Petőfi Népe, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-21 / 169. szám
PETŐFI NÉPE - 2005. JÚLIUS 21, CSÜTÖRTÖK 5 OKTATÁS „Szakmailag nézve siker az új érettségi" tudás A vizsga elsősorban arra keresi a választ, hogy a diák miként alkalmazza ismereteit Lezajlott az első kétszintű érettségi, és az első adatok már napvilágot láttak. A „premier” összegezett tapasztalatairól, a változásokról Sipos Jánost, az oktatási tárca közoktatásért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük. Köves Kata- Milyen lényeges változásokat tapasztalhattak az idén érettségiző diákok az elmúlt évek gyakorlatához képest?- Évtizedeken át ugyanaz a rendszer működött Magyarországon. Az új vizsga nagyon sok ponton eltér a korábbitól. Az első helyen kell említeni, hogy a tartalmi követelmények jelentősen változtak: az érettségi vizsga kevesebb lexikális tudást kér számon, viszont sokkal inkább kíváncsi arra, hogy a diák mennyire tudja alkalmazni az ismereteit a hétköznapokban, a gyakorlatban, nagyobb mértékben vizsgálja a képességeket. A tantárgyankénti követelmények ezen jellegű változása mellett a legnagyobb változás az, hogy a szakemberek egy szab- ványosítottabb vizsgarendszert dolgoztak ki. Korábban több tantárgyból csak helyi szóbeli érettségi volt, helyi követelmények alapján. Mostantól szinte minden tantárgyból van írásbeli vizsga központi követelmények alapján, amelyet központi értékelési útmutató segítségével, javítanak. A szóbeli vizsga is jelentősen sztenderdizált, hiszen már a szóbeli értékeléshez is konkrét szempontokat kapnak a pedagógusok közép- és emelt szinten is. Mondhatjuk, hogy minden korábbinál inkább ugyanazt jelenti egy 69 százalékos érettségi teljesítmény az egyik iskolában, mint a másik iskolában, egyik pedagógusnál, illetve másik pedagógusnál. Eddig ez messze nem így volt. Nagy újdonság még az egységesség. Eddig egészen más követelmény alapján vizsgáztak egy szakközépiskola diákjai, mint egy gimnázium tanulói. 2005-től ugyanazon követelmények szerint a követelményekből kell vizsgázniuk. Ez jelentős előrelépés. így a feladatok összeállítóinak arra is hangsúlyt kell fektetniük, hogy az elit gimnázium diákja és az esti gimnáziumba járó felnőtt ugyanabból a feladatsorból vizsgázik, és ha becsületesen dolgozik, mindkettőnek legyen esélye sikeres érettségit tenni.- Sok kritika érte az új érettségit a vizsgák előtt és után is. Több olyan dolog van, amei Az idei érettségi sok fejtörést okozott - nemcsak a diákoknak, hanem a lebonyolítóknak is. A minisztérium egyeztetéseket folytatott a vizsga biztonságosabb lebonyolítása érdekében. lyikkel különösen gyakran riogatták a szülőket, diákokat, pedagógusokat. Sok fórumon megfordultam, sok kérdés érkezett hozzám is. Miután véget ért a vizsga, megvannak az adatok, konkrét tények állnak rendelkezésünkre. Ezek egyértelműen cáfolják, hogy a gyakran pánikot keltő vélemények megalapozatlanok voltak.- Ismertetné ezeket? A próbaérettségi eredményeiből sokan azt a következtetést vonták le, hogy tömegével fognak megbukni a fiatalok az érettségin. Tény - a statisztika kegyetlenül szigorú dolog -, hogy feleannyian buktak meg az érettségin, mint az elmúlt években. Sokan mondták, hogy a diákok nincsenek felkészülve az új követelményekre, hogy nem próbáltuk ki az új feladatsorokat. A számok azonban azt mutatják, hogy az idei érettségi 1-2 tizeddel jobban sikerült, mint az előzők. Próbák pedig az előző érettségi vizsgák előtt sem voltak. Gyakran elhangzott, hogy nem éri meg a jóknak sem emelt Sipos János helyettes államtitkár szinten vizsgázni, mert túl nehéz lesz jól teljesíteni. A leggyakoribb érettségi tantárgyakból 70-85 százalék azoknak a tanulóknak az aránya, akik emelt szintet vállaltak és elérték az ötöst. Egy napilap szerint tömegével fellebbeztek a tanulók az írásbeli dolgozatok javítása miatt. Az igazság az, hogy 10 százalékban tettek észrevételt az emelt szintű dolgozatokra, a középszintű - gyakran szintén felvételi téttel rendelkező - vizsgák esetében iskolánként egy-két tanuló tett csak észrevételt. Ha valamennyi olyan vizsgát nézzük, amelynek a felsőfokú továbbtanulás a tétje, akkor jóval tíz százalék alatt van azoknak az aránya, akik észrevételt tettek az érettségi dolgozat miatt. Az előző években a felvételi dolgozatokra tett észrevételek aránya is gyakran elérte a 10 százalékot. Végül az utolsó vád szerint „nevetségesen könnyű volt az érettségi”. Ez elsősorban azok véleménye volt, akik a legtehetségesebb diákokkal