Petőfi Népe, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-18 / 42. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2006. FEBRUÁR 18., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP « VÉLEMÉNY Ez már Boborjánnak is sok lenne géczy zsotT A barna kenyér nem jött be, de a fehér húsoknak és a zöldségeknek még van esélye. Hogy a diákokat borzasztó nehéz rávenni az egészséges étkezésre, arról korunk méltán híres és kedvelt szakácshőse, Jamie Oliver is tudna mesélni. S mivel kérdezik, mondja is a magáét. Az egyik interjúban kifejtette, hogy élete leghajmeresztőbb vállalkozásaként érté­keli azon próbálkozását, hogy a gyerekeket megkísérelje át­szoktatni a varázslatos pizza-hamburger-sült krumpli me­nüsorról a valamivel ízletesebb, változatosabb és sokkal egészségesebb étkek fogyasztására. Ha nem is ért el átütő si­kert, sokkal messzebb jutott, mint a bajai közétkeztető igaz­gatója. Igaz, ő nem is a brit sztárt követné: megelégedne, ha a főváros vagy a szomszédos megyék sikerét megízlelhetné. Egyes budapesti kerületekben ugyanis mintegy 150 millió fo­rintot áldoz az önkormányzat arra, hogy az életkori sajátos­ságoknak megfelelő menüt állítson össze a közétkeztető. A Dunántúlon pedig átfogó vizsgálat indult annak érdekében, hogy a diákok egészséges és finom kategóriába tartozó étele­ket kapjanak a menzán. Baján már tavaly ősszel belefogott egy hasonló programba a közétkeztető, ám mára kijelenthe­tő: a program részben megbukott. A fehér kenyér ellenében nem bizonyult méltó vetélytársnak a barna. Persze, ettől még az extraszűz olívaolajra, a sok zöldségre és a fehér húsra ala­pozott hosszú távú terv bejöhet. Új minőséget hozva a min­dig, minden körülmények között leszólt menzás kosztolásba. Bár kicsit elkeserítő, amit a konyhákon tapasztalnak a dol­gozók. Például az afrikai harcsából készült pörköltből csak a szaftos tészta szokott elfogyni. A kiváló ízű, szálkamen­tes haldarabokat a tányér szélére túrják a diákok, így a fi­nom falatok a kukában végzik. Ez talán már a Besenyő család jóbarátjának, Boborjánnak is sok lenne. Pedig az ő kedvenc étele saját bevallása szerint nem egyéb, mint az ebéd céklával. KÖZÉLETI HÍR • Baján, a Bányai-szakképzőben tart fórumot az SZDSZ vidékpo­litikájáról Bálint gazda kedden 17 órától. Házigazda: Nemes Gá­bor képviselőjelölt. Félnek a Kondor-tó feléledésétől madárinfluenza A gazdák betartják a szigorú tenyésztési követelményeket Alapjaiban rengetné meg a Kecskeméttel szomszédos kisváros gazdaságát, ha el­érné a madárinfluenza-jár- vány. Több mint száz nagyüzemi baromfitartó van a településen. A 700 ezer szárnyas nagy része brojlercsirke, de sokan fog­lalkoznak árutojás-terme- léssel, pulykával, libával, pecsenye- és mulardka- csával is, és kiépültek az ezekhez kapcsolódó ipar­ágak is. Érthető hát, hogy a helyieket azzal együtt is érzékenyen érinti a madár­influenza megjelenése az országban, hogy szigorúan zárt rendszerben tenyész­tik a baromfiakat. Kerekegyháza- Ami emberileg megtehető a megelőző intézkedések terén, azt megtettük - mondta dr. Czakó István polgármester hoz­zátéve: a gazdák egyébként is komolyan veszik az ágazatra vonatkozó előírásokat. - Most leginkább attól tartunk, hogy ismét vizes élőhely lesz a Kon­dor-tó és környéke. Legutóbb a kilencvenes években volt ben­ne víz, és ha az idei meteoroló­giai előrejelzés beválik, akkor az egyenlő lehet az istencsapás­sal. Rengeteg vándormadár fog itt megállni és fészket rakni. Aminek, persze, örülünk, ha nem hoznak betegséget. Min­Több mint száz nagyüzemi baromfitartó van a településen. tegnap a csátauai udvarok ellenőrzése során sem találtak fer­tőzött vagy gyanús szárnyast. Az állatorvosok kora délutánra vé­geztek a települési szemlével. A zárlat elrendelésének napján ir­tottak ki 23 baromfit, ezek tetemeit vtsgálatra küldték. denesetre a szerdai testületi ülésen átnézzük a lehetséges védekezési módokat. Dr. Tóth Béla Pál ladánybenei állatorvos - aki hétfőig helyette­síti a kerekegyházi dr. Szakáll Szabotcsot - érdeklődésünkre el­mondta: körzetében, vagyis La- dánybenén, Kunbaracson, Fel- sőlajoson és most Kerekegyhá­zán is semmilyen gyanús meg­betegedés, elhullás nem történt. A tenyésztők nagyon fegyelme­zettek, betartják az előírásokat. Nem szabad pánikot kelteni! - fi­gyelmeztetett a doktor, aki be­számolt arról is, hogy néhány napja vitamin- és kálciumkiegé- szítést adnak a szárnyasoknak három tenyésztőnél, mert felve­tődött az angolkór (csontbeteg­ség) gyanúja. Ettől azonban nem hullanak el a baromflk. A prob­léma a takarmányozással függ össze, és tisztázására mintát küldtek egy kaposvári intézetbe. Az érintett gazdák egyébként ugyanarról a helyről vásárolták a takarmányt. Dómján Istvántól, az önkor­mányzat mezőgazdasági bizott­ságának elnökétől megtudtuk: hétfőn összeül a grémium, hogy szigorítson a dögkezelésen. Mindenekelőtt el kell látni ma­dárhálóval az állati tetemek gyűjtőhelyét. Kaldenekker Zoltán árutojás­termelőt is megkérdeztük. Ő a tenyésztőkkel együtt abban re­ménykedik, hogy a bütykös­hattyúk halála nem vezet a ba­romfihús-fogyasztói kedv továb­bi csökkenéséhez. ■ Pulai Sára Idén sem pihennek a vakondosok A tiszakécskei székhelyű Vakond Kft. 15 éves törté­netének legsikeresebb évét zárta 2005-ben. A cég nettó árbevétele meghaladta a 6 milliárd forintot. A kiemelkedő munkák közé tartozott a 4-es számú fő­út Cegléd és Ceglédbercel közötti szakaszának bur- kolatfelújítási munkálata. A kivitelezés során a leg­modernebb technológiát alkalmazta a cég, amikor mintegy 17.000 m2 üvegszálas feszültségmentesítő anyagot épített be, az út nagyobb terhelhetősége ér­dekében. Emellett számos településen végzett útfelújítást, útépítést a Vakond Kft. Ezek közül is ki­emelkedik Szolnok, ahol az el­múlt évben a legtöbb utcát újí­totta fel a cég. Ma már nemcsak Tiszakécskén és környékén dolgozik a vállalat, hanem az ország számos településén; Ta­tától egészen Debrecenig nyer­nek el munkákat. Fő tevékeny­ségük továbbra is az útépítés, de számos sikeres vízépítési projekt (ivóvíz- és szennyvíz- csatornázás stb.) is szerepel a cég referencialistáján. A Vakond Kft. dolgozóival idén is jó néhány magyar telepü­lésen találkozhatunk majd. Ha­marosan, a jó idő beköszöntével ismét beindul a munka. Mezőtú­ron folytatódik a szennyvízcsa­torna-építés, Csongrádon a ti­szai árvízvédelmi töltésen ke­rékpárút létesítése, Orosházán a gyopárosfürdői városrész út­hálózatának rekonstrukciója, Öcsödön a szennyvíztisztító te­lep kivitelezési munkái, Sziget­halmon a belterületi úthálózat fejlesztése, Szarvason bekötő­utak felújítása és új burkolat építése szerepel. A települési munkák mellett természetesen az országuta­kon is ott lesznek a vakondo­sok. Konzorciumban nyert a cég a 442-es út és a 44-es szá­mú