Petőfi Népe, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-22 / 45. szám
4 RIPORT PETŐFI NÉPE - 2007. FEBRUÁR 22., CSÜTÖRTÖK A jószolgálati járat a tanyavilág reménye kerekegyháza Ami másoknak kéznyújtásnyira van, nekik a falugondnok nélkül elérhetetlen Félszáz településen hazánkban 1990-ben kezdett szerveződni a falu- és tanyagondnoki szolgálat, amelyből Bács-Kiskun megyében ötven településen hatvanegy működik Legtöbbjük nem intézményhez csatolt, hanem közvetlenül az önkormányzathoz tartozik. azzal, hogy egyik alkalommal rátalált a nénire, sikerült meghosszabbítania az életét. Volt idő még több élettörténetet és tanyasorsot megismerni, amíg újabb kilenc kilométer után Kanizsai Laci bácsi klasszikus, nádtetős fehér kis tanyájához értünk. A „zárat”, méretes akácfa rudat Horváth László kiemelte a kerítésajtóból. Az öreg úr a meleget árasztó sparheltje közelében beöltözve ült az ágyon. A kredenc fiókjából tojások kandikáltak, az asztalon Sokol rádiók, az ablakban jelzőrendszer. A látszólag megkeseredett ember akkor lett beszédesebb, amikor a tanyagondnok kicserélte az elemeket.- Reggel bekapcsolom, és nem vagyok egyedül. A disznókat nemrég etettem. Takarmány kellene nekik. Alig van forintom. Intézted-e már a segélyt Lacikám? - szólt a papa, s a matrac alól komótosan elővette a pénztárcáját, s fizetett, majd kikísért bennünket. Amíg visszaértünk a városba, Kanizsai bácsi bánata is kiderült. Betegségének és magányának fájdalmát akkor feledi, ha elviszik a testvérét meglátogatni, vagy ha fia háza felé kanyarodnak vele. A két tanyagondnok a hasonló körök után az óvodánál találkozott. Ott felszedték a reggel beszállított piciket, s irány velük haza. Mozsárik Lajos öt gyereket gyűjtött be. Aztán valakinek segélyt intézett, a laboratóriumból vért szállított Kecskemétre, majd hordta az ebédeket. Este aztán mindketten összesítették listájukat, hogy a másnapi jó- szolgálati útra kinek mit kell beszerezni, intézni. De csupa olyan dolgok ezek, amikért a belterületen élők szinte csak kinyújtják a karjukat, s máris elérik amire szüksé_ A kisváros tanyavilága több ezer hektár. Az itt élők többsége idős, beteg ember. A jó néhány gyermekes család a jobb megélhetés reményében gazdálkodik a ház körül. Akadnak, akik a messzeséget mentsvárként használják, mert kicsúszott lábuk alól a talaj. Valamennyijük életének megkönnyítése érdekében szerveződött a tanyagondnoki szolgálat. Pulai Sára Jó két éve, hogy az első körzetben - Kunpuszta, Búhegy, Kaszatanya-, Repülő- és Papszék- dűlőtől a Hajtó útig terjedő területen - Mozsárik Lajos megkezdte a tanyagondnoki szolgálatot. Ténykedése igazolta, hogy a periférián élőkért áldozni kell a szolgálat fenntartására, együttműködve a szociális ellátórendszerrel. Az érintettekkel való törődés olyan visszhangot keltett, hogy nem lehetett sokáig kirekeszteni a városhoz tartozó másik körzet - Hajtó úttól a Határ-, Kaszatanya-, Papszék-, Repülő-, Falu-, Göbölykúti-, Ku- kulyszi-, Langó-, Ágoston- és Csernus-dűlőig - 370 lakóját sem. A megvalósuláshoz pénz kellett. Ezért pályázott az önkormányzat. A kapott pénz csak soksZórözódott, amikor a jelentkezők közül Horváth László sze- mélyétíén ugyanolyan elkötelezett embert tudtak választani, mint az első körzet feladataira. A napokban mindkettőjük múlt évi munkáját értékelte a testület A számok is sokatmondók: több mint félezer emberrel - közülük háromszáznyian idősek, nyolcvanhatan gyerekek - tartják a kapcsolatot. Szép számmal vannak a munkanélküliek, a fogyatékosok, a mozgásukban korlátozottak