Petőfi Népe, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-31 / 255. szám
PETŐFI NÉPE - 2006. OKTÓBER 31., KEDD A PETŐFI NÉPE ÖTVEN ÉVE 5 Beszélgetés Latinovits Zoltánnal Latinovits Zoltán, a színészfejedelem. Kecskeméten Molnár Ferenc Liliom című darabjában lépett fel. Magyar repülőgép- szerencsétlenség Kijev közelében A Magyar Légiközlekedési Vállalat Budapest-Kijev közötti, MA 110 számú menetrendszerű járatát teljesítő TU-134 típusú repülőgépe Kijev térségében szeptember 16-án, 9 óra 45 perckor lezuhant. A gép fedélzetén tartózkodó 41 utas és 8 főnyi személyzet életét vesztette. A repülőszerencsétlenség okának vizsgálatát a szovjet légügyi hatóság megkezdte. A hivatalos vizsgálatra Budapestről légügyi szakértők utaznak Kijevbe. (MTI) * * * (...) Közölni akartuk mai lapszámunkban: „Tegnap a menet- rendszerű repülőgéppel Bács- Kiskun megyei párt- és tanácsi küldöttség utazott Kecskemét testvérvárosába, Szimferopol- ba, hogy képviseljék megyénk társadalmát a mai nap megnyitásra kerülő, Bács-Kiskun életét, fejlődését bemutató, a 10 éves kapcsolatra emlékező kiállításon. A delegáció vezetője Erdősi József, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. Tagjai: Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság titkára, Varga Ferenc, a megyei párt végrehajtó bizottság tagja, az MSZMP Kalocsai Járási Bizottságának első titkára, Havasi Istvánná, a megyei pártbizottság tagja, a Kecskeméti Konzervgyár szocialista brigádvezetője és Dudás Benjámin, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője. A Ferihegyi repülőtéren Erdélyi Ignác, az MSZMP megyei bizottságának titkára búcsúztatta a küldöttséget.” Mindez a közlemény gyászjelentéssé változott. Őszinte fájdalommal és mélyen megrendülve kell tudatnunk a megye közvéleményével, hogy a szerencsétlenség során delegációnk tagjai is életüket vesztették. A gépen utazott a megyéből egy nagyobb létszámú turista- csoport is, melynek tagjai szintén a tragikus véletlen áldozatai lettek. (A vizsgálat eredményének ismertetésére visszatérünk.) (...) A megyei pártbizottság és a megyei tanács a temetés napjáig az egész megyére kiterjedő gyászt rendelt el. 1971. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK Izgalmas bemutatóra készül a kecskeméti Katona József Színház. Molnár Ferenc legsikeresebb színművét, a Liliomot próbálják. Az előadás iránti várakozást nagymértékben fokozza, hogy a halhatatlan ligeti hintáslegény szerepére Latinovits Zoltán készül. Bár a kitűnő művésznek a próbák, egyéb szerepei és a Kecskemét-Budapest közötti naponkénti utazgatás miatt nagyon kevés a szabad ideje, szívesen válaszolt kérdéseinkre.- Közismert, hogy végzett mérnökként lépett színpadra. Hogyan lett színművész?- Tulajdonképpen színésznek készültem. Az asztalosság, hídmunkásság és az építész- mérnöki tanulmányok csak kitérőt jelentettek. Ez alatt a nyolc év alatt azonban rengeteget tanultam, rengeteg embert ismertem meg, ami később, színészi pályámon bőven gyümölcsözött. A jeles diploma után hű maradtam eredeti elképzelésemhez. Nem kellett hozzá bátorság, mert a hivatás- tudat szárnyakat ad az embernek. Boldogan mondhatom, hogyha újra kezdeném, ugyanezt a nehéz, kanyargós utat választanám. Úgy érzem, semmi nem történt hiába az életemben, és egyszer, majd ha alkalmam lesz rendezésre vagy színházvezetésre, mindent bele tudok majd építeni a munkámba, amit eddig tanultam és megszenvedtem.- Hogyan alakult ki sajátos stílusa, amit talán a mély intellektuális átélés és a visz- szafogott eszközhasználat ellenére is erős szuggesztivitás jellemez leginkább?