Petőfi Népe, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-27 / 49. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. FEBRUÁR 27., KEDD GAZDASÁGI ABLAK Össze kellene fogni a szakmának molnár ferenc Jó hasznát veszem a piaristáknál elsajátított orosz nyelvtudásnak Elsősorban segíteni akar a szakképzési tanácsadó Molnár Ferenc négyszáz- ezer forinttal indította a vállalkozását bő egy évti­zede. Ma ennek az ősz- szegnek a háromezersze- rese a cége árbevétele. Barta Zsolt Tavaly 24,4 százalékkal nőtt a Molnár Fa- és Építőanyag Ke­reskedés árbevétele, idén min­denekelőtt a Gyurcsány-pro- gram megszorításai miatt en­nek a felével számol Molnár Fe­renc.- Feleségemmel együtt hú­szán dolgozunk a cégnél, úgy tervezem, hogy az idén minden­kire hetvenmillió forintnyi nettó bevétel jut. Ahhoz, hogy eddig eljussunk hosszú volt az út - emlékezik vissza a tulajdonos. Az üzletember már középis- « kólában elhatározta, hogy ke- | reskedő lesz. A Piarista Gimná- § ziumban végzett, de egy pont 1 híján nem vették fel a Külkeres- | kedelmi Főiskolára. Mint mond- £ ta, annak idején nem nézték jó szemmel, ha valaki egyházi is­kolából jelentkezett. Talán en­nek is volt köszönhető, hogy másként alakult a pályafutása. A kecskeméti barneválnál he­lyezkedett el majd mezőgazda- sági és faipari technikusi vég- . zettséget szerzett. Ez utóbbi is­mereteit a mai napig is kama­toztatja, meg azt a nyelvtudást is, melyet még a gimnáziumban szerzett. Az oroszt és az angolt gyakran használja üzleti kap­csolati fejlesztése érdekében.- 1994. augusztus 4-én indí­tottuk a kereskedést, a Parketta Gyártó Kft. mögötti részen bé­reltünk 800 négyzetméternyi területet. Amikor vállalkozni kezdtem, akkor egy 15 éves ter­vet dolgoztam ki - mondja Mol­nár Ferenc. Ennyi időt adtam, A sikerhez nem elég a piaci konjunktúra, kitartás, türelem, meg egy jó adag szerencse is kell - vallja a cég tulajdonosa. Közelkép 1966-ban született Kecskeméten. Kecskemét-Kadafalván él 1972-óta. A kecskeméti Piarista Gimnáziumban végzett 1985-ben. A barneválnál helyezkedettel. 1994. augusztus 4-én indította el a vál­lalkozását. Nős, két általános iskolás kislány édesapja. Kedveli a futballt. A megyei II. osztály északi csoportjának név­adója, szponzora. Mint mondta, jól eső érzéssel segít a labda­rúgó-szövetségen keresztül, ha látja, hogy egy falusi kiste­lepülési lelkes csapat, a segítségével jó eredményeket tud elérni. A Megyei Labdarúgó Szövetség elnökségé­nek tagja. Hívő ember. A kecskeméti Assisi Szent Fe­renc kápolna építését támogatja a Porta Egyesület közreműködésével. A Bács-Kiskun Megyei Iparszövetség elnökségi tagja. hogy a cég ismertté váljon, saját telephelye, s piacvezető legyen Kecskeméten. Eddig a tervek időarányosan megvalósultak. Ehhez persze kellett néhány igen jó év, amikor a cég ugrás­Molnár Ferenc 15 éves terve 1994-1997 cég megismertetése 1997-2005 a jelenlegi telep­hely kialakítása, fakereskedel­mi piacvezető pozíció elérése Kecskeméten és környékén 2006-2010 új 4,2 hektáros eu­rópai színvonalú tüzép telep, logisztikai központtal történő kialakítása. Ma 18 dolgozó és két tulajdonos végzi a mun­kát szerűen fejlődött. Szerencsére ilyenek akadtak: az 1997-es, 1999-es, a 2001-es, de a 2006-os is annak számított. Főként ek­kor fogyott ugyanis sok építő­anyag. Az idén azonban keve­sebben fognak önálló házépí­tésbe. Ez azon­ban nem befo­lyásolja Molnár szerint az épí­tőanyag-keres­kedelmet. A magánerős építkezések he­lyett egyre töb­ben inkább fel­újításokat vé­geznek. Ezek kisebb beruházások, de sokan csak ezt engedhetik meg ma­guknak. A vállalati szektor azonban úgy tűnik, hogy a magánszféra hat-tízszázalékos megrendelé­Miért fontos a kamarai tagság a vállalkozóknak? MOLNÁR FERENC, kamarai tag­ként az építőanyag-kereskede­lem szekció vezetője. FONTOSNAK TARTJA a tagságot, mivel így az információhoz hamarabb hozzájut az, aki a szervezet tagja. A kamara a lehetőségek eszköztára. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatairól átfogó informá­ciós hátteret kaphat a tag a szervezettőL azt sajnálja, hogy informáci­ók hiányában nem tartják fontosnak a kamarába törté­nő belépést a kisebb vállalko­zások. A környékbeli 20 ke­reskedelmi (építőanyag) kollé­gából csak öttel sikerült kap­csolatot teremteni, a fent emlí­tett kereskedői gondok miatt. Pedig jó lenne információkat cserélni, a szakma gondjait kitárgyalni. si csökkenését ellensúlyozni tudja a beruházásokkal. A sikerhez persze az is hoz­zájárult, hogy a felívelő kor­szakban könnyebb volt a part­nerekkel együttműködni. Ak­kor szinte ismeretlen volt a kör­betartozás, ami ma megnehezí­ti a kereskedők helyzetét. S hogy vannak-e kintlévőségeik?- Kinek nincsenek? - kér­dez vissza Molnár Ferenc. Ugyanakkor egy jó ügyvéddel ezeket eddig sikeresen kezel­tük. Becslés szerint ma a 10- 12 milliárd forint értékű kecs­keméti építőanyag-forgalom mintegy tizede körbetartozás formájában nehezíti a keres­kedők életét. S, hogy az idén 1,4 milliár­dos bevételt tervező cégnél mi­lyenek a fizetések? Erről nem beszélt a tulajdonos. Csak any- nyit mondott a hazai átlagnál mindenki többet keres. A leg­szorgalmasabbak akár ennek a dupláját is hazavihetik havonta. A kis csapat többsége 2000 óta ugyanabból az emberekből áll. Munkájuk, pedig akad bőven, a cég három lábon áll. A fakeres­kedés mellett, egyéb építő­anyag-forgalmazással, illetve mint beruházók társas lakások építésével is foglalkoznak. óktatás Kasza József nagy ta- pasztalatú szakember, 1959 óta volt műszaki tanár, szakmai szakfelügyelő és közlekedési tanműhelyvezető is. 2003-ban - már nyugdíjasként - megpá­lyázta a kamaránál a szakképzé­si tanácsadói posztot, és nyert. Feladata: ellenőrzi és segíti a gyakorlati képzőhelyek tevé­kenységét. - A szakképzési ta­nácsadást nem munkának, ha­nem hivatásnak tekintem, és a hangsúlyt a segítésre helyezem - vallotta kasza József. Legtöbb­ször az adminisztrációhoz kérik a segítségét. Tapasztalata szerint a képzőhelyek arra törekszenek, hogy korszerű gyártási, szerelé­si, szolgáltatási ismeretekkel vértezzék fól a tanulókat.- A mester ne csak a szakmá­ra oktassa a tanulóit, hanem em­berként is mutasson példát ne­kik - ez a véleménye a szakkép­zési tanácsadónak. A félegyházi Hidegkúti Lajos autószerelőt úgy említette, mint aki magas szinten tesz eleget ennek a köve­telménynek, évtizedek óta. Ta­nulói közül sokan jól szerepeltek az országos Szakma Kiváló Ta­nulója versenyeken is.- Számomra egyenesen föl­emelő,, hogy vannak olyan mű­helyek, ahol annyi szakértelem­mel és emberséggel foglalkoz­nak a tanulókkal, mint Hideg- kútiéknál - mondta Kasza Jó­zsef. ■ A. T. S. A mester mindig legyen a rá bízott fiatalok példaképe mérleg Volt értelme a küzdelmes éveknek - vallja Hidegkúti Lajos kiskunfélegyházi autószerelő-mester Az aranykoszorús mester ma is dolgozik a műhelyében. Gyerekkorában motor nélküli Volkswagent tologattak, kormá­nyoztak a barátaival. Ez a játék oltotta belé a szakma és a már­ka iránti nem múló vonzalmat- hallottam Hidegkúti Lajos aranykoszorús autószerelő­mestertől.- Hol tanulta ki a szakmát? - kérdeztem Hidegkúti úrtól, akinek Wesselényi utcai mű­helyét nem csak helybeliek keresik fól Kiskunfélegyhá­zán.