Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-14 / 241. szám
Magasfeszültség! ! Az árambőség után hiány is leheyviagyar- országon - vélik egyes szakértők. Az importtal együtt jelenleg 2250 megawattnyi tartalékkapacitás áll rendelkezésre a 6 ezer megawattnyi csúcsfogyasztás idején. Néhány éven belül azonban a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt mintegy 1300 megawattnyi szénerőművet le kell állítani. Ez azt jelenti, hogy akkor új erőműveket kell építeni. Hazánkban az elmúlt 15 évben főleg földgáztüzelésű erőművek épültek. A Magyar Energia Hivatal szerint 1995-től 2003- ig csaknem a kétszeresére, 4 milliárd köbméterre nőtt az áramtermeléshez felhasznált földgáz mennyisége. Az utóbbi három évben kb. 300 megawattnyi gázmotoros egység épült, és az ott termelt áramot kötelező átvennie az MVM-nek, még akkor is, ha azt éppen az alacsony fogyasztás idején a paksi atomerőmű visszaszabályozása mellett táplálják a hálózatba. Egy új rendelet igyekszik mérsékelni ezt az ellentmondást, azzal: a hajnali órákban a kis erőművek esetében alacsonyabb átvételi árat ír elő. „Az eltorzult árrendszer félrevezette a fogyasztókat, akik a vezetékes gáz viszonylagos olcsóságát látva tömegesen álltak át annak használatára" - vélik szakértők, hozzátéve, hogy a gáztörvény tavalyi hatályba lépése óta az árak jobban tükrözik a költségeket. 12 éve is földgázból elégítették ki az ország energia - fogyasztásának harmadát, de a múlt évben már 46 százalék fölé emelkedett ez az arány, miközben a hazai 'termelés jelentősen csökkent. Emiatt az ország teljes energiaimport-függősége 70 százalékra emelkedett. Másfél évtized múlva a hazai energia- fogyasztás több mint négyötödét külföldről kell fedezni. 2020-ra az Energia Központ Kht becslése szerint a hazai energia- termelés 44 százalékát az atomerőmű állíthatja elő - ha addig, a zöldek kívánságának eleget téve, be nem zárják Paksot. Gázár robbanás? A gáz két évtizeden a legfontosabb energiaforrás lehet, így gondolja sok szakértő. A prognózis szerint a világ gázfogyasztása 2025-ig évi átlagban 2, 2 százalékkal nő, az olajé 1,9, a széné pedig 1, 6 százalékkal. A gáz elsősorban az olcsón kitermelhető olajkészletek rohamos csökkenése miatt vált ilyen fontossá, de legalább ilyen lényes a környezetvédelmi megfontolás: a gázból ugyanis sokkal környezetkímélőbben állítható elő energia, mint az olajból vagy a szénből. A gázerőmű beruházási költsége alacsonyabb, és az energia-előállítás hatásfoka is jobb a többi erőműnél. Gázból - amit régen az olajkitermelés kellemetlen melléktermékeként egyszerűen elégettek - jelentősek a tartalékok, ezért lehet a mostani század a gázenergia évszázada. Ugyanakkor a fejlett ipari országokban, illetve közelükben nem túl nagy a tartalék, a hatalmas gázmezők többnyire más földrészeken vannak. A BIOMASSZÁÉ LEHET A JÖVÓ Magyarországon a megújuló energiaforrások használata az összes alkalmazott energiahordozó 3,6-4 százalékát teszi ki. A csatlakozással azonban Magyarország azt is vállalta, hogy 2010-ig duplájára kell növelni ezt a számot. Hogy ez teljesülhessen két fő dolog kell: pénz és látásmódváltozás. Előbbi állami és uniós támogatásokat, valamint az alternatív energiatermelés által előállított áram átvételének és árának rendezését, utóbbi a kőolajra, gázra és szénre alapozott klasszikusnak mondható energiatermelési szemlélet megváltozását jelenti. Szakértői számítások szerint négy- százmilliárd forintra van szükség ahhoz, hogy az uniós előírásoknak megfelelően hazánkban 2010-re kétszeresére lehessen növelni a megújuló energiaforrások használatát. Magyarország környezetbarát energiatermelése elmarad a mostani tagállamok mögött. A régi tagországokban átlagosan 6 százalék a megújuló erőforrások használata, nálunk a már említett 3,6-4 százalék. Még rosszabb a helyzet a termelt villamos energia területén, ennek ugyanis csupán fél százaléka „zöld”. Ezt 2010-re 3, 5 százalékra kell feltornázni. A zöld energia hetven százalékát tűzifaégetéssel állítjuk elő. A vízenergia 3 százalékot, a növényi és egyéb szilárd hulladékok hasznosítása 11,3 százalékot, a napenergia 0,2 százalékot tesz ki. A kommunális hulladékégetés és a szeméttelepi, valamint a települési szennyvizekből nyert biogázok 2,8 százaléknyi energiát termeltek. A szakemberek úgy vélik, hogy Magyarországon a biomassza hasznosítása, ezen belül az energetikai növénytermesztés kecsegtet a legnagyobb lehetőségekkel. A mezőgazdasági területek egy részén várhatóan jobban megéri majd gyors növekedésű akác és nyárfajtákkal két éven belül aratható energiaerdőt létesíteni, vagy éppen a két méter magasra megnövő energiafüvet, vagy biodízel előállítására alkalmas repcét, napraforgót, alkohol-üzemanyag nyerésére alkalmas burgonyát, kukoricát termeszteni. A faaprítékot már ma több helyen alkalmazzák nagyobb városok kazánjainak fűtésére. Az AES Borsodi Erőműben fabázisúra alakítják át a meglévő széntüzelésű erőmű egy rés/ét. De fával tüzelnek már Kazincbarcikán, Mátészalkán, Szigetváron és Papkesziben is, Balassagyarmaton, Körmenden, Szentendrén és Szombathelyen pedig tervezik a biomasszára való átállást. Pécsett a minap adtak át egy fa és energiafűből készült pelletet használó erőművet. Évente 300 ezer tonna aprítékot, és annak megfelelő energiafüvet használnak itt fel. Utóbbit a bólyi mezőgazdasági társaság termeszti már ezer hektáron, szarvasi kutatásokra lapozva. A Bakonyi Erőmű Rt. ajkai telephelyén fahulladék és szén vegyes eltüzelésével állítanak elő villamos áramot. De a tatai távhőszolgáltatás is évek óta a bakonyi és vértesi erdőgazdaságok fahulladékát hasznosítja. 10 Járófőid • II. évfolyam 10. szám • 2004. Százmillió euró a r Alig három hete, szeptember 23-án állították fel azt a mérőműszert Olaszfalu, Zirc, Nagyesztergár, Dudar és Bakonynána Veszprémtől 20 kilométerre eső térségében, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a térség megfelelően szeles klímával rendelkezik ahhoz, hogy egy szélerőmű parkot létesítsenek. A tervek szerint ugyanis az országban eddig a legnagyobb szélkerék rendszert állítanának itt fel, amely az eddigi legnagyobb, Kulcson 200 millió forintba került, 2001 nyár vége óta működő szélerőművéhez képest igazi áttörést jelentene a megújuló energia hazai felhasználásában. (A kulcsi előtt, 2000-ben Várpalota mellett kezdett működni egy szélkerék, de jóval kevesebb elektromos energiát állít elő. A Kulcson beruházó E-ON Hungária Rt. a már két másik szélturbinát is felépített Mosonszolnokon.) A Zirc közelében felállítandó 35-40 szélkerék ugyanis a kulcsi 600 kilowatt teljesítménnyel szemben már egy megawattnyi áramot szolgáltatna. Míg a Duna - parti településen 750 lakás éves energiaellátását biztosító kerék forog, addig Zirc és környékén már 50-60 ezer családnak elegendő áram termelődhet. » Ehhez viszont a mérési eredményeknek is igazolniuk kell: a 100 millió euróra, azaz 25 milliárd forintra taksált beruházás majdan meghozza a hasznot. Az erőmű építése százötven embernek ad majd munkát, a kész park pedig várhatóan negyven-ötven új munkahelyet teremt. A most elkezdődött mérések során nem csak a szél irányát erősségét mérik, hanem az emberre, környezetre gyakorolt hatást is vizsgálják. A helyszínre látogatott Michael Ahern ír kereskedelmi miniszter is, aki garantálta, az ír befektetők továbbra is részt akarnak vállalni a magyar vidékfejlesztésben, mind technikai, mind pénzügyi téren. A mintegy százmillió eurós beruházással épülő erőmű a tervek szerint a magyar energiaellátásban 1,5 százalékos szerepet játszik, csökkentve ezzel hazánk kőolaj- és földgáz függőségét. A zirci nem egyedülálló próbálkozás, sőt divat lett a szélviszonyok vizsgálata az országban. Kiderült, hogy Sárbogárd és környékén, Rácalmáson, Békés mellett, Törökszentmiklóson is lehet szélturbinát felállítani. Kisigmánd, Károlyháza, Tét, Ostffyasszonyfa és Sopronkövesd mellett is terveznek szélparkokat. Az osztrák Ökoenergie GmbH cég 15 szélerőművet építene három vasi és négy Győr-Moson-Sopron megyei település külterületén. A befektetők Répcelak, Vámoscsalád, Csánig, valamint a Győr- Moson-Sopron megyei Dénesfa, Cirák, Répceszemere és Gyóró községek külterületén építene szélenergiát hasznosító berendezéseket. A leendő beruházók, az érintett önkormányzatok, hatóságok Szeles történelem A szélenergia évszázadok óta használt megújuló energia, gondoljunk csak a szélmalmokra. Az legújabb korban a szélenergia nagyobb mértékű felhasználása az 1970-es évek elején kezdődött el, majd néhány évvel később jelentek meg a nagy teljesítményű szél- erőművek, elsősorban az állandó széljárású tengerparti területeken. Hogy hova lehet ilyen szélkerekeket építeni, azt a szélenergia-térképek mutatják, amelyeket általában az 50 méter magasban uralkodó széljárás alapján készítenek. Most a Szent István Egyetemen működő Magyar Szélenergia Tudományos Testület készít hasonlót. A szélenergia hasznosításban általában a kisebb (10-50 kilowatt) és a nagy (1-3,5 megawatt) turbinák fejlesztése a jellemző. Előbbieket általában egyrészt magánvállalkozók, kisebb ön- kormányzati közösségek, kisebb energiaigényű vállalkozások használják, míg a nagyobb ipari termelő egységek a nagyobbakat. szakemberei és parlamenti képviselők már a konkrét tervekről egyeztetek néhány hete. Magyarországon eleddig mindössze hat szélerőmű épült. Igaz, a befektetők érdeklődése az utóbbi időben növekedett, hiszen kutatások bizonyítják, hogy egyes térségben van gazdaságosan kiaknázható szélenergia. A nyugat-magyarországi környéken csaknem félszáz szél- erőmű-projektre kértek engedélyt, tucatnyi esetben építési engedéllyel is rendelkeznek a befektetők. Előrejelzések szerint 2010-re 300 szélturbina termeli az energiát hazánkban. Hogy valóban megvalósul- nak-e, az nagyban függ az állami támogatásoktól. Jelenleg egy több tízmilliárd forintba kerülő szélturbinás befektetés megtérülési ideje állami támogatás nélkül 10-12 év, míg egy gázturbinás rendszernek mindössze négy év. Gondot jelent az is, hogy a támogatási rendszerek és ösztönzők rövidtávra hatnak. Átütő eredményeket csak olyan programok segítségével lehetne elérni, amelyek önállóan elkülönített, több évre garantált pénzügyi kerettel rendelkeznek. O. Horváth György Szabad (óid A vidék családi hetilapja 2004. • II. évfolyam 10. szám • Járóföld
