Petőfi Népe, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-27 / 49. szám
GAZDASÁGI ABLAK PETŐFI NÉPE - 2007. FEBRUÁR 27., KEDD A piacfelosztás még mindig tart tamás Sándor kamarai alelnök Azok maradnak talpon, akik szövetkeznek A világ gazdasági felosztása már befejeződött - mutat a földgömbre TAMÁS SÁNDOR. A magyar élelmiszerpiacon dúl a harc. Közelkép a kamara kereskedelmi alelnökéről A magyar kisboltok nem bírják a versenyt a szektor tőkeerős multivállalkozásaival. Egyre többen mennek tönkre. Van-e megoldás a túlélésre? Igen, van - fogalmazza meg válaszában Tamás Sándor, a Bács- Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Barta Zsolt A kiskereskedelemben, csak úgymint más területeken is egyre erősebb a globalizáció. Tamás Sándor, aki a Kalocsa központú Híd COOP Zrt. vezérigazgatója, s a kamara alelnöke úgy látja, hogy a hazai kiskereskedők új kihívások előtt állnak. Tavalyi az első év, hogy több boltot zártak be, mint amennyit nyitottak, tehát a kiskereskedelmi egységek száma csökkent, de azért érezhetők pozitív változások is. Eddig leginkább az árérzékenység volt jellemző a fogyasztókra, de ez változik. A vezérigazgató a gondok ellenére nem pesszimista. A hazai kiskereskedők túlélési lehetőségét a fogyasztók tudatos fogyasztási szokásainak megváltozásában is látja.- Csak az marad talpon, akikben megbízik a vásárló - mondja. S, ezért fog az általa jól ismert kereskedőnél naponta vásárolni, mert az minőséget árul elérthető áron. A bizalom A Híd-Coop Zrt. 1999-BEN alakult. árbevétel: kétmilliárd évente. fő profil: kiskereskedelem. 22 boltjukban 12 településen 140-en dolgoznak. mellett a kicsi, a közepes és nagy cégeknek is a beszerzési pozíciójuk javításának érdekében valamilyen beszerzési lánchoz kell kapcsolódniuk, így például az áfészek által létrehozott COOP beszerzési rendszer egyre több hazai tulajdonú lánccal fog össze, sőt egyre bővíti kapcsolatait a nemzetközi COOP-pal is. A belső piacaikat pedig úgy igyekeznek bővíteni, hogy a magántulajdonú boltokat is beintegrálják a rendszerükbe. Természetesen másokhoz is csatlakozhatnak. Az alelnök úgy látja, hogy amíg a nyugati mulük kedvezményeket kaptak, a magyar piacra történő belépéskor, addig az állam, a hazai szereplőket nem segítette. Az ellenőrzési rendszer is sok kívánnivalót hagy maga után. Példaként elmondta, hogy a szabálysértés 50 ezer forintnál kezdődik akkor, amikor a boltosok bére minimálbér környékén alakul. Például ha egy darab sütőpor szavatossági ideje pár nappal lejár, már 50 ezer forintra büntetnek. A kamara indított egy akciót az egységes jogértelmezés és egységes ellenőrzési gyakorlat érdekében, erre meg kívánja hívni a jogszabályalkotókat valamint az ügyben eljáró hatóságokat. Ezt a megyei kezdeményezésünket az országos kamara is felkarolta - mondta végül a közel nyolcszáz kereskedelmi egység érdekképviseletével foglalkozó alelnök lapunknak. TAMÁS SÁNDOR Megszállott kereskedő vagyok, negyvenöt éve. Nagyon sok felkérésem volt, hogy munkahelyet váltsak, de mindig itt maradtam. A kamarai alelnökséget azért vállaltam, mert 800 kereskedő tagunk van, s értük mindig tenni kell. Ha nem lépünk, nem fogunk össze, akkor padlóra kerülhet a magyar kézben lévő kiskereskedelmi hálózat. Ha ez tönkremegy, akkor előbb-utóbb a hazai termékek is kiszorulnak, s a háttéripar is csődöt mondhat A szakmát húsz évig tanítottam, valamint vendéglátók, boltvezetők képzésében is részt vetem. így kerültem a kamarához. Két lányom van. Egyik banki fiókvezető, a kisebbik pedig a PSZÁF-nál jogászként dolgozik. Feleségem nyugdíjas. A Fajsz-Dusnok Körzeti ÁFÉSZ elnöke vagyok, emellett az ÁFEOSZ elnökségi tagja, valamint az ÁFÉSZ-ek megyei szövetségének elnöki posztját töltöm be. A kézművesek is számíthatnak a kamara segítségére mesterség Ihaj, csuhaj! hangulat nem jellemzi a kézműves vállalkozókat a 2007-es év elején, annyi bizonyos - hallottuk ABONYi Gézától, a kamara kézműves alelnökétől. A többség úgy érzi, hogy a megszorítások keretében erején felül terhelte meg az állam: a fizetnivalóik jócskán nőttek, viszont az élet általános drágulása miatt a munkájuk iránti fizetőképes piaci kereslet csökkent. Gondot okoz az utánpótlás, például még autószerelőnek sem jelentkezik elég fiatal. Hitelhez félve nyúlnak a kézművesek, mert a fedezet biztosítása, kitermelése nem könnyű. A pénzügyi problémák megoldására a Széchenyi-kártyát ajánlja a kereskedelmi és iparkamara. A magasabb, korszerűbb szaktudás megszerzésében a mesterképzéssel, s tanfolyamokkal igyekszik segíteni a kamara. A tömegcikkek mellett ma is van igény a remek kézműves termékekre, amelyek elkészítésénél megmutatkozik, hogy kinek van „arany” keze. A Hírős Hét alkalmával az egész Kárpát-medencéből meghívja a kamara Kecskemétre a kézműveseket, hogy bemutassák népművészeti ihletésű, különleges munkáikat - fejezte be rövid tájékoztatóját Abonyi Géza. ■ A. T. S. Helmiszerüzletek szama Bács-Kiskun megyeben 2005. IX. 30. 