalkozásait. Mi van, ha nem elég a tarta­lék a túlélésre? Sebaj, majd a nagyhal megeszi a kishalat? Szerencsés esetben marad az érték, a munkahelyek. De az is előfordulhat, hogy a nagyhal tovább úszik és min­dent visz. Akkor megint elmúlik egy darabka a mi értékteremtő kultúránkból. Egy dolog mie­lőbb kellene. Az európai fizető- eszköz bevezetése. Volt már 2007, 2008, most 2011/2013- ban reménykedünk. Mit tehetünk addig? Amit pél­dáid Skandináviában: vegyük a hazait. Ezzel segítünk munka­helyet, vállalkozást fenntartani. A folyamat jelentős mértékben öngerjesztő lehet. Talán dereng valami az alagút végén. ■ Gaál József kamarai elnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents