Petőfi Népe, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-25 / 199. szám

6 MEGYEI KORKÉP PETŐFI NÉPE - 2006. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK Szentkirály napja templombúcsúval augusztus 20. Az ünnepséggel maradandó emléket szereztek minden résztvevő számára A táncosok évek óta fellépői a különböző helyi ünnepségeknek. A következő év augusztus 20-án lesz húsz éve an­nak, hogy a település visszakapta a Szentkirály nevet. A korábbi László- falva elnevezést mindig idegennek érezték. Szentirmay Tamás A név visszaszerzését méltón ünnepelték meg a helybéliek. Két évvel később felavatták Szent István király szobrát, ami a település jelképévé vált. Hasonló ünneplésben volt ré­szük most augusztus 20-án is a szentkirályiaknak. Ez pedig Ba­logh leventének, a Szenkirályi Ásványvíz Kft. ügyvezető igaz­gatójának köszönhető. Az egész napos programot a cég szervez­te és finanszírozta. Aki részt vett rajta, annak biztosan emlé­kezetes marad. Délelőtt háromnegyed kilenc­kor a kft. kápolnájától gyalogos keresztalja zarándoklat indult el. Előttük autóban vitték a Szent István-korona másolatát, ami a vállalat tulajdona. A kato­likus templomnál gyülekeztek a helybéliek és a környező telepü­léseken élők, hogy részt vegye­nek a szentmisén. Ez volt a 105. templombúcsú a településen. A Szent Istvánról elnevezett kato­likus templomot ugyanis 1901- ben szentelték fel. A szentmisét dr. Bábel Balázs Kalocsa-Kecs- kemét Főegyházmegye érseke celebrálta. Ezt követően Molnár Zsolt diaokónust áldozópappá szentelte. A délutáni program az iskola mögötti téren folytató­dott, ahol hatalmas színpadon folyt a műsor. Szabó Gellért pol­gármester köszöntötte a jelenlé­vőket. Elmondta: évről évre visszatérő alkalom, hogy a falu lakói ünneplőbe öltöztetik a lel­kűket és a települést is. A köz­ség szerencsés adottságának, ötvöződésének tekintette azt, hogy a maga lehetőségeit ki­használni akaró és képes közös­ség, valamint egy vállalkozás, Balogh Levente ügyvezető igaz­gatón keresztül egymásra talált. Ez a nap azt is bizonyította, hogy ez az egymásra találás si­keres volt. Balogh Levente örö­mét fejezte ki, hogy színvonalas műsorral tudtak hozzájárulni ahhoz, hogy méltóképpen tud­ják megünnepelni augusztus 20-át. Ez az első ilyen kezdemé­nyezésük, de szeretnének ha­gyományt teremteni belőle. Re­ményét fejezte ki, hogy az or­szág különböző részéről egyre többen fogják majd felkeresni a települést, és rendhagyóan Szentkirályon fogják ünnepelni Szentkirály, Szent István ünne­pét. Vállalkozásukkal kapcsolat­ban megemlítette, hogy az ás­ványvízzel sikerült nemcsak Magyarországon, de szerte a vi­lágon elvinni Szentkirály hírét. Ezzel a termékkel nemcsak ha­zai, de nemzetközi és világsike­reket is elértek már eddig. Ezért köszönet jár nemcsak az ás­ványvíz kft. dolgozóinak, de a helyieknek, és minden magyar embernek, aki ezt a vizet fo­gyasztja. Ezzel ugyanis segíte­nek abban, hogy a meglévő ér­tékeket megfelelően, maximális módon tudják kihasználni. A délután a szórakozásé volt. A színpadon először a Szent- királyi Tánccsoport tagjai lép­tek fel, akik repertoárjukból mutattak be jó néhányat. Bár a helybéliek jól ismerik már a táncosokat, mégis mindig vala­mi újjal, valami sikeressel tud­ják meglepni őket, ami Takács­áé Kiss Márta vezetőnek kö­szönhető. A kecskeméti Időgép­koncertre sokan voltak kíván­csiak. Harminchatezer wattal szólhatott a zene. Az együttest Zséda fellépése követte. A kitű­nő hangú énekes ezúttal is bizo­nyította képességeit. Ezt követő­en tűzijátékban gyönyörködhe­tett mindenki, amit utcabál követett. A Tanyacsárda szakácsai két ökröt is megsütöttek. Az egyiket helyben, de kevesen voltak, akik végignézték, hogyan sült meg. Hajnali háromkor húzták fel ugyanis a nyársra, és