Petőfi Népe, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-31 / 255. szám
A PETŐFI NEPE OTVEN EVE PETŐFI NÉPE - 2006. OKTÓBER 31., KEDD Ismét tíz nyertes a megyében A gépkocsi-nyereménybetét- könyvek múlt héten megtartott, immár 20. sorolásán sem kerülte el a szerencse a megyebeli céltakarékoskodókat. Ezúttal a bajai járásba 4, Kecskemétre 3, Kalocsára, Kiskunmajsára és Tiszakécskére egy-egy nyereménygépkocsi került. A kecskeméti szerencsések közül Nagy Antal, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója Trabant, Kerekes Lászlóné konzervgyári dolgozó Skoda, Tormási László, a Kecskeméti Autójavító Ktsz szerelője ugyancsak egy Skoda gépkocsi birtokosává vált. 1966. MÁJUS 24. Sirokkó a Töserdőben Egy hete dolgozik jancsó Miklós forgatócsoportjával a Sirokkó című magyar-francia kooproduk- cióban készülő filmen. Jancsó alkotótársa, Hernádi Gyula az 1934-ben meggyilkolt jugoszláv király elleni merénylet magyar- országi előzményeit eleveníti fel forgatókönyvében. (...)' A filmben a Kiskunsági Erdőgazdaság tőserdei vadászháza jeleníti meg főhadiszállásukat. Jancsó Miklós instruálja a két főszereplőt (...). Marina Vlady megannyi, nálunk is sikert aratott film sztárja és Jaques Charrier, aki ezúttal nemcsak főszereplő, de producer is. Marquis Film néven önálló vállalatot alapított, hogy együtt dolgozhasson Jancsóval. 1969. FEBRUÁR 2., VASÁRNAP Mozigépet kapott Imrehegy A tanácstagok lelkesen kiveszik részüket a társadalmi munka szervezéséből Imrehe- gyen. Jelenleg a község több részén nagyszabású társadalmi munkák folynak az utak javításánál. A közeljövőben üzembe állítják a községfejlesztési alapból vásárolt mozigépet is. A tanács az elmúlt időben megjavíttatta a tanácsháza villanyvezetékét, s mivel a községben még nincs villany, a világítást a mozi aggregátorával oldja meg. (KÖZSÉGI TUDÓSÍTÓNKTÓL.) 1960. MÁRCIUS 11., PÉNTEK A főügyész halálának híre fátyolozta így az arcokat hírős Kecskemét városában, százharminchét esztendeje. Katona József korai halálát fogadták a jó- akaratú emberek hasonló részvéttel. A párhuzam természetes: mindkettőjüket népünk legnagyobbjai között tartjuk számon, s életművük messze századokig hat és fénylik. Kiszakítha- tatlanul köztünk maradnak ők, segítenek minket, míg - mint mondani szokás - magyar él a Földön. Mindkettőjüket az emberiség iránti olthatatlan szerelem, az értékek serkentő tisztelete, a kisemberek tevékeny szeretete, a közösség szolgálatának vágya, a szülőváros iránti rajongás, kivételes alkotóerő, a kisszerűségek, a kényelmes nemtörődömségben tetszelgő henyeség, a sorvasztó közönyösség, tétlenkedő óvatosság, a simaszájú álnokság, a rohasz- tó, nyűgöző előítéletek gyűlölete jellemezte. katona és Kodály sorsában bőségesen találunk eltérő vonásokat. Háromszor nyíltak a tavasz virágai a költő sírján, amíg a törpe korban a legtökéletesebb magyar drámát színpadra tűzték. Hála Kodály Zoltán töretlen akaraterejének, magas életkorának, a harcostársak lelkesedésének, a külföldi elismeréseknek, az általa képviselt ügy feltétlen igazának, a felszabadulást követő társadalmi változásoknak, még életében tapasztalhatta a halhatatlanoknak kijáró megbecsülést. Toscanini boldog volt, ha egy- egy művét dirigálhatta, Sto- kowsky főként azért utazott Budapestre, hogy vele találkozhassál. (...) A személyes dicsőség tündöklő szivárványa nem kápráztatta el, s legfeljebb a nemzetére átsugárzó tisztességnek örült. Más vidította, buzdította. Akkor mosolygott, ha egy isten- hátamögötti faluban vagy Dunaújváros modern iskolájában nyolc-tíz éves gyerekek hibátlanul és értő lélekkel szólaltatták meg a zeneirodalom klasszikusait. S a daloló, a szellem napsugarában fénylő, egymást váltó nemzedékek megőrzik önmaguk jobbítására serkentő emlékét. A sokat és sokfélét dolgozó embert csak akkor érthetjük meg, ha megkeressük azt az energiát, motort, amely szüntelen tevékenységre ösztönzi. Kodály Zoltánnál a tökéletesedés vágya, a műveltség terjesztése a hajtóerő. Ez az alapzat, amelyen páratlan életműve, zeneszerzői, pedagógiai, nyelvtudományi munkásságának pillérein a századok fölé emelkedik. Olykor jelentéktelennek tűnő események a körülmények