Petőfi Népe, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-21 / 272. szám

Fejlődő egészségügy Modellértékű programok a három legelmaradottabb régióban lyett, hogy munkahelyet keresnének. Ezen folyamatok által a hátrányos helyzetű egyé­nekben a munkakereséssel és a munkába állással szemben egy pszichés gát, elutasí­tás is kialakulhat. Ez a folyamat hosszabb távon oda vezethet, hogy ezek a csoportok önértékelési problémákkal fognak küsz­ködni, és az idő múlásával egyre nehezeb­ben tudnak mind a társadalomba, mind a munkaerőpiaci körforgásba visszakerülni és a problémáik elmélyülése esetén men­tális segítségnyújtásra szorulnak. A térség hátrányos helyzetéből adódóan minden lehetőséget meg kell ragadni társadalmi és gazdasági pozíciójának javítása érdekében. Ennek legjobb módja a tartós munkanélküli­séggel és a munkaerőpiacról való kiszorítás­sal fenyegetett csoportok számára a képzést és foglalkoztatást együtt nyújtó programok indítása, és ezen programok támogatása olyan képzési programokkal, amelyek során a hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó szociális területen dolgozó szakemberek és önkéntesek ismereteiket bővíthetik. En­nek segítségével ezek a szakemberek nem csupán a munkaerőpiacról kiszorult embe­rek elsődleges szükségleteit látják el, hanem felkészítik őket a munkaerőpiacon való rész­vételre. Képessé teszik őket a társadalomba való újbóli beilleszkedésre. Mélykút Nagyközség Önkormányzata is egy ilyen képzési programot indít, mely­nek keretében 49 fő szociális területen dolgozó szakember és önkéntes jut kom­munikációs, mentálhigiénés, számítástech­nikai képzéshez, valamint vehet részt szu­pervízión és esetmegbeszéléseken. Ennek megvalósításához több mint 23 millió Ft támogatást nyert el az Önkormányzat. Regionális Egészségcentrum Modell- intézmény Debrecenben, térségi diagnosztikai és szűrőközpontok Pécsen, Szolnokon, Miskolcon és Nyíregyházán, rehabilitációs központok Elarkányban, Dombóváron, Fehérgyarmaton és Mezőkövesden, valamint három régiót felölelő egészségügyi információ- technológia fejlesztés. így foglalható össze röviden azon egészségügyi beruházások és fejlesztések jelentős köre, melyek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) központi és pályázati programjainak (intézkedéseinek) köszön­hetően, közel 25 milliárd Ft-ból (75%-a EU és 25%-a hazai forrás) jöhetnek létre Eszak-Alföldön, Eszak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon. Ezek az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló programok modellértékűek, vagyis sikeres megvalósításuk esetén országosan is követendő mintaként szolgálnak majd a hazai egészségügyi ellátó rendszer továbbfejlesztéséhez. Felmerülhet a kérdés, hogy mi hívta életre ezeket a programokat és miért pont ebben a három régióban. Ezekben a társadalmilag és gazdaságilag elmaradott régiókban különösen rossz a munkaképes korú lakosság egészségi állapota. Az őket súlytó legfőbb betegségcsoportok a keringési, csont-, izom és az emésztőrendszer betegségei. A tízezer munkavállalóra jutó új rokkantak aránya is e három régióban a legmagasabb. E jellemzők kialakulásában - az életmód és a környezeti tényezők mellett - szerepet játszik az is, hogy e régiók az egészségügyi ellátórendszer tekintetében is hátrányos helyzetben vannak. A szolgáltatások térbeli és időbeli hozzáférhetősége rossz; korszerűtlenek a megelőzési, szűrési, diagnosztikai feltételek, alacsony a szükséglethez képest a rehabilitációs és ápolási kapacitás. Eszak-Magyarország esetében külön problémát jelent a magas progresszivitású ellátás biztosításának regionális hiánya. Ezekben a régiókban az egészségügyi intézmények elavultak, korszerűtlenek, 35%-uk rekonstrukcióra, felújításra szorul (3%-uk szanálásra érett). A diagnosztikai és gyógyítási eszközök korszerűtlenek, 67%-uk „0”- ra leírt. Mindezek következtében az egészségügyben