Petőfi Népe, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-21 / 272. szám
Fejlődő egészségügy Modellértékű programok a három legelmaradottabb régióban lyett, hogy munkahelyet keresnének. Ezen folyamatok által a hátrányos helyzetű egyénekben a munkakereséssel és a munkába állással szemben egy pszichés gát, elutasítás is kialakulhat. Ez a folyamat hosszabb távon oda vezethet, hogy ezek a csoportok önértékelési problémákkal fognak küszködni, és az idő múlásával egyre nehezebben tudnak mind a társadalomba, mind a munkaerőpiaci körforgásba visszakerülni és a problémáik elmélyülése esetén mentális segítségnyújtásra szorulnak. A térség hátrányos helyzetéből adódóan minden lehetőséget meg kell ragadni társadalmi és gazdasági pozíciójának javítása érdekében. Ennek legjobb módja a tartós munkanélküliséggel és a munkaerőpiacról való kiszorítással fenyegetett csoportok számára a képzést és foglalkoztatást együtt nyújtó programok indítása, és ezen programok támogatása olyan képzési programokkal, amelyek során a hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó szociális területen dolgozó szakemberek és önkéntesek ismereteiket bővíthetik. Ennek segítségével ezek a szakemberek nem csupán a munkaerőpiacról kiszorult emberek elsődleges szükségleteit látják el, hanem felkészítik őket a munkaerőpiacon való részvételre. Képessé teszik őket a társadalomba való újbóli beilleszkedésre. Mélykút Nagyközség Önkormányzata is egy ilyen képzési programot indít, melynek keretében 49 fő szociális területen dolgozó szakember és önkéntes jut kommunikációs, mentálhigiénés, számítástechnikai képzéshez, valamint vehet részt szupervízión és esetmegbeszéléseken. Ennek megvalósításához több mint 23 millió Ft támogatást nyert el az Önkormányzat. Regionális Egészségcentrum Modell- intézmény Debrecenben, térségi diagnosztikai és szűrőközpontok Pécsen, Szolnokon, Miskolcon és Nyíregyházán, rehabilitációs központok Elarkányban, Dombóváron, Fehérgyarmaton és Mezőkövesden, valamint három régiót felölelő egészségügyi információ- technológia fejlesztés. így foglalható össze röviden azon egészségügyi beruházások és fejlesztések jelentős köre, melyek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) központi és pályázati programjainak (intézkedéseinek) köszönhetően, közel 25 milliárd Ft-ból (75%-a EU és 25%-a hazai forrás) jöhetnek létre Eszak-Alföldön, Eszak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon. Ezek az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló programok modellértékűek, vagyis sikeres megvalósításuk esetén országosan is követendő mintaként szolgálnak majd a hazai egészségügyi ellátó rendszer továbbfejlesztéséhez. Felmerülhet a kérdés, hogy mi hívta életre ezeket a programokat és miért pont ebben a három régióban. Ezekben a társadalmilag és gazdaságilag elmaradott régiókban különösen rossz a munkaképes korú lakosság egészségi állapota. Az őket súlytó legfőbb betegségcsoportok a keringési, csont-, izom és az emésztőrendszer betegségei. A tízezer munkavállalóra jutó új rokkantak aránya is e három régióban a legmagasabb. E jellemzők kialakulásában - az életmód és a környezeti tényezők mellett - szerepet játszik az is, hogy e régiók az egészségügyi ellátórendszer tekintetében is hátrányos helyzetben vannak. A szolgáltatások térbeli és időbeli hozzáférhetősége rossz; korszerűtlenek a megelőzési, szűrési, diagnosztikai feltételek, alacsony a szükséglethez képest a rehabilitációs és ápolási kapacitás. Eszak-Magyarország esetében külön problémát jelent a magas progresszivitású ellátás biztosításának regionális hiánya. Ezekben a régiókban az egészségügyi intézmények elavultak, korszerűtlenek, 35%-uk rekonstrukcióra, felújításra szorul (3%-uk szanálásra érett). A diagnosztikai és gyógyítási eszközök korszerűtlenek, 67%-uk „0”- ra leírt. Mindezek következtében az egészségügyben a munkakörülmények is igen rosszak. A munkavállaló és a társadalom érdeke egyaránt az, hogy a betegségek miatt a munkából való kiesés a minimumra csökkenjen. Ezt el lehet érni az egészség- ügyi ellátórendszer szervezettségének és a diagnosztikai és gyógyító folyamatok tevékenységeinek optimalizálásával is, valamint a mindezt támogató regionális, az ellátás minden szintjére kiterjedő egészségügyi információrendszerrel. A már említett egészségügyi beruházások, infrastruktúrafejlesztések (felújítás, korszerűsítés, bővítés, korszerű orvosi eszközökkel való ellátottság) lehetőséget teremtenek az egészségügyi ellátáshoz való jobb időbeni és térbeli hozzáférésre, a betegségek megelőzésére, korai felismerésére, a betegek gyógyításának és rehabilitációjának fejlesztésére a munkavégző képesség gyors helyreállítása érdekében. Az ellátás hatékonyságát tovább növeli a kifejlesztendő regionális, intézményközi információ mintarendszer, amely a betegekre vonatkozó egészségügyi információk gyors és pontos elérését teszi lehetővé a rendszerhez csatlakozó egészségügyi ellátó intézmények számára, így az ismételt vizsgálatok és kezelések elkerülhetők lesznek, a diagnosztikai idő lerövidül és csökken a beteg munkavállalók gyógyulási ideje. A betegségben töltött idő csökkenése a régiók munkaerejének jobb kihasználását, tehát a regionális versenyképesség növekedését vonja maga után. Az ehhez kapcsolódó intézményen belüli információ-technológiai fejlesztések pedig hozzájárulnak az egészségügyi intézményekgazdaságosésköltséghatékony működéséhez. Európa itt épül. * Európa Terv Ér+íkünki “ €kwb€r EüM Egészségügyi ti** . H Egészségügyi Minisztérium ■ Strukturális Alapok Programiroda ** * 1051 Budapest, Arany János utca 6-8. telefon: (06 1)301-7962 fax: (06 1)301-7860 e-mail: strapi@eum.hu www.strapi.hu w Az Egészségügyi Minisztérium Strukturális Alapok Programiroda Bács-Kiskun megyei kiadványa A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján fejlesztéspolitikai célokat és prioritásokat határozott meg a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásai által biztosított támogatásokra a 2004- 2006 programozási időszakra. Az NFT által kitűzött célok operatív programokon keresztül valósulnak meg, amelyek közül a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program fejlesztési területei (ún. prioritásai) a munkaerőpiac magasabb fokú rugalmasságának elősegítését, a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének fejlesztését, a nagyobb foglalkoztatottság elérését, a szellemi tőke minél hatékonyabb hasznosítását, a foglalkoztatás növelését szolgáltatási szektorban (oktatás, egészségügy és szociális ellátás, üzleti szféra) célozzák úgy, hogy a munkavállalás mindenki számára elérhető lehetőség lehessen. A HEFOP a 2004-2006 közötti időszakban 191 milliárd Ft támogatási kerettel (75%-ban uniós és 25%-ban hazai forrás) segíti többek között azokat a programokat, melyek fókuszában áll a humánerőforrás fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése (az életminőség és egészségi állapotjavításával), magasabb képzettség elérése (az egész életen át tartó tanulás felnőtt továbbképzési programokkal), így biztosítva az alkalmazkodó készséget, illetve az előnyös munkahely-változtatást a munkaerőpiacon. A munkaerőpiaci esélyegyenlőség, a foglalkoztatáshoz és a képzéshez való hozzájutás egyenlősége csökkenti a szegénységet és a társadalmi kirekesztődést, csökkenti a társadalmi és a területi különbségekből fakadó hátrányokat és biztosítja, hogy mindenki a képességeinek megfelelő munkát végezhessen. Infrastrukturális fejlesztései lehetővé teszik a megfelelő munkakörülményeket, modernizációt, megtéve ezáltal, a gazdasági, társadalmi fejlődés első lépéseit. A HEFOP által támogatott ötletek gyújtópontjai és a programok megvalósítói