Petőfi Népe, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-27 / 49. szám
PETŐFI NÉPE - 2007. FEBRUÁR 27., KEDD GAZDASÁGI ABLAK Össze kellene fogni a szakmának molnár ferenc Jó hasznát veszem a piaristáknál elsajátított orosz nyelvtudásnak Elsősorban segíteni akar a szakképzési tanácsadó Molnár Ferenc négyszáz- ezer forinttal indította a vállalkozását bő egy évtizede. Ma ennek az ősz- szegnek a háromezersze- rese a cége árbevétele. Barta Zsolt Tavaly 24,4 százalékkal nőtt a Molnár Fa- és Építőanyag Kereskedés árbevétele, idén mindenekelőtt a Gyurcsány-pro- gram megszorításai miatt ennek a felével számol Molnár Ferenc.- Feleségemmel együtt húszán dolgozunk a cégnél, úgy tervezem, hogy az idén mindenkire hetvenmillió forintnyi nettó bevétel jut. Ahhoz, hogy eddig eljussunk hosszú volt az út - emlékezik vissza a tulajdonos. Az üzletember már középis- « kólában elhatározta, hogy ke- | reskedő lesz. A Piarista Gimná- § ziumban végzett, de egy pont 1 híján nem vették fel a Külkeres- | kedelmi Főiskolára. Mint mond- £ ta, annak idején nem nézték jó szemmel, ha valaki egyházi iskolából jelentkezett. Talán ennek is volt köszönhető, hogy másként alakult a pályafutása. A kecskeméti barneválnál helyezkedett el majd mezőgazda- sági és faipari technikusi vég- . zettséget szerzett. Ez utóbbi ismereteit a mai napig is kamatoztatja, meg azt a nyelvtudást is, melyet még a gimnáziumban szerzett. Az oroszt és az angolt gyakran használja üzleti kapcsolati fejlesztése érdekében.- 1994. augusztus 4-én indítottuk a kereskedést, a Parketta Gyártó Kft. mögötti részen béreltünk 800 négyzetméternyi területet. Amikor vállalkozni kezdtem, akkor egy 15 éves tervet dolgoztam ki - mondja Molnár Ferenc. Ennyi időt adtam, A sikerhez nem elég a piaci konjunktúra, kitartás, türelem, meg egy jó adag szerencse is kell - vallja a cég tulajdonosa. Közelkép 1966-ban született Kecskeméten. Kecskemét-Kadafalván él 1972-óta. A kecskeméti Piarista Gimnáziumban végzett 1985-ben. A barneválnál helyezkedettel. 1994. augusztus 4-én indította el a vállalkozását. Nős, két általános iskolás kislány édesapja. Kedveli a futballt. A megyei II. osztály északi csoportjának névadója, szponzora. Mint mondta, jól eső érzéssel segít a labdarúgó-szövetségen keresztül, ha látja, hogy egy falusi kistelepülési lelkes csapat, a segítségével jó eredményeket tud elérni. A Megyei Labdarúgó Szövetség elnökségének tagja. Hívő ember. A kecskeméti Assisi Szent Ferenc kápolna építését támogatja a Porta Egyesület közreműködésével. A Bács-Kiskun Megyei Iparszövetség elnökségi tagja. hogy a cég ismertté váljon, saját telephelye, s piacvezető legyen Kecskeméten. Eddig a tervek időarányosan megvalósultak. Ehhez persze kellett néhány igen jó év, amikor a cég ugrásMolnár Ferenc 15 éves terve 1994-1997 cég megismertetése 1997-2005 a jelenlegi telephely kialakítása, fakereskedelmi piacvezető pozíció elérése Kecskeméten és környékén 2006-2010 új 4,2 hektáros európai színvonalú tüzép telep, logisztikai központtal történő kialakítása. Ma 18 dolgozó és két tulajdonos végzi a munkát szerűen fejlődött. Szerencsére ilyenek akadtak: az 1997-es, 1999-es, a 2001-es, de a 2006-os is annak számított. Főként ekkor fogyott ugyanis sok építőanyag. Az idén azonban kevesebben fognak önálló házépítésbe. Ez azonban nem befolyásolja Molnár szerint az építőanyag-kereskedelmet. A magánerős építkezések helyett egyre többen inkább felújításokat végeznek. Ezek kisebb beruházások, de sokan csak ezt engedhetik meg maguknak. A vállalati szektor azonban úgy tűnik, hogy a magánszféra hat-tízszázalékos megrendeléMiért fontos a kamarai tagság a vállalkozóknak? MOLNÁR FERENC, kamarai tagként az építőanyag-kereskedelem szekció vezetője. FONTOSNAK TARTJA a tagságot, mivel így az információhoz hamarabb hozzájut az, aki a szervezet tagja. A kamara a lehetőségek eszköztára. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatairól átfogó információs hátteret kaphat a tag a szervezettőL azt sajnálja, hogy információk hiányában nem tartják fontosnak a kamarába történő belépést a kisebb vállalkozások. A környékbeli 20 kereskedelmi (építőanyag) kollégából csak öttel sikerült kapcsolatot teremteni, a fent említett kereskedői gondok miatt. Pedig jó lenne információkat cserélni, a szakma gondjait kitárgyalni. si csökkenését ellensúlyozni tudja a beruházásokkal. A sikerhez persze az is hozzájárult, hogy a felívelő korszakban könnyebb volt a partnerekkel együttműködni. Akkor szinte ismeretlen volt a körbetartozás, ami ma megnehezíti a kereskedők helyzetét. S hogy vannak-e kintlévőségeik?- Kinek nincsenek? - kérdez vissza Molnár Ferenc. Ugyanakkor egy jó ügyvéddel ezeket eddig sikeresen kezeltük. Becslés szerint ma a 10- 12 milliárd forint értékű kecskeméti építőanyag-forgalom mintegy tizede körbetartozás formájában nehezíti a kereskedők életét. S, hogy az idén 1,4 milliárdos bevételt tervező cégnél milyenek a fizetések? Erről nem beszélt a tulajdonos. Csak any- nyit mondott a hazai átlagnál mindenki többet keres. A legszorgalmasabbak akár ennek a dupláját is hazavihetik havonta. A kis csapat többsége 2000 óta ugyanabból az emberekből áll. Munkájuk, pedig akad bőven, a cég három lábon áll. A fakereskedés mellett, egyéb építőanyag-forgalmazással, illetve mint beruházók társas lakások építésével is foglalkoznak. óktatás Kasza József nagy ta- pasztalatú szakember, 1959 óta volt műszaki tanár, szakmai szakfelügyelő és közlekedési tanműhelyvezető is. 2003-ban - már nyugdíjasként - megpályázta a kamaránál a szakképzési tanácsadói posztot, és nyert. Feladata: ellenőrzi és segíti a gyakorlati képzőhelyek tevékenységét. - A szakképzési tanácsadást nem munkának, hanem hivatásnak tekintem, és a hangsúlyt a segítésre helyezem - vallotta kasza József. Legtöbbször az adminisztrációhoz kérik a segítségét. Tapasztalata szerint a képzőhelyek arra törekszenek, hogy korszerű gyártási, szerelési, szolgáltatási ismeretekkel vértezzék fól a tanulókat.- A mester ne csak a szakmára oktassa a tanulóit, hanem emberként is mutasson példát nekik - ez a véleménye a szakképzési tanácsadónak. A félegyházi Hidegkúti Lajos autószerelőt úgy említette, mint aki magas szinten tesz eleget ennek a követelménynek, évtizedek óta. Tanulói közül sokan jól szerepeltek az országos Szakma Kiváló Tanulója versenyeken is.- Számomra egyenesen fölemelő,, hogy vannak olyan műhelyek, ahol annyi szakértelemmel és emberséggel foglalkoznak a tanulókkal, mint Hideg- kútiéknál - mondta Kasza József. ■ A. T. S. A mester mindig legyen a rá bízott fiatalok példaképe mérleg Volt értelme a küzdelmes éveknek - vallja Hidegkúti Lajos kiskunfélegyházi autószerelő-mester Az aranykoszorús mester ma is dolgozik a műhelyében. Gyerekkorában motor nélküli Volkswagent tologattak, kormányoztak a barátaival. Ez a játék oltotta belé a szakma és a márka iránti nem múló vonzalmat- hallottam Hidegkúti Lajos aranykoszorús autószerelőmestertől.- Hol tanulta ki a szakmát? - kérdeztem Hidegkúti úrtól, akinek Wesselényi utcai műhelyét nem csak helybeliek keresik fól Kiskunfélegyházán.- Az első, 1951/52-es tanévet a Csepel Autógyárban töltöttem, de 1953 nyarán itthon szabadultam fól a közben megalakult autójavító ktsz-nél. Akkor két évig tartott az inas idő. Öreg rókák voltak a mestereink, akiket a nagy gyakorlati és a nulla elméleti tudás jellemzett.- Ma mi a fontosabb?- Egy ideje a mi szakmánkba csak érettségizett fiúkat veszünk föl. Ez is jelzi, hogy nőtt az elméleti tudás súlya. Ez a többi szakterületre is igaz. De úgy tűnik, hogy az iskolarendszerű képzésben a helyes arányokat még nem sikerült kialakítani. Sokan érvelnek amellett, hogy nagyobb szerepet kell adni a gyakorlatnak. Ne essen ki a szerszám az életbe kikerült szakmunkás kezéből! Tény, hogy például a mi szakmánkban az elektromosság, az elektronika nélkül ma már nem lehet megélni - üzemmérnöki szinten kell tudni -, de csupán ezekkel az ismeretekkel sem lehet.- Érdemes lenne a képzési „energiából” többet fordítani a gyakorlatra?- Egyetértek ezzel. Most egy héten három nap a műhelyben, két nap az iskolában vannak a tanulók. Időnként berendelik őket a tanműhelybe. Jó, legyenek sokoldalúak. Bár nálunk is megvan a műhelyben a számítógépes fékpadtól a hibakódolvasóig minden. De itt pénzt is kell keresni, kísérletezésre nincs idő. Egyébként hiszem, hogy annak a szakmunkásnak, aki itt, vagy hasonló, termelő műhelyben szabadul föl, nagyobb az esélye az életben, mint aki intézetben tanul. Egy arany színű táblácska ezt látszik bizonyítani, 35 nevet írtak rá: valamennyien Hidegkúti Lajos félegyházi' műhelyében szabadultak az évtizedek során - 40 éve önálló iparos -, s az életben megállták a helyüket. Hetvenedik születésnapján mindannyian eljöttek a mestert köszönteni.- Nagy meglepetés volt?- Tökéletes volt a meglepetés. A feleségemet beavatták a fiúk. Javasolta nekem aznap, hogy menjünk ki a tanyára. Aztán az egyik unokám telefonált a kellő időpontban, hogy jöjjünk haza, mert keresnek bennünket. Amikor kinyitottam a nagykaput, látom, hogy tele az udvar emberekkel... Ez a nap meggyőzött: volt értelmük a küzdelmes éveknek.- MUyen alapelvet követ a tanulónevelésben?- Az a nézetem, hogy a mesternek tudni kell példaképnek lenni a rá bízott fiatalok számára. Emberileg, szakmailag. Ha erre képtelen, ne vállalkozzon nevelésre. Szakmailag az alaposság híve vagyok. Például egy porlasztót úgy javítok meg, hogy darabjaira szétszerelem, aztán meg visszaépítem. így bizonyosan kiderül a hiba. Sok kuncsaft ennek nem híve: legszívesebben bedobná a pénzt a postaládába, ő pedig továbbáll- na a kocsijával, amelynek üy módon azonnal meg kellene javulnia.- A nagykapura az van írva: Hidegkúti Autójavító Bt. Van társa is?- A fiam, szintén Hidegkúti Lajos. Ő a beltag, én pedig kültag vagyok a bt.-ben. Együtt dolgozunk, és ez nagyon jó. Ő is itt volt tanuló. A technikai fejlődés arra kényszerített bennünket, hogy amit kerestünk az évek során, korszerű eszközökre költsük. Ebben igyekszünk az elsők között járni. Hatvanhétben azért tettem le a mester- vizsgát, mert órabéremelés járt érte a vállalatnál, ahol dolgoztam. Aztán a vállalat megszűnt, s a tanácstól szóltak, hogy váltsam ki az ipart, mert nincs a városban elég autószerelő-kisiparos. S ez nagyon szerencsés fordulatnak bizonyult az életemben - hallottam Hidegkúti Lajostól. ■ A. Tóth Sándor Aranykoszorús mester hidegkútiék BT.-JE tagja a megyei kereskedelmi és iparkamarának. Az idősebbik mester már a KlOSZ-időkben is tagja volt az autószerelő mestervizsga bizottságnak, amiért ki is tüntették, csakúgy, mint a tanulónevelésért Most a kamaránál is részt vesz a mestervizsgáztatásban. Ő maga az Aranykoszorús Mester cím tulajdonosa, az Ipar Kiváló Mestere.