is. Nekik az étkeztetéstől, a segítő beszélgetéseken át a szociális ügyintézésig szinte mindent megtesznek. A gyerekeket iskolába, óvodába szállítják, ha kell orvoshoz viszik a rászorulókat, kiváltják a recepteket, bevásárolnak, miközben a jelzőrendszeres szolKANIZSAI LACI BÁCSIT nem boldogítja, hogy a gerendán lógnak a disznóságok, amit egy jó ismerőse dolgozott fel neki. Bánata a magány, a betegség, a fájdalom, a pénztelenség. gálatban is részt vesznek. Munkájuk statisztikája is jelzi a szinte nélkülözhetetlen tanyagondnokok szerepét, amit elismertek a képviselők-, de attól többet mondó volt, amikor a minap elkísértük őket. Horváth László a pályázaton nyert terepjáróval hajnali hat után indult. Hogy miért e korai kezdet? Az iskolásokat és óvodásokat szállította a városba, miközben megtett 33 kilométert. Aztán a Kasza-tanyából egy szegecselt lábú öregurat orvoshoz vitt és vissza. De 11 órára már az idősek otthonában felvette a telerakott ételeseket. Zsíri Károly tanyafalát kiszu- perált hűtőszekrény támasztja.- Nincs benne csereedény, hát bemegyünk - mondta a taA népszerű gondnokok több mint félezer emberről gondoskodnak jó két éve óta. ez a jel, ha valami más intéznivaló akad.- Lacikám! Nézze meg e papírokat, hogy mikor kell kontrollra menni az orvoshoz! - kérte a kis öreg, s végignyitogatta a lábaskákat. Először a húsnak örült, majd újságolta: - Minden nap jön ám hozzám az ebédes uram. Le a kalappal előtte! Bármikor, bármire szükségem van, hozza. Ha egészségem nem lesz rosszabb, akkor tűrhető - mondta és figyelmeztetett, fel ne bukjunk a felhajló linóleumot nyomó farönkben. Aztán zötykö- lődtünk tovább a következő tanyáig. A komondor ugatására kijött Vörösmarty Lászlóné.- Jó, hogy magamra nem kell főzni. Bevásárolni sem tudnék. Fulladok. De nem szívesen hagynám itt ezt a tanyát. Itt születtem 75 éve. Nemcsak Lacikám, hanem a jelzőrendszer is jó szolgálatot tesz. A betörőtől is megvédtek. A bitangja erővel be akart jönni. Kérdezte is, miért nem engedem be, talán aranyam van. Szerencsére gyorsan itt termettek a segítőim. A csavargót pedig a közeli Juhász-keresztnél elfogták mesélte Irénke néni. Tőle kijutottunk az 52-es főútra. Innen megint kitaposott földúton értük el a következő célállomást. A háromdiplomás asszonyra a sors olyan betegséget mért, hogy ő is az ellátottak közé tartozik. Mondandója nem lehetett, mert a kerítésen kívüli asztalon hagyta a csereételest. Egy másik távoli tanyában 83 éves asszony él. Ő még ellátja ma■ A tanyák már inkább a szegénység és a szükség termékei, mintsem építészeti alkotások. gát, de másnap érte kell menni, mert köhög. A Langó-dűlőben nem szokványos külsejű házban él Alt András. A falakon pingálások: repülő madarak, színes tányérok, virágmezők, emberek.- Anyám festette - mutatta remegő kezével a nyolc éve egyedül élő „fiú”. Arra már nem emlékszik, hogy mikor dolgozott utoljára, vagy volt a városban. Az ebéd mellé neki elengedhetetlen az itóka, a dohány. Hétvégén főz magának, általában körmöt vagy pacalt hozat. Az Ágoston- dűlőben Szmetana Ferenc az ebéd mellé egy befizetést igazoló csekket is kapott. A férfi elvan a birkáival, a kutyáival és néha alkalmi munkát vállal. Egy odébb álló tanya volt lakójáMOZSÁRIK LAJOSSAL is nap mint nap örömmel utaznak a picik az óvodába és vissza, hiszen értenek egymás nyelvén. ZSÍRI KÁROLY örült a húsos ebédnek. Mindig jó kedve kerekedik, amikor a tanyagondnok megérkezik déltájban. HORVÁTH LÁSZLÓ tanyagondnok Vörösmarty nénihez minden nap megy, hiszen az asszony beteges.