a munkakörülmények is igen rosszak. A munkavállaló és a társadalom érdeke egyaránt az, hogy a betegségek miatt a munkából való kiesés a minimumra csökkenjen. Ezt el lehet érni az egészség- ügyi ellátórendszer szervezettségének és a diagnosztikai és gyógyító folyamatok tevékenységeinek optimalizálásával is, valamint a mindezt támogató regionális, az ellátás minden szintjére kiterjedő egészségügyi információrendszerrel. A már említett egészségügyi beruházások, infrastruktúrafejlesztések (felújítás, korszerűsítés, bővítés, korszerű orvosi eszközökkel való ellátottság) lehetőséget teremtenek az egészségügyi ellátáshoz való jobb időbeni és térbeli hozzáférésre, a betegségek megelőzésére, korai felismerésére, a betegek gyó­gyításának és rehabilitációjának fej­lesztésére a munkavégző képesség gyors helyreállítása érdekében. Az ellátás hatékonyságát tovább növeli a kifejlesztendő regionális, intézményközi információ mintarendszer, amely a betegekre vonatkozó egészségügyi információk gyors és pontos elérését teszi lehetővé a rendszerhez csatlakozó egészségügyi ellátó intézmények számára, így az ismételt vizsgálatok és kezelések elkerülhetők lesznek, a diagnosztikai idő lerövidül és csökken a beteg munkavállalók gyógyulási ideje. A betegségben töltött idő csökkenése a régiók munkaerejének jobb kihasználását, tehát a regionális versenyképesség növekedését vonja maga után. Az ehhez kapcsolódó intézményen belüli információ-technológiai fejlesztések pedig hozzájárulnak az egészségügyi intézményekgazdaságosésköltséghatékony működéséhez. Európa itt épül. * Európa Terv Ér+íkünki “ €kwb€r EüM Egészségügyi ti** . H Egészségügyi Minisztérium ■ Strukturális Alapok Programiroda ** * 1051 Budapest, Arany János utca 6-8. telefon: (06 1)301-7962 fax: (06 1)301-7860 e-mail: strapi@eum.hu www.strapi.hu w Az Egészségügyi Minisztérium Strukturális Alapok Programiroda Bács-Kiskun megyei kiadványa A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján fejlesztéspolitikai célokat és prioritásokat határozott meg a Struk­turális Alapok és a Kohéziós Alap forrásai által biztosított támogatásokra a 2004- 2006 programozási időszakra. Az NFT ál­tal kitűzött célok operatív programokon keresztül valósulnak meg, amelyek közül a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program fejlesztési területei (ún. prioritá­sai) a munkaerőpiac magasabb fokú rugal­masságának elősegítését, a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének fejlesztését, a nagyobb foglalkoztatottság elérését, a szellemi tőke minél hatékonyabb hasznosítását, a foglalkoztatás növelését szolgáltatási szektorban (oktatás, egész­ségügy és szociális ellátás, üzleti szféra) cé­lozzák úgy, hogy a munkavállalás mindenki számára elérhető lehetőség lehessen. A HEFOP a 2004-2006 közötti időszakban 191 milliárd Ft támogatási keret­tel (75%-ban uniós és 25%-ban hazai forrás) segíti többek között azokat a programokat, melyek fókuszában áll a humánerőforrás fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése (az életminőség és egészségi állapotjavításával), magasabb képzettség elérése (az egész életen át tartó tanulás felnőtt továbbképzési programokkal), így biztosítva az alkalmaz­kodó készséget, illetve az előnyös munka­hely-változtatást a munkaerőpiacon. A munkaerőpiaci esélyegyenlőség, a foglalkoztatáshoz és a képzéshez való hozzájutás egyenlősége csökkenti a szegény­séget és a társadalmi kirekesztődést, csökken­ti a társadalmi és a területi különbségekből fakadó hátrányokat és biztosítja, hogy min­denki a képességeinek megfelelő munkát végezhessen. Infrastrukturális fejlesztései lehetővé teszik a megfelelő munkakörülményeket, modernizációt, megtéve ezáltal, a gazdasági, társadalmi fejlődés első lépéseit. A HEFOP által támogatott ötletek gyújtó­pontjai és a programok megvalósítói között jelentős a civil szféra részvétele, a HEFOP megvalósítói pedig a fejlesztési területek gazdái: a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaü­gyi Minisztérium (FMM), Egészségügyi Minisztérium (EüM), Oktatási Miniszté­rium (OM), Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM), il­letve az FMM-ben működő Irányító Hatóság és közreműködő szervezetei. Az Egészségügyi Minisztérium Struk­turális Alapok Programiroda egyike az említett közreműködő szervezeteknek. Fela­data a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program számtalan intézkedése, pályázati programja közül az egészségügyi és szo­ciális intézkedések menedzselése, így: „A társadalmi befogadás elősegítése a szociá­lis területen dolgozó szakemberek képzé­sével”; „A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése”; „Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban”; valamint az „Egész­ségügyi információ-technológia fejlesztés az elmaradott régiókban” intézkedéseké. Ezek kapcsán a Programiroda munkatársai végzik apályázati kiírások előkészítését és megjelen­tetését, a pályázatok fogadásának és ér­tékelésének szervezését, a nyertes pályázók­kal kötendő szerződések előkészítését és a végrehajtás nyomonkövetését. Kézenfogva A nappali ellátás fejlesztése a fogyatékkal élőkért és családjaikért Hazánkban jelenleg a mozgáskorlátozot­tak, vakok, siketek, értelmi fogyatékosok és autisták számítanak fogyatékossággal élő embereknek, akik száma a 2001. nép- számláláskor elérte az 577 000 főt. A Dél- Alföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés, Cson- grád) lakosságának 7 %-a, 95 360 fő vallotta magát fogyatékosnak a népszámláláskor. Mozgásszervi problémáik miatt pl. gépkocsi beszerzéséhez Bács-Kiskunban a lakosság 5,9, Békésben 8,6, Csongrádban 1,8 ezreléke kapott támogatást. A régiós 5,4 ezrelékes arány az országos átlagnak éppen kétszere­sét jelenti. Pszichiátriai betegek, egyéb egészségügyi problémák mentén leírható fogyatékosságok tekintetében is a régió az országos átlag feletti értékeket mutat. A fogyatékkal élőket a területi és telepü­lési egyenlőtlenségek fokozottan sújtják. Különösen a tanyákon, valamint a falvakban, illetve a kisebb lélekszámú városokban élő fogyatékos személyek vannak nehéz hely­zetben munkavállalási lehetőségeiket, a sza­bad iskolaválasztást, az életkörülményeiket tekintve, s nem utolsó sorban szociális jogaik érvényesülésének vonatkozásában. A fogyatékkal élők döntő többsége magánháztartásban él (családban, illetve egyedül), de körükben az intézményi keretek között élők aránya magasabb, mint a nem fo­gyatékkal élők esetében. A fogyatékos sze­mélyeket ellátó intézmények egy része (támo­gató szolgálat, nappali intézmény, fogyatékos személyek gondozóháza) a lakókörnyezetben történő maradást kívánja elősegíteni úgy, hogy hosszabb-rövidebb ideig tehermentesíti a gondozásukat felvállaló családokat. Ezek közül az egyik legfontosabb intézmény a fogyatékos személyek nappali intézménye, amely felügyeletet, szabadidős programokat, valamint esetlegesen foglalkoztatást biztosít. Az önkiszolgálásra részben képes, illetve az arra nem képes, de felügyeletre szoruló fo­gyatékos személyek ellátásáról gondoskodó hozzátartozók — a szolgáltatás igénybevé­telével - munkát tudnak vállalni, s ezáltal mérséklődik a rájuk háruló anyagi és lelki te­her. A fentiek ismeretében elmondható, hogy a lakosság zöme olyan településen él, ahol nem megoldott a szolgáltatás hozzáférése, melynek következtében ezen területeken csa­ládban élő fogyatékos személyek napközbeni ellátása a hozzátartozókat terheli. Az intézmények másik része a tartós bentlakást biztosító (ápoló, gondozó-, re­habilitációs-, valamint lakó-) otthonok, melyek közül az ápolást nyújtó otthonok dominálnak. Az intézmények jellemzően az értelmileg sérült személyek ellátására koncentrálnak, ugyanakkor megtalálható a halmozottan sérülteket, a vakokat, a si-

Next

/
Thumbnails
Contents