főút rehabilitációjára, vala­mint az E5-ÖS Kiskunfélegyhá­za északnyugati tehermentesí­tő útjának építési munkájára kiírt pályázaton. Az emelkedő munkaszám miatt megnőtt adminisztráció kezelése, illetve az eredmé­nyesség, a hatékonyság további javítása érdekében a Vakond Kft. jelentős informatikai fej­lesztést hajt végre. Az integrált vállalatirányítási rendszer be­vezetésének teljes összege 88.8 millió forint lesz, melyből 48.8 millió saját erő, 40 millió forint pedig az Európai Unió strukturális alapjaiból, pályá­zat útján elnyert támogatás. A pályázati első mérföldkő már megvalósult. Ennek keretében a cég - szintén az elmúlt évben korszerűsített és felújított - tiszakécskei irodaházában új­ra, korszerűre cserélte a koráb­bi PC-ket és az operációs rend­szereket. A második mérföld­kő: az integrált vállalatirányí­tási rendszer részét képező al­kalmazások fejlesztése még fo­lyik, de március végére ez is befejeződik. Az utolsó mérföld­kő - az oktatás és a projekt le­zárása - április végére valósul meg. ▲ A szerbek permeteznek - pénzért DÉLI HATÁRÁTKELŐK A szerb ha­tóságok elrendelték valameny- nyi Magyarországról kilépő jár­mű fertőtlenítését. Csütörtökön este még csak a hercegszántói közúti határátkelőnél volt köte­lező a procedúra, de tegnap fo­kozatosan kiterjesztették a ren­delkezést a röszkei, a tompái, a bácsalmási és a tiszaszigeti ha­tárállomásra is - tájékoztatta lapunkat Kovács Iván alezre­des, a határőrség szóvivője. A fertőtlenítés díja motorke­rékpárok esetén 100 dinár (kb. 360' forint), személyautóknál 200, teherjármű­veknél 400, autó­buszok, kamio­nok esetében 800 dinár. Az utasok beszámo­lói szerint Her­cegszántónál és Tompánál körbe- permetezik az autókat, Röszké­feltöltött teknőn kell áthajtani­uk a járműveknek. Az intézke- ...............dés nem vonatko­zik személyekre és a Magyaror­szágra érkező jár­művekre sem. A szerb hatóságok nem közölték a rendelkezés pon­tos okát, de a ma­dárinfluenza megjelenésével né l egy fertőtlenítő folyadékkal lehet összefüggésben. MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Hisznek-e az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának? TROMBITÁS FERENC, Kiskunfélegy­háza- Nem érde­kel, hogy ki­nek mennyi vagyona van. Az a lényeg, hogy én még valahogy meg tu­dok élni ebben a világban. Nem foglalkozom egyik politi­kussal sem. VIDOVICS GÁBOR, Bácsalmás- Szerintem hi­hetünk a kép­viselőknek, mert ha leadják a vagyonnyi­latkozatukat, felelősséget vál­lalnak az abban foglaltakért. Egyébként a nyilatkozatok nyilvánosak, a nyomtatott saj­tóban és az interneten is meg­tekinthetők. Bárki számára hozzáférhetők, így nyilván az igazságot tartalmazzák. KOVÁCS LÁSZLÓ, Kecskemét- Szerintem senki nem ve­szi komolyan ezeket a nyi­latkozatokat. Még maguk az érintettek sem. Arra jók, hogy a politikusok egymást le tud­ják járatni. A kisembereket ez egyáltalán nem érdekli. Nekünk az a fontos, hogy le­gyen munkánk, rendes fizeté­sünk. Ha nagyjaink ezt tud­nák biztosítani, nem érdekel­ne, hogy az ő zsebükben mi van. BÚZA DEZSŐNÉ, Kiskunhalas- Nincs sok értelme a va­gyonnyilatko­zatok közzété­telének, mert azokkal csak fölbosszantják az embereket. Mindez csak eltereli a figyel­met a valós problémákról. Az egymás zsebében való kuta­kodás helyett az ország költ­ségvetésével kellene foglalkoz­ni, a jelennel és a jövővel.

Next

/
Thumbnails
Contents