alakulásában szimbólummá nemesednek. Különösen gazdag napi postánkat rendezgettem 1967. március 6-án, délelőtt a városi tanács művelődési osztályán. A hajdúnánási városi énekkar vezetője kitépett irkalapon arról számolt be, hogy ő mutatta be 1935-ben több tiszántúli városban Kodály Zoltán néhány remekművét. „Ezeket azóta is műsoron tartjuk, mindig új szépségeket, új gyönyörűségeket fedezünk fel bennük." Gertler Endre, a Belgiumban élő világhírű hegedűművész merített papíron vallott a Mesterhez fűződő kapcsolatairól: „Ifjú éveimben a zeneművészet olyan ismeretlen kapuit nyitotta meg előttem, amely egész emberi és művészi lényemre meghatározó volt. Megértette - az abban az időben sokak előtt csak üres jelzőként kongó - haladó művész fogalmát. Szeretem és csodálom Kodály művészetét, mely összeforrott a néppel, a nép leikéből fakad és a nép lelkében csendül vissza... ” A Sajtófigyelőtől kapott újságkivágatok Kodály műveinek londoni, havannai és moszkvai sikereiről tájékoztattak. Egy rövidke hír adta tudtul, hogy a Zorba zeneszerzője a magyar énektanítás teljes dokumentációját magával vitte látogatásáról. Roy Wales, az angol Student Choral igazgatója a Háry János átütő angliai sikerét újságolta. „Én magam már régóta érdeklődöm Kodály művei iránt, sok művét vezényeltem Angliában és külföldön is. A londoni egyetem kórusa 1966 szeptemberében mutatta be a Mester legújabb művét, a „Fantázia orgonára és kórusra”címűt, szeptemberben pedig a Párizsi rádió közvetítette az általam vezényelt „Galántai táncok”-at. 1967- ben és 1968-ban különféle fesztiválokon szerepeltek Kodály műveinek tolmácsolásával. Szeretnék 1967 áprilisában Magyarországra utazni és találkozni Vele... ” Néhány perccel azután, hogy a küldeményeket elhelyeztem gyűjteményükben, csengett a telefon... Meghalt. Az országos gyász óráiban nekünk, kecskemétieknek különös szomorúsággal sajog a szívünk. Már 85. születésnapjának megünneplésére készülődtünk. Éreztetni akartuk a szülőváros egyre fokozódó tiszteletét. Édesapja több alkalommal is dolgozott a kecskeméti vasútállomáson. 1872-ben, egészen fiatal gyakornok korában és később, az 1870-es évek végén. Szülei itt ismerkedtek meg. Édesanyja, Jaloveczky Paulina hosszabb ideig élt városunkban. 1879. június 4-én esküdtek itt egymásnak sírig tartó hűséget. A kis Zoltánt 1882. december 26-án tartották a keresztvíz alá. Ő maga mindig büszkén hivatkozott a homok fővárosára. „Most már meglehetősen nagy területén a világnak ott áll megörökítve, hogy kecskeméti vagyok, de ezt a kecske- métiségemet valahol a csontomban is éreztem mindig, mint a növény, amely a homokos talajban él, ezért gyökereit leereszti mélyebbre is, a homok alá, ahol az igazi tápláló nedvek vannak.” Ezt a barátságot táplálta a Kecskeméti Végh Mihály szövegére írt Psalmus Hungaricus, ezt M. Bodon Pál és Vásárhelyi Zoltán munkássága, a Kodály- ősbemutatók és a másfél évtizeddel ezelőtt alapított Ének- Zenei Jskola. A múltban a hivatalosok kényszerű elismerésében ott bujkált a világéletében demokratikus eszméket hirdető, a Tanácsköztársaság időszakában magas pozíciót vállaló, a nép jaját meghalló ember iránti ellenszenv, a megszokások, a látszat ellen napról napra hadakozó muzsikus lebecsülése. Csak a felszabadulás után találhatott végleg haza. 1947-ben választotta Kecskemét városa díszpolgárává azt az embert, aki a „veszendőbe indult magyar népdalt megmentette és művein keresztül az egész világ által irigyelt közkincsünkévé tette, aki igaz magyar dalra nyitotta ifjak és öregek ajkát, aki a magyar műveltségnek és művészetnek minden népek előtt, Kelettől Nyugatig, Északtól Délig becsületet és elismerést szerzett”. HELTAI NÁNDOR 1967. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK Március elsejétől reggel jelenik meg a Petőfi Népe Az országos és nemzetközi kérdések iránti érdeklődés növekedését mutatja a rádió és a televízió iránti nagy kereslet,'és az újságok, folyóiratok előfizetőinek állandó gyarapodása is. A Petőfi Népe napi példányszáma is évről évre emelkedik: az elmúlt évben már átlagosan 18.000 körül volt, az idén a jelek szerint eléri vagy meg is haladja a húszezret. Az előfizetők számának gyors emelkedését hozza majd minden bizonnyal a Petőfi Népe megjelenésének új ideje, a lap megfrissülése. Az olvasók ugyanis nem csupán tájékoztatást, beszámolót, útbaigazítást várnak manapság az újságtól, hanem gyors beszámolót, friss útbaigazítást és tájékoztatást is. Az olvasóknak küldött kérdőívekre írt válaszokból, a megye különféle községeiben, üzemeiben és termelőszövetkezeteiben tartott ankétjain- kon is gyakran hangzott el a kívánság: a Petőfi Népe legyen frissebb, gyorsabb, lehetőleg már másnap számoljon be a legfontosabb eseményekről! Bár a jelenlegi délelőtti lapzárta ezt elkerülhetetlenné teszi, mégis jogos az olvasónak az a kérése, hogy a megyei pártlap ne egy nappal a budapesti újságok után írjon ugyanazokról a külföldi eseményekről, hanem még aznap. A megyében történt eseményekről szóló írás is csak úgy érdekes, ha arról gyorsan, már másnap reggel értesülhet a lap előfizetője. így újság csak igazán az újság. Ezt az igényt teljes mértékben ki fogja elégíteni március elseje után a Petőfi Népe. Akkor ugyanis az esti órákban lesz a lapzárta, és az aznap történt események, a fontos külföldi, hazai és a megyei események nem hiányoznak majd a másnap reggeli újságunkból. Március elsejétől tehát frissebb, ezért érdekesebb lapot kívánunk az olvasó kezébe adni. A nyolc oldalra bővülő napi terjedelem jó alapot ad ehhez a törekvésünkhöz. Reméljük, hogy a Petőfi Népe minden előfizetője és olvasója örömmel fogadja elhatározásunkat, és a megfrissült újság elősegíti lapunk olvasótáborának további növekedését. 1961. JANUÁR 29., VASÁRNAP dr. pongrácz József, a kecskeméti Meditres Egészségház ügyvezetője: - Gratulálok az ötvenéves Petőfi Népének! Ebben a kaotikus, hazug politikai légkörben próbálnak tisztességesen tájékoztatni. A Meditres Egészségház PR-tevékenységé- ben rendkívül nagy szerepet játszik a Petőfi Népe. Úgy gondolom, jól döntöttünk, amikor korrekt, mindkét fél számára előnyös szerződést kötöttünk, mivel nagy a lap olvasottsága. TÓTHNÉ KŐSZEGI ÉVA, dZ Alföld Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója: - A Petőfi Népével hagyományosan jó viszonyt ápolunk. A széles olvasótábora biztosíték számunkra, hogy akcióinkról, árukészletünk változásáról megbízhatóan tájékoztathassuk vásárlóinkat Ezért heti rendszerességgel megjelennek a lapban az Alföld Áruházról szóló információk, s a pozitív visszajelzések bizonyítják, hogy sokan ezért térnek be hozzánk. DR. METZINGER ÉVA, a BÓCS-KÍS- kun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője: - Mivel a napilap az egész megyéről tudósít, és a hivatal illetékessége is az egész megyére terjed ki, számunkra nagyon fontos, hogy mindennap korrekt és megbízható információkat kapunk a településeken történtekről. Egyébiránt az együttműködést az évek során a kölcsönös megbecsülés és a korrektség jellemezte. koloh elek, a Kecskeméti Lapok vezető szerkesztője: - Véleményem szerint a Petőfi Népe jól alkalmazkodott ahhoz a változáshoz, amit a rendszerváltás utáni felgyorsult élet indukált. A lap szerkesztési törekvéseit nézve azonban, inkább a sok hír, a képes információ mezsgyéjén igyekszik szolgálni olvasóit ma már. És teszi ezt profi módon, egy olyan tehetséges fő- szerkesztőnek köszönhetően, amilyen Hámori Zoltán. mikulás Ferenc, a Kecskemét- film vezetője: - Minden munkanapot az újság olvasásával kezdek. Jó is, meg nem is, hogy nem tart sokáig. Aránytalanul soknak találom a „központi anyagokat”. A filmstúdió és a Petőfi Népe több mint három évtizedes kapcsolata példaszerű. A szerkesztőség mindig partner, odafigyel a stúdió híreire. Különösen kedvelem Rákász Judit és Bálái F. Isván írásait. BUKOVINSZKY ZSOLT, a KTV igazgatója főszerkesztője: - A munkámból adódóan mindennap elolvasom a Petőfi Népét. A megyei napilap tartalma és szerkezeti felépítése a mai kor követelményeinek maximálisan megfelel. Bács-Kiskun megye egyik meghatározó sajtóorgánuma ez a lap. A Kecskeméti Televízió és a Petőfi Népe segíti, sőt bizonyos ügyekben erősíti egymást. Remélem, ez továbbra is megmarad. tA nép lelkében csendül vissza... Kodály Zoltán, a legnagyobb magyar zeneszerzők egyike 1882. december 16-án született Kecskeméten.