- Főiskolára nem jártam, amatőr színjátszó voltam, magánúton tanultam 1949-től 1956-ig, ekkor szerződtem le segédszínésznek a debreceni színházhoz. Az első években nagyon nehéz volt: küszködtem magammal, gyakran elveszítettem az önbizalmamat. Debreceni, miskolci kollégáim mellém álltak, segítettek. A tapasztalatok lassanként faragtak színésszé. A fordulópontnak érzett darabok: Ilyen nagy szerelem, Romeo és Jeanette (mindkettőt Pethes György rendezte), Romeo és Julia, Közjáték Vichyben, Mario és varázsló, Tanítónő, Tóték.- Sokat küzd szerepeivel, vagy viszonylag könnyen rátalál egy-egy figura nyitjára? Van-e általánosítható sajátossága felkészülési módszerének?- Most már kevesebbet kell küzdenem. Mindig az emberből indulok ki, tehát mindig a tartalomból, ez szüli esetenként a formát az eszközöket: ennyi a módszerem lényege. Azt vallom, hogy a színészi játék szenvedély, érzelem és ösztönvilág nélkül kutyakomédia. A tisztán „intellektuális" színjátszást, mely csak a színész agyát veszi igénybe, lenézem és elvetem. Az alakítás varázslata csak a mély átélés és a fölényes mesterségbeli tudás szintéziséből jöhet létre- Meglepetést, némi vitát is váltott ki a közelmúltban televíziós Bánk bánja. Sikerültnek érzi ezt az alakítást?- Fölfogásomat megszabja, hogy más alkatú, más fizikumú vagyok, mint a Bánkról alkotott általános elképzelés. Nem vagyok elégedett magammal. Mentségemre szolgáljon, hogy lehetetlen technikai körülmények között jött létre a produkció. Úgy hallottam, Szinetár Miklós filmre viszi a drámát, talán lehetőségem lesz tisztábban megfogalmazni. Feltéve, ha ismét rám osztja a szerepet.- Mi a titka a Liliom folytonos reneszánszának? Nyomasztó vagy ösztönző a nagy elődök árnyéka a címszerepben?- Molnár Ferenc a század egyik legnagyobb színpadi szerzője. Ezt a világon mindenütt tudják. A folytonos reneszánsz oka az, hogy Molnárnak ez a legnagyszerűbb, legmélyebb darabja. Az elődöket nem érzem nyomasztónak, aminthogy őket sem zavarták az utódok. Nincs konkurencia. Élet van, és kifejezés van. Tisztelem és szeretem elődeimet, de nem befolyásolnak. Most én vagyok az az anyag, amit Molnár Ferenc alias Liliom gyúr valamivé. A színész naponta tud röpülni és meghalni. Remélem, az elődök sugallata segít majd, hogy röpülhessek.- Sikerült közös nyelvet találnia a kecskeméti színház társulatával?- Nem ismeretlen előttem sem a város, sem a színház. Legelőször akkor jártam itt, amikor a Pacsirtát forgattuk. Többször szerepeltem pódiumon és a színházban is. Szeretem a várost, a kollégák között pedig sok régi barátom van: Radó Vilmos igazgató, Turián György, a főrendező és mások. A legrégebbi barátom Pethes György, akivel Debrecenben és Budapesten nagyszerűen tudtunk együtt dogozni. Remélem, most folytatjuk a hagyományokat. SZABÓ JÁNOS 1968. SZEPTEMBER 22., VASÁRNAP VERSEK Buda Ferenc: Ne rejtőzz el! Ne rejtőzz el, úgyis látlak! Rád csukom a szempillámat. Benn zörömbölsz a szívemben, s elsimulsz a tenyeremben, s elsimulsz az arcom bőrén, mind vadvizén a verőfény. Nagyon jó vagy, jó meleg vagy, nagyon jó így, hogy velem vagy. Mindenekben megtalállak, s öröm markol meg, ha látlak. Nézz rám, szólok a szemednek, ne fuss el, nagyon szeretlek! Varga Mihály: Roncsoljuk egyre Roncsoljuk egyre egymást s önmagunkat... Munkál bennünk a múlt szennye-átka, hogy egymás torkának esve buta dühünk legyőzze tépett nyugalmunk, sápadt józanságunk. Pedig milyen egyszerű is lehetne minden! Ajtónkon már a nyár dörömböl fényes nevetéssel, s a tetők felett az ég is józanságra int. Lehetne egyszerű a perc, az óra, amilyen a ház előtt a fű, amint a Napra nézve zöldül. Lehetnénk derű, fény magunk is, ha vulkán-kínunkat végre megkötöznénk, hogy ne bántsa már nyugalmunk. Roncsoljuk egymást halmozva egyre kínra kínt,- feledve, hogy éveink (átlépve rajtunk) elszaladnak. Gál Farkas: Az idő rajtam átszivárog Beomlott évek csordakút emlék csobban és bugyborékol mohos kövek közt nagy szemű békák vartyognak fel a kútból fekete zöld és sárga kék tücskök zúgnak s ezüst legyekkel borítja arcomat a nyár s befed fonnyadó levelekkel. Támaszkodom a csordakút fényes akácgerendájához útjaim benőtte a fű hogy jutok el a szivárványhoz? Arcod dicsérem s átkozom miattad hétszer megtörettem már nem tudom mikor vagyok alázatos mikor kegyetlen. Nem hasonlítok senkihez virágaim betonvirágok ujjammal a csönd dobol az idő rajtam átszivárog. 1972. ÁPRILIS 9., VASÁRNAP TORDASINÉ KIRÁLY GYÖRGYI, a kecskeméti Perfekt Rt. megyei igazgatója: - A Petőfi Népét - mint első számú megyei napilapot - rendkívül jónak tartom, hirdetéseinknek presztízst jelent az ebben való megjelenés, és garanciát ad arra, hogy minden olvasóhoz eljussanak aktuális ajánlataink. Ezúton mondok köszönetét Czakóné Futó Edit hirdetésszervezőnek, akinek pontos munkája elősegíti jó kapcsolatunkat a lappal. bodó László, a kecskeméti Formont Autó és Formont Autóház Kft. ügyvezető igazgatója: - Röviden talán úgy jellemezném a lapot, hogy a megyében és Kecskeméten kiemelkedő hírértékkel rendelkező média, az ennek megfelelő árszínvonalon. A kezdetben szigorú üzleti kapcsolat napjainkra már - a közvetlen kapcsolatot tartó kollégáknak köszönhetően -, mondhatni, hogy baráti ismeretséggé alakult át, ennek örülök. Tóth tünde, a kecskeméti Auchan áruház igazgatója: - Közel 5 éve élek Kecskeméten, és körülbelül ennyi ideje dolgozom együtt a lappal. Nagyon igényes, nívós napilapnak tartom, mely széles olvasói rétegnek kínál információt. Fontos szempont a lap reklámhatékonysága, amit a felméréseink alapján igen jónak értékelek - legyen szó a naponta megjelenő bombaáras akcióinkról vagy a havi nagy akcióinkról. m dr. Gál Sándor, a Petőfi Népe egykori főszerkesztője (1986- 1990): - A mostani Petőfi Népéről nem vagyok valami nagy véleménnyel, de ez nem a jelenlegi újságírók vétke, hanem a körülményeké, emelkedetten szólva: a koré. Most így kell, illetve így lehet újságot csinálni. Az én időmben egyetlen pártnak kellett megfelelni, most legalább négynek. Ugyanakkor ez most mégis könnyebb, mint annak idején volt. lezsák Sándor országgygűlési képviselő, a parlament alelnö- ke: - 1969-ben, húszévesen a címlapra csodálkoztam: Petőfi Népe?! Azóta családi napilapunk. A közösségi, gazdasági megújulást a lap mellékletei jól szolgálják, az erkölcsihez viszont heti irodalmi, művészeti és egyházi mellékletre volna szükség. Amíg az újság tartalma a nevét szolgálja, addig fogja megtartani, eltartani Petőfi népe a Petőfi Népét. bak lajos, az Erdei Ferenc Művelődési Központ igazgatója:- A Petőfi Népének sokat köszönhetünk, hiszen rendezvényeink, programjaink, eseményeink híre elsősorban rajtuk keresztül jut el a megye egész területéről érkező látogatóinkhoz. Fontos számunkra a lap kultúrapártoló és -támogató, -közvetítő tevékenysége. Munkánkból következően szívesen látnánk még több irodalmat, kiállítást, kritikát is a lapban. MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT: MIT GONDOL A MAI PETŐFI NÉPÉRŐL?
