Petőfi Népe, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-25 / 199. szám
PETŐFI NÉPE - 2006. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK KŐRÖSTETÉTLEN Drágább gázzal, de változatlan rezsivel fűtenek a kisgyerekekre Csillagösvény szolgálatosai civil szervezetek Szerveznek, rendeznek, a falu rendjét vigyázzák A rendelő után romjaiból épül újjá a falu vén egészségháza is korszerűsítés Az önkormányzat az utóbbi egy évben összesen körülbelül 1,2 millió forintot költött iskolája és óvodája fűtésére. Most úgy néz ki, hogy a földgáz árának emelése után sem lesz lényegesen nagyobb az intézmények gázszámlája. Legalábbis a faluháza erre számít, ugyanis ezen a nyáron mindkét helyen teljesen felújíttatták a fűtőrendszereket. Az új kazánok, meg a radiátorok a régieknél lényegesen nagyobb hatásfokkal hasznosítják a fűtőanyagot. A beruházásra sem kellett sokat költeni. Összesen hét és fél millió forintba került a korszerűsítés, dp ebből öt millió forintot pályázat útján szerzett meg a faluháza. ■ M. J. Templommal a falu képe is szebben mutat hitélet Szeptemberben tető alá kerül az ökomenikus templom. Tetétlenen 1948-ban lett önálló település (1970-től 1991-ig társközségi státusza volt) ám a vallásos érzületűek azóta sem tudták a közösségi hitéletnek méltó helyszínét megteremteni. Pedig templom nélkül még a látkép is unalmas. A miséket, istentiszteleteket az esküvőket és más szertartásokat, most is az iskola tornatermében tartják. Adakozók pénzéből már évekkel ezelőtt elkészíttették a templom műszaki terveit ám, azt sokáig nem tudta senki, hogy honnan lesz majd pénz az építkezésre. Csak tavaly, a főfalak húzásakor lett bizonyosság: megvalósításának nem lehet akadálya. A Miniszterelnöki Hivatalhoz benyújtott pályázaton ötmillió forint állami támogatást kapott a község. Ebből alapoztak, a folytatáshoz pedig a váci püspökség adott tízmillió forintot. Érkezik még pénzbeli segítség a református egyháztól is. Az erdélyi Zágonból hozatott fenyőfából rövidesen megácsolják a födémet. Pontosan nem tudni még, hogy a templomba mikor térhetnek be a hívek, csak egy dolog biztosra faluháza azon van, hogy minél hamarabb megtarthassák a szentelőt. ■ M. J. Az egykori nagykőrösi birtok, a tetétleni puszta Arany János Vén gulyás című költeményével vonult be az irodalomtörténetbe. Ezen kívül a falu nemigen örökölt közös emlékezésre hívó hagyományt egykori gazdáitól. Viszont, még ennél a gyönyörű költeménynél is népszerűbb egy sokkal régebbi széphistória. Árpád serege tábort ütött a pusztában, de a szállástevők közel-távol 4 nem találtak magaslatot a vezéri sátornak. A sok vitéz 1 lekapta süvegét, és fejfedő- \ jükben összehordtak egy jó- V kora dombot a fejedelem szálláshelyéül. A halom ma is áll, de hogy tényleg Árpád lakhelye volt-e, nem tudhatja senki. A lényeg az, hogy a monda a közösségi szerveződések kötőanyagává szilárdult. Ez adta az ötletet a Csillagösvény hagyománymentő és -őrző baráti társaság megalakításához is. A jó mulatságokra mindig vevő fiatalok időnként látványos játékokkal emlékeznek a honfoglalókra, más hagyományőrző egyletekkel közösen. Ettől érdekesek lettek, attól meg igen fontosak, hogy immár jóformán minden helyi rendezvénynek ők a szervezői. ■ M.J. PÁSZTOR ROLAND, a hagyományőrzők kapitánya: - Évente három nagy rendezvényen találkozik a falu. A gyermeknapon, Szent István ünnepén és amikor a honfoglalókat dicsérjük. Azt szeretnénk, hogy a hétvégeken is együtt maradjanak a fiatalok. Egy táncházat akarunk létrehozni. Szieszta vacsoraidőben, valamikor ezer évvel ezelőtt A maiak is megízlelhették az ősi kondéros ételt az áldost balatoni DIÁNA, a polgárőrség titkára: - Többnyire fiatalok alkotják a polgárőr egyletet is. Nélkülük elképzelhetetlen lenne a népesebb összejövetelek bonyolítása, rendezése. Különösen a járőrözésért jár nekik köszönet Tetétlen a környék legbiztonságosabb települése. Mindennél különb bicikliutat akarnak közlekedés Az országutak találkozásánál állandó a balesetveszély Akik öt országút találkozásánál laknak, mint a tetétleniek, azok sokat adnak a közlekedés biztonságára. A községben szinte mindenki közlekedik kerékpárral ám, a jelentős átmenőforgalom miatt állandóan veszély leselkedik rájuk. Az önkormányzat régóta keresi a forrást kerékpárút építésére. Végül tavaly egy regionális pályázaton nyertek több mint tizenhatmillió forintot. Ez az összeg a települést átszelő kerékpárút felének megépítésére volt elegendő. Azonban nem kellett sokáig várni, a beruházás második ütemére beadott pályázatukat is elfogadták. Kéznél van a pénz, így folytatódhat az építkezés. Pásztor Imre polgármester tegnapelőtt azt mondta: a tervek szerint a munka szeptember közepén kezdődik, és azt ősszel be is fejezik. Egyébként a falu háza mindenkinél különb bicikliutat