Petőfi Népe, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-21 / 169. szám
6 HAZAI TŰKOR 2005. JÚLIUS 21., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Fidesz: a pofátlanság határát súroló kinevezés A Fidesz szerint „a pofátlansághoz közelít”, hogy a 2004-ben privatizált Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatójának egy olyan személyt neveztek ki, aki korábban Gyurcsány Ferenc üzleti érdekeltségéhez tartozott. Pósán László fideszes képviselő úgy véli, az igazgató, Jókai István kinevezése erősíti azt a gyanút, hogy a kiadó privatizációja körül „valahol nem voltak tiszta dolgok”. Az MSZP jónak tartja az ország megítélését A MAGYAR GAZDASÁG erejét és lehetőségeit mutató minden adat azt támasztja alá, hogy Magyarország megítélését kedvezőnek kell minősíteni - mondta Varjú László. Becsey Zsolt, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint általában jó az országról alkotott vélemény, azonban a jelenlegi gazdasági kormányzás megítélése kétes az EU-ban. Nemet mondtak a névtelen levelekre a ZWACK-bizottság szocialista tagjai határozottan elutasítják, hogy a testület névtelen levelekkel foglalkozzon. Wiener György MSZP-s bizottsági tag nehezményezte, hogy Font Sándor bizottsági elnök a testület ülése előtt tartott egy ilyen dokumentummal kapcsolatos sajtótájékoztatót. Wiener György szerint a bizottság nem tudja megállapítani a levél hitelességét. Az MDF a baloldali kormány leváltásáért az MDF A baloldali kormány leváltásán dolgozik - jelentette ki Herényi Károly. Az MDF frakcióvezetője azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy a sajtó azzal „gyanúsította meg”: a baloldalnak kedvez azzal, hogy részt vesz az Orbán- család meggazdagodását vizsgáló bizottság munkájában. Herényi kijelentette: azért vesz részt áz üléseken, mert szeretné, ha kiderülne az igazság. Kereskedelmi tévék: bebiztosítva puha médiatörvény Bölcs előrelátás vagy puccs a szerződések meghosszabbítása? Jelenet a Rém rendes családból. Az RTL KLub komédiája a csatorna egyik legnézettebb műsora. Columbo felügyelő nyomozás közben. A TV2 szuperzsarujának kalandjai a képernyőhöz szegezik a nézőket. Pezsgőt bonthatnak az RTL Klub és a TV 2 székházaiban. A két kereskedelmi tévéadó 2012-ig folytathatja a sugárzást. Az MSZP által delegált testületi tag, Ladvánszky György beadványát - amely a mihamarabbi döntést sürgette - kétharmados többséggel megszavazta az ORTT. Bánky Bea Az RTL Klub és a TV2 2012-ig folytathatja a sugárzást, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint korábban, és az általuk fizetendő koncessziós díj sem emelkedett. A két országos kereskedelmi tévécsatorna tíz évre szóló szerződése 2007 júliusában jár le. A törvényi logika szerint az ORTT- nek elég lett volna csak jövő év áprilisa és júniusa között döntenie, ez az időszak azonban éppen a választásokkal esik egybe. A médiatörvény alapján u- gyanis az ötéves, egyszeri megújításra vonatkozó igényt legkésőbb a sugárzási szerződés lejárta előtt tizennégy hónappal kell bejelentenie a műsorszolgáltatónak. - Ez azonban nem azt jelenti, hogy a beérkezett igényt korábban nem lehet elbírálni - mondta el lapunknak Vékony Éva. A médiahatóság szóvivője megerősítette értesülésünket, hogy Ladvánszky György előterjesztése alapján került sor a két kereskedelmi televízió 2007-ben lejáró szerződésének, valamint két körzeti és 36 helyi rádió 2006-ban lejáró jogosultságainak meghosszabbítására. Az ORTT öt tagja közül négy elfogadta Ladvánszky előterjesztését, egyedül a Fidesz által delegált Szalai Annamária nem értett egyet azzal; a testület így is kétharmados többséggel szavazta meg a javaslatot. Ennek megfelelően hosszabbították meg a két kereskedelmi tévécsatorna szerződését további öt évvel, így az RTL Klubnak és a TV2-nek 2012-ig módosult a műsorszolgáltatási jogosultsága. Ladvánszky György azzal indokolta a gyors eljárást, hogy a döntés későbbre csúszása esetén több kis médium frekvenciájára nem is tudtak volna időben pályázatot kiírni. - Ez puccs volt - minősítette ugyanakkor a történteket Szalai Annamária. Szerinte a döntés mögött nem szakmai akarat állt, az eljárás politikai összefogást és együttműködést sejtet. Az ellenzéki testületi tag úgy véli, a folyamat egyes eljárásjogi kérdései tisztázatlanok, jobban meg kellett volna vizsgálni a két médium társadalmi hatását, és megvárni számos, a testület által a témában megrendelt tanulmány elkészültét. Jelezte: kezdeményezni fogja a döntés visszavonását és a hosszabbítások újratárgyalását. A TV2 vezérigazgatója, Ke- reszty Gábor a döntésre reagálva elmondta: az ORTT állást foglalt amellett, hogy fenn kívánja tartani a jelenlegi médiapiac struktúráját. - Mindez azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben tovább építhetjük a TV2-t - tette hozzá. A