foglalkozhatnak, és az ő teljesítményükből vontak le következtetéseket. Ha igazuk lett volna, akkor sokkal jobbnak kellett volna lennie az érettségi átlagnak az idén, mint az elmúlt években. A számok azt mutatják, hogy bár az eredmények tényleg jobbak lettek, kiugró változás nem történt. Az egy-két tizedes javulás örömteli dolog, de nem igazolja, hogy indokolatlanul könnyű volt jó jegyet szerezni. A tanulók és a pedagógusok nagyon sok visszajelzést küldtek fórumokon éppúgy, mint szóban, levélben, telefonon, e-mailen. A nagy többség örömmel fogadta a követelmények ilyen irányú változását, és örülnek annak, hogy a diákok ilyen jól teljesítettek. Az érettségi szakmai szemponból egyértelműen sikeres.- Az érettségi tételek idő előtti nyilvánosságra kerülése nagy vihart kavart, megkérdőjelezte a rendszer működőképességét. Milyen lépéseket tervez a tárca ez ügyben?- A 2005. évi érettségi sajnos a tétellopásról híresült el. Az érettségi vizsga biztonságosabb lebonyolítása érdekében az elmúlt hetekben számos egyeztetést folytattunk más minisztériumok képviselőivel, szakmai szervezetek vezetőivel, a Közoktatás-politikai Tanács tagjaival. Számos változat került kidolgozásra. A kockázati tényezőket is figyelembe véve közülük a leginkább megvalósíthatónak a következő változat látszik: az informatikailag biztonságos körülmények között előállított érettségi tételek közül a leggyakoribb érettségi tárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv, német nyelv) csak két nappal a vizsga előtt választják ki a végső feladatsort. Egy központi nyomdában sokszorosítják, majd csomagolják és kiszállítják a körzet- központi jegyzőkhöz. (Az 1080 középiskola közül csak 50 olyan van, amelyiknek a településén nem működik körzetközponti jegyző, de ezeknél is legfeljebb 15-20 km-re van.) Az iskolák igazgatói a vizsga napján reggel 6 és 8 óra között viszik el az aznapi tételcsomagot. A többi tantárgyból egyszerre szállítják ki a tételcsomagokat a körzetközponti jegyzőkhöz. Az iskolák igazgatói a jegyzőnél - a választásokhoz hasonló biztonsági körülmények között - tárolt tételcsomagokat előzetesen ellenőrzik (az esetleges tévedéseket korrigálják), majd a dobozokat visszazárják, és csak a vizsga napján viszik el az iskolába. Nem sérült a jogegyenlőség elve A leggyakoribb kifogások és cáfolatuk Az Alkotmánybíróság döntése szerint a felvételi szabályairól szóló kormányrendelet nem alkotmányellenes és nem sérti a jogegyenlőség elvét. Az Alkotmánybíróság döntése lehetővé tette az idei felvételi eljárás nyugodt befejezését, lebonyolítását. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásának általános szabályairól szóló kormányrendelet önmagában nem alkotmányellenes, nem sérti sem az Alkotmányban biztosítottjogegyenlőség elvét, sem a felsőoktatásban való részvétel jogát, ezért a megsemmisítésükre irányuló valamennyi indítványt elutasította és hivatalból egy ponton javaslatot tett. Egy ilyen jelentős változás az érettségi és felvételi rendszerben óhatatlanul teremthet olyan helyzetet, amelyben felmerülhet az esélyegyenlőtlenség kialakulásának lehetősége, amint erre az Alkotmánybíróság is rámutatott. Ezért a kormány áprilisban rendeletben felhatalmazta az oktatási minisztert, hogy egyes felsőoktatási intézmények szakjainál, amennyiben fennáll az esélyegyenlőtlenség veszélye, az államilag finanszírozott keretszámok módosításával megtegye a szükséges intézkedéseket az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. ■ „TÖMEGESEN FOGNAK MEGBUKNI AZ ÉRETTSÉGIN’’ Idén feleannyian buktak meg, mint az utóbbi években. ■ „A DIÁKOKAT NEM MEGFELELŐEN KÉSZÍTETTÉK FEL” A leggyakoribb érettségi tárgyakból idén néhány tizeddel jobb lett az átlageredmény, mint a korábbi években. ■ „AZ ÉRETTSÉGITÉTEL-SOROKAT NEM PRÓBÁLTÁK KI” Erre korábban sem volt példa, ráadásul ezeket a feladatokat nem is lehetett volna olyan tanulókon tesztelni, akik ilyen követelmények szerint tanultak volna a középiskolában. ■ „IGÉNYTELEN KÖVETELMÉNYEIVEL NEVETSÉGESEN KÖNNYŰ VOLT AZ ÉRETTSÉGI” A leggyakoribb érettségi tantárgyakból ugyan most jobban érettségiztek a tanulók, mint az előző években, de csak néhány tizeddel. ■ „TÖMEGÉVEL FELLEBBEZTEK A TANULÓK AZ ÍRÁSBELI DOLGOZATOK JAVÍTÁSA MIATT” Az érettségizők néhány százaléka tett észrevételt, ez megfelel a korábbi években megszokott aránynak. ■ „NEM ÉRI MEG EMELT SZINTEN VIZSGÁZNI” Az emelt szintet választó diákok 70-85 százaléka elérte a legalább 60 százalékos eredményt, azaz az érettségi ötöst.