akar. A már kész szakaszt is szokásosan aszfalttal borították ugyan, de ragaszkodtak az úttestet övező térburkolathoz, ami károkozás nélkül felszedhető, újrarakható a közművezetékek javításakor. A kistérség településeit ösz- szekötő kerékpárút építésére a környező önkormányzatok közösen pályáznak. ■ M. J. felújítások Az önkormányzati ingatlanok karbantartására alig futotta pénz az elmúlt évtizedekben. Újabban egymás után fiatalodnak meg tetőtől talpig a közintézmények épületei. Á legutóbbiak az orvosi rendelő és a községháza felújítása után idén ősszel az egészségház renoválását veszik sorra. A részben szolgálati lakásnak, valamint a védőnői szolgálatnak helyt adó nyolcvan négyzetméteres öreg, már romosnak mondható épületet teljesen átépítik. A munka októberben kezdődik, ezért áthúzódik a következő esztendőre. Összesen huszonötmillió forintot kell költeni rá. Azonban a költségekhez az önkormányzatnak csak hétmilliót kellett hozzátennie, a nagyobb részt pályázat útján, állami támogatás- », ként kapták. ■ M. J. ■--------------------------------------m A falu szélén tóvá hizlalják a Gerje patakot szabadidő Horgásztóvá szélesítik a Gerje patakot a község határában, a befolyási szakaszon. Nemrég megalakult a Gerje horgászegyesület. Egyelőre tizenöten vannak, ám mivel Te- tétlenen is sokak sportja a horgászat, valószínűleg hamarosan felduzzad az egylet létszáma. Legalább úgy, mint a Gerje patak vize. Tervezik, hogy zsilipeket építenek a mederbe, és körülbelül harmincméteresre szélesítik a vízszintet. A Közép-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság jóváhagyta az ötletet sőt, amint azt Varjú Lajos, a szakhatóság munkatársa közölte: ajándékul meg is tervezik a vízmüvet a tetétlenieknek. Az építkezés 12 millió forintba kerül. Erre a pénzre a Leader vidékfejlesztési program forrásából akarnak meríteni, a pályázatot már be is adták. Ha sikerül pénzt szerezni, jövőre már egy folyton friss vizű tó partján várhatják a kapást a pecások. Pásztor Imre polgármester hozzátette: a leendő tó körül családi kirándulásokra alkalmas, szép pihenőparkot akarnak kialakítani. Olyat, amilyen nincs még sehol a környéken. ■ M. J. Három évtized a presszóban, boltban családi évforduló A falujukon kívülre sosem vetette őket a sorsuk Amint elült a harci zaj, a sajtok útra keltek Pásztor Pál és felesége, Valika nem tud különbséget tenni az otthonuk és a munkahelyük között. A kereskedés az életük, pályájukon most jubilálnak. Emlékeiket felidézve egy frissen végzett vendéglátó-ipari technikust és egy felszolgálólányt látnak 30 év előttről, az Árpád vendéglőben. Ott kezdték a szakmát, és a falun kívülre azóta se vetette őket a sors. Pedig a vendéglátóipar, a kereskedelem sosem ígért garantált megélhetést. Szakmájuk hányattatásához próbálták igazítani életüket. Előbb szerződéses üzletet működtettek, később pedig saját kocsmájukat és presz- szójukat igazgatták. Aztán belevágtak a vegyeskereskedésbe is családi házukban. Versengtek a szemközti áfészáruházzal, de végül a szövetkezet volt kénytelen eladni boltját. Pásztorék vették meg, és azzal a község legnagyobb kereskedelmi kiszolgálóivá váltak. Sokba került, mire eddig eljutottak Hajnaltól késő estig tartó talpalás volt az ára. A nyúlfarknyi hétvégék jóformán csak arra valók voltak, hogy elgondolják a másnapi nyitást. Vigaszuk, hogy fiuk folytatja azt, amit 30 éve ketten megalapoztak. Most már úgy érzik, mintha egy kicsit hamarabb fáradnának. Mégsem mondanák azt, hogy bánnák a fogyatkozó fiatalságot. ■ M. J. Sokat fáradt, mire révbe jutott PÁSZTOR PÁL és felesége, VALIKA. élelmiszerexport Azóta, hogy a Közel-Keleten megnyugodtak kicsit a fegyverek, a Kőröstejnél nem győzik csomagolni a sajtot. A háború két hónapja alatt teljesen befagyott a cég libanoni exportja. Ez komoly veszteség volt, hiszen Kuwait mellett éppen ez az ország a legnagyobb piacuk. A Kőröstej Kft. hajdúböszörményi üzemében a trappista felfuttatásával próbálta ellensúlyozni a Keleten kedvelt feta sajt exportjának csökkenését. A cégen végül is a háború segített azzal, hogy alábbhagyott a harc. A kiszállítások megkezdődtek. Tetétlenen teljes kapacitással dolgoznak, hogy behozzák a lemaradást. Annál is inkább mert a dán sajtgyárak igencsak rontják a magyar termékek piacát. Most is hatalmas leárazásokkal igyekeznek a prófétarajzok miatti embargóból feloldoztatni magukat. Marton Pál üzemvezetőtől hallottuk: a Kőröstej is jócskán túltesz eddigi teljesítményén. A böszörményi termelés felfutásával, július végéig összesen 50 millió liter tejet dolgozott fel a két üzem, nagyjából egyenlő részesedéssel. Többet, mint tavaly egész évben. Ha ezt a tempót tarthatják továbbra is, a helybéliek megnyugodhatnak abban, hogy a község legnagyobb munkaadójánál ezután is találnak állást. ■ M. J.