meghosszabbított szerződés változatlan tartalommal kerül a televíziók igazgatóinak asztalára, így a frekvenciadíj is változatlan marad: 2005-ben a két kereskedelmi csatorna nettó há- rommilliárd forintot fizet a sugárzásért. Az RTL Klub 1 milliárd 424 millió, a TV2 valamivel többet, 1 milliárd 567 millió forintot. Az összeg minden évben az infláció mértékével emelkedik. Az első olvasásra elképesztőnek tűnő számok két ekkora mammutcég esetében minden további nélkül elfogadhatóak: a Magyar Reklám Szövetség becslése szerint a teljes magyar hirdetési piac tavalyi nettó bevételeiből 60 milliárd forinton osztozkodhatott a két kereskedelmi csatorna. Az RTL Klub program- igazgatója, Kolosi Péter elmondta: a döntésnek örülnek, ennek minden következményét elfogadják. - Egyébként a koncesz- sziós díjat - amely Európában a harmadik legmagasabb - változatlanul nagyon magasnak tartjuk, bár tudjuk, mások szerint ez az összeg akár háromszor ennyi is lehetne - tette hozzá. Nincs új pályázat A médiatörvény néven ismert 1996. évi I. törvény rendelkezik a koncesszió meghosszabbításról. E szerint „a műsorszolgáltatási jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a műsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben öt évre megújítható. ” Csak akkor kell pályázatot kiírni, ha megújítási igény nem érkezik az ORTT-hez 14 hónappal a szerződés lejárta előtt, vagy ha a csatorna súlyosan szerződést szeg, például nem fizeti ki a koncessziós díjat. Keresik a lokátor új helyét hegytető Négy lehetséges helyszínt említett a szóvivő Juhász Ferenc: vizsgáljuk a lehetőségeket. Már vizsgálja a honvédelmi és a környezetvédelmi tárca, hogy a Zengőn kívül milyen más helyszínek jöhetnek szóba a NATO- lokátor telepítésére - jelentette ki Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. A kormány két hónappal ezelőtt határozott a helyszínek vizsgálatáról. Juhász Ferenc hangsúlyozta: mindaddig, amíg a tárcák nem rendelkeznek konkrét elképzeléssel, és ezeket nem egyeztették az illetékes szakhatóságokkal, addig nem is nevesítik a lehetséges radartelephelyeket. A miniszter hozzátette, a kormány nem adott magának határidőt a vizsgálat elvégzésére; emlékeztetett arra, hogy a Zengő esetében a tervek két évig készültek. A miniszter szerint most ennyi ideje nincs a tárcának, de azt igyekezett leszögezni, nem egy-két hónapos ügyről van szó. A vizsgálat célja, hogy azokról a helyszínekről, amelyek elvi lehetőségként felmerültek, olyan szakmai hatástanulmányok készüljenek, amelyek a radartelepítés gyakorlati oldalát is felmérik. László Boglár kormányszóvivő sajtónyilatkozatáról, melyben az hangzott el, a Zengőn kívül a Hármas-hegy, a Tenkes-hegy és a Mórágy környéke lehet helyszín, azt mondta: a szóvivő azokat a helyszíneket említette meg, amelyek korábban már számításba jöttek. Az ügyrendi bizottság elmarasztalta Szíjjártót Érettségi: tíz évre titkosított eredmények? A Hír Tv értesülése szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) tíz évre titkosította az érettségivel kapcsolatos vizsgálat eredményét. A szervezet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utasítására azzal kapcsolatban vizsgálódott, igényel-e korrekciót az érettségi vizsgák lebonyolítása. A KEHI-től lapunk azt a tájékoztatást kapta: jelentéseit nem titkosítja, hanem az adatvédelmi törvény alapján „nem nyilvános” jelzéssel látja el. A törvény a jelzés feltüntetésének időtartamát tíz évben határozza meg. A lapunkhoz eljuttatott levélben azt is leszögezik: a fenti vizsgálat „befejezés alatt áll.” ■ T. G. Az Országgyűlés Ügyrendi Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén hat igen szavazattal, négy nem ellenében elfogadta azt az állásfoglalást, amely hatásköre túllépéséért elmarasztalja Szij- jártó Péter fideszes országgyűlési képviselőt, az Apró-Gyur- csány vagyon gyarapodását vizsgáló bizottság elnökét. Lendvai Ildikó, a szocialista párt frakció- vezetője annak kapcsán javasolta az állásfoglalást, hogy Szijjár- tó Péter a vizsgálóbizottság mosonmagyaróvári ülésére 24 órán belüli meghívót küldött Gerez- des Jánosnak, a Motim Kft. vezérigazgatójának, holott a kormánypártok szerint nem rendelkezett felhatalmazással erre. Salamon László (Fidesz) arra hivatkozott, hogy a vizsgálóbizottságokban létezik olyan kisebbségi jog, hogy a képviselők kétötöde kezdeményezhet meghallgatást. A képviselő azzal vádolta a kormánypártokat, hogy „meg akarják gyilkolni” ezt a jogot, és figyelmeztette őket a 2006-os választásokra, amikor elmondása szerint változhatnak az arányok. Wiener György szocialista képviselő visszautasította a fentieket. Csiha Judit, a bizottság szocialista elnöke úgy véli, hogy a 24 órával az ülés előtt továbbított meghívóval Szijjártó Péter nem csak a házszabály, hanem a politikai kultúra tekintetében is vétett.