között jelentős a civil szféra részvétele, a HEFOP megvalósítói pedig a fejlesztési területek gazdái: a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), Egészségügyi Minisztérium (EüM), Oktatási Minisztérium (OM), Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM), illetve az FMM-ben működő Irányító Hatóság és közreműködő szervezetei. Az Egészségügyi Minisztérium Strukturális Alapok Programiroda egyike az említett közreműködő szervezeteknek. Feladata a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program számtalan intézkedése, pályázati programja közül az egészségügyi és szociális intézkedések menedzselése, így: „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével”; „A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése”; „Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban”; valamint az „Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az elmaradott régiókban” intézkedéseké. Ezek kapcsán a Programiroda munkatársai végzik apályázati kiírások előkészítését és megjelentetését, a pályázatok fogadásának és értékelésének szervezését, a nyertes pályázókkal kötendő szerződések előkészítését és a végrehajtás nyomonkövetését. Kézenfogva A nappali ellátás fejlesztése a fogyatékkal élőkért és családjaikért Hazánkban jelenleg a mozgáskorlátozottak, vakok, siketek, értelmi fogyatékosok és autisták számítanak fogyatékossággal élő embereknek, akik száma a 2001. nép- számláláskor elérte az 577 000 főt. A Dél- Alföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés, Cson- grád) lakosságának 7 %-a, 95 360 fő vallotta magát fogyatékosnak a népszámláláskor. Mozgásszervi problémáik miatt pl. gépkocsi beszerzéséhez Bács-Kiskunban a lakosság 5,9, Békésben 8,6, Csongrádban 1,8 ezreléke kapott támogatást. A régiós 5,4 ezrelékes arány az országos átlagnak éppen kétszeresét jelenti. Pszichiátriai betegek, egyéb egészségügyi problémák mentén leírható fogyatékosságok tekintetében is a régió az országos átlag feletti értékeket mutat. A fogyatékkal élőket a területi és települési egyenlőtlenségek fokozottan sújtják. Különösen a tanyákon, valamint a falvakban, illetve a kisebb lélekszámú városokban élő fogyatékos személyek vannak nehéz helyzetben munkavállalási lehetőségeiket, a szabad iskolaválasztást, az életkörülményeiket tekintve, s nem utolsó sorban szociális jogaik érvényesülésének vonatkozásában. A fogyatékkal élők döntő többsége magánháztartásban él (családban, illetve egyedül), de körükben az intézményi keretek között élők aránya magasabb, mint a nem fogyatékkal élők esetében. A fogyatékos személyeket ellátó intézmények egy része (támogató szolgálat, nappali intézmény, fogyatékos személyek gondozóháza) a lakókörnyezetben történő maradást kívánja elősegíteni úgy, hogy hosszabb-rövidebb ideig tehermentesíti a gondozásukat felvállaló családokat. Ezek közül az egyik legfontosabb intézmény a fogyatékos személyek nappali intézménye, amely felügyeletet, szabadidős programokat, valamint esetlegesen foglalkoztatást biztosít. Az önkiszolgálásra részben képes, illetve az arra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek ellátásáról gondoskodó hozzátartozók — a szolgáltatás igénybevételével - munkát tudnak vállalni, s ezáltal mérséklődik a rájuk háruló anyagi és lelki teher. A fentiek ismeretében elmondható, hogy a lakosság zöme olyan településen él, ahol nem megoldott a szolgáltatás hozzáférése, melynek következtében ezen területeken családban élő fogyatékos személyek napközbeni ellátása a hozzátartozókat terheli. Az intézmények másik része a tartós bentlakást biztosító (ápoló, gondozó-, rehabilitációs-, valamint lakó-) otthonok, melyek közül az ápolást nyújtó otthonok dominálnak. Az intézmények jellemzően az értelmileg sérült személyek ellátására koncentrálnak, ugyanakkor megtalálható a halmozottan sérülteket, a vakokat, a si-