- Az első, 1951/52-es tanévet a Csepel Autógyárban töltöt­tem, de 1953 nyarán itthon sza­badultam fól a közben megala­kult autójavító ktsz-nél. Akkor két évig tartott az inas idő. Öreg rókák voltak a mestereink, aki­ket a nagy gyakorlati és a nulla elméleti tudás jellemzett.- Ma mi a fontosabb?- Egy ideje a mi szakmánk­ba csak érettségizett fiúkat veszünk föl. Ez is jelzi, hogy nőtt az elméleti tudás súlya. Ez a többi szakterületre is igaz. De úgy tűnik, hogy az is­kolarendszerű képzésben a helyes arányokat még nem si­került kialakítani. Sokan ér­velnek amellett, hogy na­gyobb szerepet kell adni a gyakorlatnak. Ne essen ki a szerszám az életbe kikerült szakmunkás kezéből! Tény, hogy például a mi szakmánk­ban az elektromosság, az elektronika nélkül ma már nem lehet megélni - üzem­mérnöki szinten kell tudni -, de csupán ezekkel az ismere­tekkel sem lehet.- Érdemes lenne a képzési „energiából” többet fordítani a gyakorlatra?- Egyetértek ezzel. Most egy héten három nap a mű­helyben, két nap az iskolában vannak a tanulók. Időnként berendelik őket a tanműhely­be. Jó, legyenek sokoldalúak. Bár nálunk is megvan a mű­helyben a számítógépes fék­padtól a hibakódolvasóig min­den. De itt pénzt is kell keres­ni, kísérletezésre nincs idő. Egyébként hiszem, hogy an­nak a szakmunkásnak, aki itt, vagy hasonló, termelő mű­helyben szabadul föl, nagyobb az esélye az életben, mint aki intézetben tanul. Egy arany színű táblácska ezt látszik bizonyítani, 35 ne­vet írtak rá: valamennyien Hidegkúti Lajos félegyházi' műhelyében szabadultak az évtizedek során - 40 éve önálló iparos -, s az életben megállták a helyüket. Hetve­nedik születésnapján mind­annyian eljöttek a mestert kö­szönteni.- Nagy meglepetés volt?- Tökéletes volt a meglepetés. A feleségemet beavatták a fiúk. Javasolta nekem aznap, hogy menjünk ki a tanyára. Aztán az egyik unokám telefonált a kellő időpontban, hogy jöjjünk haza, mert keresnek bennünket. Amikor kinyitottam a nagyka­put, látom, hogy tele az udvar emberekkel... Ez a nap meggyő­zött: volt értelmük a küzdelmes éveknek.- MUyen alapelvet követ a ta­nulónevelésben?- Az a nézetem, hogy a mes­ternek tudni kell példaképnek lenni a rá bízott fiatalok számá­ra. Emberileg, szakmailag. Ha erre képtelen, ne vállalkozzon nevelésre. Szakmailag az ala­posság híve vagyok. Például egy porlasztót úgy javítok meg, hogy darabjaira szétszerelem, aztán meg visszaépítem. így bi­zonyosan kiderül a hiba. Sok kuncsaft ennek nem híve: leg­szívesebben bedobná a pénzt a postaládába, ő pedig továbbáll- na a kocsijával, amelynek üy módon azonnal meg kellene ja­vulnia.- A nagykapura az van írva: Hidegkúti Autójavító Bt. Van társa is?- A fiam, szintén Hidegkúti Lajos. Ő a beltag, én pedig kül­tag vagyok a bt.-ben. Együtt dol­gozunk, és ez nagyon jó. Ő is itt volt tanuló. A technikai fejlődés arra kényszerített bennünket, hogy amit kerestünk az évek során, korszerű eszközökre költsük. Ebben igyekszünk az elsők között járni. Hatvanhét­ben azért tettem le a mester- vizsgát, mert órabéremelés járt érte a vállalatnál, ahol dolgoz­tam. Aztán a vállalat megszűnt, s a tanácstól szóltak, hogy vált­sam ki az ipart, mert nincs a vá­rosban elég autószerelő-kisipa­ros. S ez nagyon szerencsés for­dulatnak bizonyult az életem­ben - hallottam Hidegkúti La­jostól. ■ A. Tóth Sándor Aranykoszorús mester hidegkútiék BT.-JE tagja a megyei kereskedelmi és iparkamará­nak. Az idősebbik mester már a KlOSZ-időkben is tagja volt az autószerelő mestervizsga bizottságnak, amiért ki is tüntették, csakúgy, mint a tanulónevelésért Most a kamaránál is részt vesz a mestervizsgáztatásban. Ő maga az Aranykoszorús Mester cím tulajdonosa, az Ipar Kiváló Mestere.

Next

/
Thumbnails
Contents