2006. IX. 30. Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzlet ___________2677________2597- e bből egyéni vállalkozó által üzemeltetett 1394 1329 FORRÁS: KSH Az innovatív gondolkodás a tartós versenyképesség záloga cél Előtérbe hozni az új értékelőállítással foglalkozó szakmákat - a tudásalapokat kell fejleszteni a megyében ük Közelkép kertész József 1956-ban, Sopronban született. végzettség: gépipari technikus, okleveles gépész- (1982) és gazdasági (1988) mérnök. pálya: SZIM Precíziós Gépelemgyár Rt. igazgatója, 1995 óta a SZIMIKRON Kft ügyvezető igazgatója, résztulajdonosa. Nős. szabad IDŐ: olvasás, zene, utazás. KERTÉSZ JÓZSEF úgy vélekedik, hogy egyre alacsonyabb szinten képzettek a mai fiatalok. Egy termelő szervezet mindig megújuló alkalmazkodása a gazdasági környezetéhez - ez az innováció. (A latin szó újítást jelent.) Az erőforrások kreatív, alkotó felhasználása új terméket, újszerű kereskedelmi módszert stb. eredményezhet - magyarázta Kertész lózsef.- Miért beszélnek ma olyan sokat az innovációról? - kérdeztem a kecskeméti SZIMIKRON Kft. ügyvezető igazgatójától, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) innovációs kollégiumában a megyei köztestületet képviseli.- Amikor az erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre egy gazdaságban, akkor ez a belső, kreativitásból eredő újdonságteremtő képesség mint erőforrás rendkívül fontossá | válik - mondta a gépész- és \ gazdasági mérnök, Kertész Jó- * zsef. - Alapvetően ma ez jel- J lemzi Magyarországot is, és én I egyetértek azokkal, akik az innováció fontosságát hangsúlyozzák.- Történnek ez ügyben lépések?- Országos szinten elkészült egy innovációs stratégiai koncepció. Hosszú vita előzte meg, amelynek a lezárásáról nem tudok. A kamara véleménye az volt a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal (NKTH) munkájáról, hogy a helyzetfelmérése alapvetően helyes. Viszont azzal nem értettünk egyet, hogy - a kormány szándékával egyezően - kutatásra és fejlesztésre relatíve egyre csökkenő forrást szán a koncepció.- A nemzetközi példák mit sugallnak?- Ennek az ellenkezőjét: japán anno hatalmas pénzeket költött az innováció beindítására, ezért áraszthatják el ma a világot termékeikkel a japán cégek. Rájöttek, hogy a verseny- képes termék előállításához kreativitás, alkotókészség szükséges, ennek tömegessé tételéhez pedig először is áldozni kell az oktatásra. Az innováció alapja a tudás, vagyis az oktatás magas szintre emelése. Ha ez megvan, megvan a verseny- előny, s ki lehet majd venni a befektetett pénzt a gazdaságból viszonylag rövid időn belül, kamatostól. A kamara a hazai innovációs stratégia tervezésénél hiányolta, hogy az elképzelésekkel párhuzamosan nem dolgozták ki a finanszírozást is.- Pedig pénz nélkül mulatni bajos.- Ez így van, bár a maga szű- kebb világában mindenki gondolkodhat innovatív módon. Lehet megújulást hozó folyamatokat generálni egy vállalkozásban akkor is, ha pillanatnyilag nincs meg az az erőforrás, amely a folyamatokat felgyorsíthatná.- A találmányok segítenek-e az innovációban?- Sajnos a szabadalmi támogatások mértéke is csökkent az elmúlt években, és emiatt kevesebb terméket, találmányt tudnak levédeni a hazai fóltalálók. Ez nem hat serkentőleg az ötletemberekre és az innovációra. Jó lenne, ha mielőbb kedvezőre fordulna a helyzet a megújulás szempontjából, mert mint Széchenyi mondta, az idő sokkal több, mint pénz.- Szűkebb pátriánkban áll-e a zászló az innovációnak?- A cégek a kapott munkaerő milyenségéből arra következtetnek, hogy az oktatás színvonala közép- és felsőfokon is esett az utóbbi években. Az sem kedvező számukra, hogy a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összhangja megbomlott. Nagyobb súlyt kellene fektetni az értékelőállítással foglalkozó szakmák oktatására. Csak az innovatív gondolkodás húzhat ki bennünket a bajból. A tudásalapokat kell fejleszteni a megyében. Pozitív fejleménynek tartom, hogy ehhez létrejött egyfajta összefogás, s Kecskeméten létesül egy TISZK, azaz térségi integrált szakképző központ. Ez lehetőséget teremt arra, hogy - nem föltétlenül felsőfokon képzett - magas tudású, kreatív szakemberek jelenjenek meg a helyi munkaerőpiacon, növelheti a térség tőkevonzó képességét, s jó a már itt működő cégek továbbfejlődése szempontjából is. Én személy szerint hiányolom, hogy Kecskeméten nincs színvonalas technikusképzés. Önálló munkavégzésre képes szakemberek a középszinten is kellenének - vélte Kertész lózsef. ■ A. Tóth Sándor Mi a teendő? megalapozatlan akcióprogramok helyett a való életből kiindulni; az oktatást helyére tenni; az innovációhoz nagyobb forrásokat juttatni a kis- és középvállalkozásoknak; gyorsítani a pályázati folyamatokat - és a sor még folytatható Kertész József szerint.