délután lehetett levágni a ropogósra sült szeleteket. Szentkirály napja, augusztus 20-án minden bizonnyal mara­dandó emléket szerzett min­denki számára. A Szentkirályért Közalapít­vány minden évben kiírja ta- nulmányiösztöndíj-pályázatát. Felhívására összesen 9 pályá­zat érkezett. A kuratórium mindegyik pályázatot elfogad­ta, és Abri Jenőnek, Csanádi Ág­nesnek, Hajagos Annamáriá­nak, Rohács Zsuzsannának, Szabó Dórának, Turkevi-Nagy Sándornak, Varga Ibolyának, Kovácsáé Sáfrány Irénnek és Sándor Hajnalkának összesen 177 ezer forintot osztott szét. Az ökörsütés az ünnepi rendezvény egyik színfoltja volt Bács-Kiskun megye fejlődése és jövője most a tét! döntés: Nem pártok, hanem hiteles személyek mellett kell letennünk a helyhatósági választáson a voksainkat A meglévő szakmaiság és kormánypárti összetételű megyei önkormányzat a megkezdett fejlesztések folytatásának a záloga - vallja a két országgyűlési képviselő: dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, és Márfai Péter, a megyei MSZP első embere. Szerencsésnek mondhatom ma­gam, hiszen a rendszerváltás óta képviselőként, megyei veze­tőként folyamatosan dolgozha­tok szülőföldemért, a Duna-Ti- sza közéért. Az önkormányzati ciklus végén számvetést tartva, úgy gondolom, nincs szégyellni- valónk, hiszen tényekkel, ada­tokkal támasztható alá, hogy a rendszerváltást követően a leg­utóbbi négy év hozta a legtöbbet fejlődésben megyénknek - állít­ja dr. Balogh László. Tény: Bács-Kiskun négy éve a leghátrányosabb helyzetű me­gyék közé tartozott, és az elmúlt ciklusban előrelépett a rangsor­ban. Ez mindenekelőtt annak a több tíz milliárd forintnyi fej­lesztési pénznek, valamint an­nak a 621 sikeres pályázatnak köszönhető, melyen keresztül további tizenhét és fél milliárd forint támogatáshoz jutottak az önkormányzatok, a vállalkozá­sok és a gazdálkodók. Egy elmaradott térség fejlesz­tése komplex, összehangolt megoldásokat igényel, és csak hosszú távon jelentkeznek az eredmények - vallja a megyei közgyűlés elnöke, aki szerint nehéz dolga volt, mert egyes tér­ségekben tarthatatlan volt az infrastrukturális elmaradottság. Egyre nyomasztóbbnak tűnt a sivatagosodé homokháti földe­ken gazdálkodók sorsa. Romlott a megyében élők egészségügyi állapota, elgondolkodtató ada­tokkal szembesültünk a gyó­gyíthatatlan betegségek statisz­tikai adatainak áttekintésekor. A megyei fejlesztési stratégia egyik alappillére a közlekedési főutak és csomópontok fejlesz­tése volt. Matricássá vált és to­vább épült az M5-ös, új hidak épültek és korszerűsödtek a Du­nán, valamint körforgalmak, el­kerülő körgyűrűk épültek a főbb városaink körül. Természe­tesen ezen a téren még nagyon sok tennivalónk van - mondta dr. Balogh László, hiszen a köz­ségeket összekötő útjaink felújí­tása még hátravan. Ebben a ciklusban a legna­gyobb hangsúlyt az egészség­ügy fejlesztése kapta - hangoz­tatta az elnök. Nincs olyan me­gye az országban, mely azzal di­csekedhetne, hogy egyszerre négy kórházában (Baja, Kalo­csa, Kiskunfélegyháza és Kecs­kemét) zajlik jelentős mértékű rekonstrukció és fejlesztés. Szeptember elején egyszerre avatjuk a kiskunfélegyházi kór­ház rehabilitációs új épületét, és Kecskeméten a rákgyógyító centrum épületbővítését, vala­mint ezzel egyidejűleg megkez­di működését a világ legkorsze­rűbb rákdiagnosztizáló beren­dezése (PÉT CT). A megyefejlesztés harmadik nagy fejezete a térségi agrárium helyzetének javítása, vagyis a Homokhátság program volt. Évek óta lobbiztam azért, hogy végre bekerüljön a Nemzeti Fej­lesztési Terv fejezetei közé, és kijelenthetem: a homokháti tele­pülések vízellátására meglesz­nek a szükséges milliárdok. Határozott véleményem: egy megyei önkormányzat akkor tölti be szerepét, ha egyszerre figyel a megye községeire, váro­saira, és a saját intézményeinek a fejlesztésére - hangsúlyozta dr. Balogh László. Mi igyekez­tünk ennek az elvárásnak meg­felelni. Most újabb nagy kihívás előtt állunk, hiszen az elkövet­kezendő időszakban régiónk 213 milliárd forint európai uni­ós támogatásban részesülhet. Ehhez jó tervek, jól megírt pá­lyázatok, és hatékony lobbi szükséges, de ebben már van gyakorlatom. Márfai Péter, az MSZP Bács-Kiskun megyei elnö­ke a bácsalmási körzet­ben indult országgyűlési választásokon és egyben bajai városi képviselő is, ezért szívügyének tekinti Bács-Kiskun megye déli részének fejlődését. Mindenki előtt ismert, hogy Bács-Kiskun speciális helyzetű megye, hiszen óriási a kont­raszt észak és dél között. Mi­közben Kecskemét és térsége dinamikusan fejlődik, a déli rész - főként a jánoshalmi és bácsalmási kistérség - súlyos foglalkoztatási gondokkal küzd - mondta Márfai Péter, aki egy­ben hozzátette: tőkét és fejlesz­tést hozni ebbe a térségbe első­sorban az infrastruktúra fej­lesztésével lehet. Ennek a kon­cepciónak a jegyében kezdődött meg a bajai elkerülőút építése, a Türr István híd rekonstrukci­ója, és meg kell megvalósítani az 51-es út felújítását, valamint az M9-es gyorsforgalmi út meg­építését, mely a Szent László hídtó, Hajóson át Kisszállásig köti majd össze a főutakat. Nagyon fontos a Felső-Bács- kát észak-déli irányban átszelő Bácsalmás-Mélykút-Iánoshal ma útvonal az elkerülőkkel, mert a térség ezen a vonalon fű­ződik föl az új M9-es útra A megye déli részének haté­konyan ki kell használnia a ha­tár közeliségében rejlő lehetősé­geket. Elengedhetetlen a Te­mesvár-Arad-Szeged-Szabad­ka-Bácsalmás-Baja transzver­zális vasútvonal korszerűsítése és a hiányzó szakasz visszaállí­tása - hangsúlyozta Márfai Pé­ter. Az infrastruktúra fejlesztése mellett nagyon fontos a munka­helyteremtés. A hatékonyan fej­lődő bajai ipari park és a kor­szerű logisztikai központ és ki­kötő, valamint a Bácsalmáson felépülő biodízel- és bioetanol- feldolgozó üzem is ezt a célt szolgálja. Ezenkívül egy komp­lex, három megyére kiterjedő, több mint tízmilliárdos prog­ram keretében megvalósul az arzénmentesítési program, mely jelentősen javítja majd a térség ivóvízminőségét. Van a megyének egy megúju­ló, hatékony modernizációs fej­lesztési koncepciója az informa­tika terén. Márfai Péter az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bi­zottságának alelnöke. Hosszú évek óta mozgatója az informa­tikai fejlesztéseknek. Határo­zott véleménye, hogy az inter­net használata ugyanolyan alapjog számunkra és közössé­geinknek, mint az egészséges élethez vagy az ingyenes közok­tatáshoz való jogunk.- Az információs technika használatában nem szabad kor­látozni senkit sem, hanem el­lenkezőleg: biztosítani kell a szabad közösségi hozzáférést. Márfai Péter részt vett annak a szabályozásnak a kidolgozásá­ban, mely kezdeményezte, hogy az Európai Unió alapvető embe­ri jognak ismerje el az állampol­gároknak az elektronikus kom­munikációban való részvételi jogát. Bács-Kiskun megyében öt kistérségben eredményesen pályáztak a tudásalapú társa­dalom műszaki feltételeit lét­rehozó, egyenként több mint 300 millió forintos fejlesztési forrásra. Márfai Péter hangsúlyozta: az elnyert forrásokból el kell kezdeni az elektronikus önkor­mányzatok kiépítését, mert ez a szolgáltató állam alapvető krité­riuma, és egyben jelentős költ­ségcsökkentő tényező a köz- igazgatásban. Hozzátette: mind­ezen elgondolásaink megvalósí­tásához szükség van a megkez­dett fejlesztések befejezésére, komoly értéke van a folytonos­ságnak. Hozzátette: nagyon hasznos a kormánypárti me­gyei önkormányzat, hiszen a jó pályázatokhoz nem csupán szakmaiság kell, hanem biza­lom iS. (FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS)

Next

/
Thumbnails
Contents