Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-16 / 243. szám

PETŐFI NÉPE - 2004. OKTÓBER 16., SZOMBAT 17 VENDÉGVÁRÓ BACS-KISKUN Lajosmizse Mátyás ajándéka Lajosmizse címere régi törté­nelmi üzenetet hordoz. Eredeti­leg egy régi pecséten volt, ame­lyet a rendszerváltás környé­kén kezdett vizsgálgatni a vá­ros. Addig eljutottak, hogy a hármashalom a három telepü­lést - Lajos-szállását, Mizse- szállását és Bene-szállását - jel­képezi. A kürt a Lehel kürtje, Lehel pedig a jászok vezére, és a mizseiek is ettől a néptől szár­maznak. De a kürtöt két állat tartotta. A városvezetők eldön­tötték, hogy ez csakis kecske le­het. De mégis felkértek egy he- raldikust, hogy járjon az ügy végére. Egy hónap múlva azzal állt elő, hogy ezek oroszlánok. A mizseiek sehogy sem értet­ték, mit keres Lajosmizsén az oroszlán. Akkor a szakember elmagyarázta, hogy - a címer­tan szabályai szerint - az orosz­lánt kétféle pecsétben lehet használni: az egyik az, amelyet a király használ, a másik, ami­re a király enge­délyt ad. A le­véltári bizonyí­tékokból kide­rült, hogy La- josmizsének maga Má­tyás király adta ezt a kegyet'. Ugyanis e vidék volt az ország legbecsü­letesebb és legjobb adófizető­je. Mátyás király szobrát 2003-ban állíttatta az önkormányzat. Mozgalmas építészet és virágpompa A 11.500 lelkes Lajosmi­zse az elmúlt tizenhárom évben erőteljesen átala­kult. Ennek oka, hogy a városfejlesztési koncepció olyan képet fogalmazott meg, amelynek lényege: az ott lakónak és az ide­gennek egyaránt elnyerje a tetszését. A településszépítés egyrészt építészetből, másrészt az éven­te ismétlődő virágosításból áll. Az újonnan megvalósult köz­épületeket ugyanaz a tervezői gárda álmodta meg. jellegzetes­ségük a rengeteg fa és a vidék gyakran méltatlanul elfelejtett hagyományait tükröző burkoló­tégla. Ez a két anyag egyszerű fehér falakkal kombinálva cso­dálatos egységet alkot a tavaly átadott új városháza homlokza­tán és belső terein éppúgy, mint a korábban épült, főút menti művelődési házon. Ezek az épü­letek „mozgalmasak”, s valószí­nű: száz év múlva is megcsodál­ják majd. A mizseiek talpraesettségét jelzi, hogy még az 5-ös főúton kialakult kaotikus állapotokból is hasznot tudtak húzni. Ennek hozadékaként végrehajtottak egy belső forgalomrendezést és útburkolat-felújítást. Egy fővárosi főkertésznek ad­ták ki egyszer a feladatot: olyan virágdíszítés legyen a köztere­ken, mint amilyen Lajosmizse főutcáján van. Nem véletlen ez, hiszen aki csak áthalad az 1993- ban városi rangot kapott telepü­lésen, elismeréssel nézhet szét. Futómuskátli az oszlopokon, kána, záporvirág, az ágyások- ban, járdaszigeteken paprikavi­rág. Mindez a százéves platán­fákkal szegélyezett főutca 3,5 kilométer hosszában. Mitől a vi­rágszeretet? Talán attól, hogy Lajosmizse polgármestere, Zsi- gó Viktor kertészmérnök. így az­tán nemcsak a városépítészet, de a -szépítészet is igen fontos. A sok ezer tő virág jó hatással van az ott lakókra, dolgozókra is: az üzletek, házak tulajdono­sai tovább díszítik környezetü­ket, így teljes a virágpompa. A látványt kiegészíti a különösen szép templomkert, ahol a növé­nyek gondozását automata öntö­zőberendezés is segíti. Dísznövények szempontjá­ból azért más érdekesség is van errefelé. Bár a mizseiek- nek nem tűnik fel, de az ide­gen azonnal észreveszi, hogy egyes utcák fenyőfákkal van­nak szegélyezve. Különös lát­vány ez az Alföldön. A szépet a hasznossal legin­kább a sportpálya ötvözi. A né­hány éve átadott létesítmény lát­ványa szemet gyönyörködtető díszpark, kertészeti remekmű. A városháza szomszédságá­ban van az Iskola-tó. A záportá­rozóként is szolgáló vízfelület­ből a víz a tiszaalpári-nyárlőrin- ci csatornába, onnan a Tiszába folyik. A tó fénykorában nem volt elmocsarasodva, és nem nőtte be a nád. Mostanára mindez megtörtént. A városve­zetés szándéka, hogy ezt rend­be hozza, s igazi pihenőhellyé, idegenforgalmi látványossággá alakítsa. Gondolkodnak csóna- kázási lehetőségben, vendéglá­tásban, sőt víziszínpadban is. A várható költségek magasak, de az önkormányzat kitartóan pá­lyázik. Ha sikerrel járnak, ak­kor az új városháza, a sportpá­lya és a tó együttese megte­remtheti a hamisítatlan kisvá­rosi hangulatot, egyben a ki- kapcsolódás lehetőségét nyújt­va a helyieknek és idegenek­nek egyaránt. A város egy szép környezet­ben lévő másik tóval is büszkél­kedhet. A település szélén talál­ható horgásztavat a helyi hor­gászegyesület hozta létre. A víz­felület nyolchektáros. A fogási esélyek jók, ezért a megyehatá­ron túlról érkező horgászok is szívesen látogatják. Aki Lajosmizsére látogat, an­nak érdemes felkeresnie a kör­nyező tanyavilágot, ahol né­hány ősöreg tölgyfa díszük. Né­melyik már 200 éves, s törzse eléri a hat métert. A Sáfrány-föl­dön négy, Turupuli Péter tanyá­ja előtt hat, a benei Szabó-tanya nyugati sarkán egy kocsányos tölgy van. Ezek védettek és lát­ványuk felejthetetlen élmény. A jász ősök nyomában Lajosmizse mostani területén az első települést a kunok hozták létre. Ezek a földek később Jász­berénynek szolgáltak legelő­ként A jász gazdálkodók tavasz- szal kihajtották ide a nyájat, és késő ősszel mentek vissza. Elő­ször ideiglenes házakat építet­tek maguknak, egy idő után azonban nem mentek vissza Jászberénybe, hanem itt letele­pedtek. Ettől kezdve fejlődésnek indult e terület. Először volt La- jos-szállása, Mizse-szállása és Bene-szállása. Ez utóbbi lesza­kadt és kialakult belőle Ladány- bene. Vitatható ugyan, de a le­genda szerint Lajos király a ná­polyi csatába menet itt szállt meg, innen a Lajos-szállása. A másik elnevezés bizonyosan Mi- zse nádornak köszönhető, aki sokat tartózkodott e környéken. Ebből a két névből lett először Lajos-Mizse-szállása, majd La­josmizse. A Földeáki csárda Az önkormányzat régi épülete valamikor posta­fogadó volt. A legenda szerint akkoriban - gyalog vagy postakocsival - er­re jártak Pestre az egyetemre a diákok - azaz a deákok. A csár­dánál megálltak, s ebből rend­szerint dorbézolás lett, aminek a pandúrok próbáltak véget vetni. De a kocsmárosnak több pénze volt a fiatalokból, mint a pandúrokból. Ezért, amikor lát­ta, hogy közeledik a veszély, “' «flSpí. tJÉÉI akkor elkiáltotta magát: föl de­ákok, jönnek a pandúrok! így lett ebből Földeáki csárda. A tervek szerint rövidessen itt alakítják ki a város helytörté­neti múzeumát. Templomi értékek A puszta templomot 1270-ben a kunok építették fel. Az erős építménynek a harmincas években még szinte minden fala, sőt a boltívei is megvol­tak. Ezek köveiből később sok a lajosmizsei házak alapjában kötött ki. Nem véletlen, hogy a templomot már romtemplom­nak is nevezik. Hétszáz évet kibírt, de sajnos az utolsó fél évszázad kifogott rajta. Az ál­lagmegóvásért néhány évvel ezelőtt létrehozták a Puszta­templom Alapítványt. A református templom 1903- ban épült. Itt van az a biblia, amit annak idején egy orosz ka­tona nagy vallásellenességében átlőtt. A bibliát azért a mai na­pig használják, a golyóütötte lyuk senkit nem zavar. A városközponti római kato­likus templomot 1895-96-ban építették, s öt évvel ezelőtt fel­újították. Akkor készült el a . hatméteres lourdes-i barlang, amely az országban egyedül­álló. De emellett számos egy­házi kincset őriznek itt. GERÚBI 0 KURTA HOTEL LAJOSMIZSE Egyre népszerűbbek a Gerébi Kúria Hotel újonnan átadott szállodai létesítményei Amint arról már egy korábbi szá­munkban beszámoltunk, 2004. július 13-án ünnepélyes keretek között került átadásra a Gerébi Kúria Hotel új szálloda , wellness és konferenciaszámya. Az új épü­letrész stílusában és színeiben is illik a légi kúriához, igétives Mai között 14 db kétágyas, légkondicio­nált szoba, 4 lakosztály, egy 50 fős konferenciatelem, drinkbár, biliárd- és kártvaszoba várja a pihenni és szórakozni vágyókat. A wellness szinten pezsgőfürdő, gyermekmedence, finn és infraszauna, szolárium és konditerem áll az egészségüket is fontosnak tartó vendégek rendelkezésére. A kibővült szolgáltatások a téli szezon idején is lehetővé teszik, hogy vendégeik tartalmasán tölthessék idejüket. Nagy az érdeklődésa szálloda már korábban meglévő szolgáltatásaira is. Ezek pl. a céges rendezvények bonyolítása, amelyre kitűnő helyszín a 160 fős számítógép vezérlésű Katinka konferencia- és rendezvényterem, továbbá az esküvői ajánlatok, a lovasudvar programkínálata, a szabadtéri családi és sport napok részére ajánlott pusztaolimpia. Az év vége közeled tével sok vállalat bízza a dolgozói, partnerei részére szervezett évzáró rendezvény bonyolítását a Kúria kiváló szakembereire. Természetesen várják az egyéni vendégeket is egy ízletes ebédre vagy vacsorára. Látogasson el Ön is a Gerébi Kúriába! 6050 Lajosmizse, Alsólajos 224. • Tel.: 76/356 555, 356 974 • Fax: 76/356-045 • e-mail: gerebi@gerebi.hu Homepage: www.gcrebi.lm Visszatérő rendezvények A városban több olyan, esztendőnként visszatérő rendezvény van, amelyre nemcsak a helybéliek ké­szülnek, hanem még a megyehatárról is érkez­nek vendégek. Március közepén tartják a lajosmizsei tavaszi fesztivált. Június végén, július elején a nemzetközi képzőművészeti al­kotótáborban megannyi érté­kes mű születik. Augusztus elején nagy ha­gyománya van a Csutorás nem­zetközi népzenei és néptánctá­bornak, amelynek az idén mintegy kétszáz résztvevője volt. Augusztus 20-ához kapcsoló­dóan tartják a Lajosmizsei Na­pokat. Decemberben, advent idején - és még karácsonykor is - lát­ható az évek óta színvonalasan megrendezett, sokak kézügyes­ségét dicsérő jászolkiállítás. Magyaros ízek, hagyományőrző programok a Tanyacsárdában A Tanyacsárda Étterem és Programcentrum immá­ron 32 esztendeje minden­kor magas szakmai szín­vonalon a legfinomabb hazai ízeket kínálja ven­dégeinek. A „Vidék leg­jobb étterme’' címet büsz­kén viselő öreg Tanya­csárda az évtizedek óta csiszolódott receptek alap­ján készült ételeivel öregbíti hírnevét. Az 5-ös főút 63 km-nél ta­lálható Új Tanyacsárda a magyar Alföld romantikus hangulatát idézi, a ménestelepen szórakoztató lovasprogramok, családi- és vállalati rendezvények lebonyolítására nyílik lehetőség. A sike­res vállalkozás titka a folytonos megújulás, az idei év fontos fej­lesztési állomása az Öreg Tanyacsárda életében, hogy új, a mai kor elvárásainak és előírásainak megfelelő teljes konyhai felújí­tás valósul meg. Október 21. és 24. között: Őszi Nagybaracskai Halnapok az öreg és az Új Tanyacsárdában, október 29-november 1. Vadnapok az öreg Tanyacsárdában. Az építkezés ideje alatt az étterem 2004. november 2-tól minden nap 11-21 óra között az Új Tanyacsárdában várja vendégeit Rendezvényeink az. ÚJ Xanya^dáfein; Márton-napi libahét november 6-14; ül. Erzsébet és Katalin Bál; november 20-án; András-napi disznótor november 25. és 30. között; Szilveszteri mulatság december 31-én. Tanyacsárda Kft Lajosmizse Telefon: 76/356-010; 356-166. Fax: 76/ 356-S76 Email: tanyacsarda@tanyacsarda.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents