Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-14 / 241. szám
Energia Mennyit fogyaszt a házad? Ha megkérdezik, hogy mennyit fogyaszt az autónk százon, valószínűleg azonnal rávágjuk, hogy ennyit és ennyit. Tudjuk, mennyi a városi vagy az országúti fogyasztás, hogyan befolyásolja az időjárás az autó étvágyát. De vajon mennyit tudunk a házunkról? Valószínűleg ennél sokkal kevesebbet. Mem tudjuk, lakásunk vagy házunk miből mennyit fogyaszt, és lehet-e csökkenteni ezeket az értékeket? Ha igen, akkor milyen módon, és vajon megéri a változtatás? Természetesen sok minden csak lakásunk, vagy házunk felújításakor valósítható meg, de jó néhány lépéshez csak kis átalakítás szükséges. Akkor a legköny- nyebb a dolgunk, ha már az ingatlan tervezési fázisában meghatározzuk azokat az erőforrás-takarékossági (víz, csatorna, villany, gáz,) szempontokat, amelyeket fontosnak érzünk. Fűtés Egy átlagos családi ház esetében, a távozó hő mennyisége a következők szerint oszlik meg: ■ tetőszerkezet: 13% ’ nyílászárók: 19% külső falak: 16% pince: 8% fűtési rendszer: 25% szellőzés: 19% A nyílászárók hőszigetelő képessége sokkal kisebb, mint a falaké. Lényeges, hogy ha a nyílászárók állapota rossz, akkor a nyílászáró résein távozó levegővel akár a fűtési energia 30%-a is ott távozhat! Logikusan adódik, hogy először a leggazdaságosabb egy rossz ablak esetében azok nyílásainak, csatlakozásainak tömítése. Amennyiben erre a meglévő nyílászáró alkalmas, úgy házilagosan, az üzletekben is kapható, rövidebb élettartamú tömítést lehet elhelyezni. Ez a beavatkozás magasan a leggazdaságosabb lehet az épületszerkezeteket érintő beavatkozások sorában. Ha a meglévő szerkezetek már nem tömíthetők, úgy az ablak cseréje szükséges, mely történhet úgy, hogy a meglévő tok a helyén marad, és ebbe új ablak kerül elhelyezésre. Ebben az esetben a régi tok és a fal csatlakozásának a hézagait tömíteni kell. Az utolsó megoldás, egyben a legköltségesebb is, az ablakok teljes cseréje. Falak Mitől függ a falak hővezetése? Ne felejtsük el, hogy a komforthoz nem csak a hő- szigetelés járul hozzá, hanem a fal hőtároló kapacitása is. Tehát a hőszigetelés elsősorban a fal anyagától és vastagságától függ, valamint a falra felhordott vakolattól (ez lehet például hőszigetelő vakolat). Amennyiben a fal régi építésű és nem megfelelően alacsony a hővezetése akkor érdemes egyéb hőszigeteléseket alkalmazni, különben az új építésű falakat sokkal jobban megéri eleve jó hőszigetelési tulajdonságú építőanyagból építeni. Az utólagos hőszigetelés jelentősen csökkenti a fűtési költségeket, de a fal lélegző képességét csökkentheti, ezért különös figyelmet kell fordítani az épület szellőzésére. Hőszigetelő vakolat A hőszigetelő vakolat könnyű adalékanyag-tartalmú habarcs felhasználásával készül. A könnyű adalékanyag általában duzzasztott perlit vagy polisztirol gyöngy. A hőszigetelő habarcs készíthető az építéshelyen, az építéshelyre szállított alkotóanyagokból és az ún. szárazhabarcsból, amely gyárban készül, és az építéshelyen csak vizet kell hozzá keverni. Napjainkban a szárazhabarcs mindinkább kiszorítja az építéshelyen készülő hőszigetelő habarcsot. A hőszigetelő habarcsot több rétegben, a falazó elem fajtájától függően 3-5 cm vastagságban kell felhordani a vakolandó felületre. A hőszigetelő vakolat hőszigetelő képessége 2-5-ször rosszabb, mint a hőszigetelő lemezeké, ezért elsősorban csak olyan épületek esetében kerül szóba, amelyeknél a homlokzat hőszigetelő képességét csak kis mértékben kell javítani. Hőszigetelő rendszerek A vakolt fedőrétegű hőszigetelés esetében a homlokzati falakra rögzített hőszigetelő lemezekre különböző megmunká- lású (kapart, dörzsölt) fedővakolat kerül. A köpenyfalas hőszigetelés esetében a homlokzati falak külső oldalára rögzített kőzet- vagy üveggyapot anyagú hőszigetelés elé légréssel vagy anélkül köpenyfalat építenek. A köpenyfal tulajdonképpen nem más, mint egy második, az eredeti fal mellé épített második fal, ami megnöveli az eredeti fal vastagságát és tömegét, ezzel jelentősen csökkenti és késlelteti a környezeti hatásokat. A hőszigetelő lemezek általában polisztirol hab, kőzetgyapot, valamint két oldalán fagyapot fedőréteggel borított polisztirol hab anyagúak. Tippek • Talán a legfontosabb, hogy új ház esetében válasszunk megfelelően hőszigetelő építőanyagot, amit már nem kell utólag szigetelnünk. • A homlokzati hőszigetelési módszerek hatásossága elsősorban a hőszigetelő réteg anyagától és vastagságától függ. • A módszer és az anyag kiválasztását, valamint a hőszigetelő réteg vastagságának meghatározását szakemberre kell bízni. • A hőszigetelés általában a homlokzati fal külső oldalára kerül. Belső oldali hőszigetelést csak ritkán, rövid ideig fűtött épületek (helyiségek) esetében tanácsos készíteni. Ellenkező esetben a hőszigetelő réteg és a homlokzati fal csatlakozásánál páralecsapódásra kell számítani, ami penészesedésre és gombásodásra vezethet. A homlokzati falak hőszigetelése kiegészíthető a padlás és a fűtetlen pince födémének hőszigetelésével. A padlásfödémet kívülről, a pincefödémet alulról kell hőszigetelni. Egyébként forduljanak szakemberhez. Járóföld • II. évfolyam 10. szám • 2004. A CÍMKÉZETT GÉPEK A takarékos mosó- és hűtőgépek használatával háztartásunkban 20-65% közötti villamos energiát takaríthatunk meg! A hűtő- és fagyasztó készülékek a háztartási energiafogyasztás közel harmadát teszik ki. Az energiafelhasználásuk alapján A, B, C, D, E, F, G energiaosztályba tartozó hűtőgépek közül a C energiaosztályú készülék átlagosan 65 %-kal, a B energiaosztályú pedig 30%-kal több áramot fogyaszt, mint egy azonos űrtartalmú és kivitelű A osztályú készülék. A hazai családok jelentős része B, C, vagy még ennél is alacsonyabb energiaosztályba tartozó készüléket használ! A Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerülő hűtő- és mosógépekre 1999. illetve 2000. óta kötelező elhelyezni az energiacímkét. Az egységes irányelvek szerint kidolgozott rendszer alapján az energiafogyasztást, hatékonyságot igazoló mérőszámok adják a legfontosabb információkat a vásárlók számára. Jó befektetésnek számít egy-egy ilyen műszaki cikk vásárlása, ezért fontos tényező, hogy egy drágább készülék egyáltalán megtérül-e, és ha igen, mikor? Könnyen kiderülhet, hogy egy magasabb árú, de energiatakarékos hűtőgép a készülék üzemeltetési költségeit is figyelembe véve hosszú távon kevesebbe kerül, mint a hasonló kivitelű, olcsóbb, de nagyobb energiafogyasztású típus. A hűtőkészülékek - folyamatos, 24 órás üzemelésükkel - elsősorban energiatakarékos működésük miatt érdemelnek nagy figyelmet. Felkérések szerint egy átlagos háztartás legnagyobb áramfogyasztói a hűtőkészülékek, melyek az energia- felhasználás kb. 30%-át adják (németországi adat - forrás: ZVEI Zentralverband der Elektrotechnik- und Elektronikindustrie). Vásárlás során érdemes tehát odafigyelni, hogy a villany- számla egyharmadáért „felelős” készülék melyik energiaosztályba tartozik. A mosó- és szárítógépeknél is az energiacímke felvilágosítást ad a készülék energia felhasználásáról. Egy B energiaosztályú készülék 23%-kal, egy C energiaosztályú 47%-kal többet fogyaszt az A energiaosztályú készüléknél. Az energiahatékonyság megállapításának alapja, hogy normál 60 °C-os pamut programnál 1 kg ruha mosásához mennyi áramot használ a készülék. Az energiacímke e mellett tájékoztat a mosógépek másik legfontosabb műszaki jellemzőjéről, a mosási teljesítményről, vagy más néven a mosási hatékonyságról. Ez mutatja meg, hogy az adott készülék mennyire alaposan távolítja el a szennyeződést a ruhákról. Bonyolult laboratóriumi vizsgálatok során a mosott ruha fényvisszaverő képessége alapján osztályozzák a mosási teljesítményt A-tól (legjobb) G-ig (leggyengébb). Egy A mosási hatékonyságú mosógéppel mosva egyértelműen tisztább lesz a ruha, mintha B, C vagy még rosszabb besorolású készülékkel mostuk volna ki. Engergiaosztály Többlet áramfogyasztás* az A energiaosztályhoz ____________________________képest AB +2 3,5% C +47% D +71% E +94% F + 118% G + 141% A mosási teljesítmény és energiahatékonyság mellett a készülék vízfogyasztását is fontos ellenőrizni az energiacímkéről. Néhány termék 70-80 literes, míg mások 50 liternél is kevesebb vízfogyasztással mosnak tökéletesen tisztára 5 kg ruhát. Ezáltal egy készülék 10 év alatt kb. 50 000 liter vizet takarít meg. Ez akkora mennyiség, amellyel fel lehet tölteni akár egy strandmedencét is! Tisztelt Szerkesztőség! A Hétvégén kezembe került a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal Járóföld című kiadványa. A 2004. szeptemberi szám 4. oldalán "Nehéz területfejlesztést tanulni" címmel cikket jelentettek meg az országban idei évben indított területfejlesztési képzésekről. A cikkben egyetlen szóval sem szerepel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, noha Geográfus szak Terület- és településfejlesztés szakirányán már 1998-ban végzett az első évfolyam, illetve a Szociológia szakon is indultak területfejlesztési kurzusok. Kérem, a fenti tévedést a következő számban helyesbíteni szíveskedjenek. Üdvözlettel, Gordos Tamás, projekt menedzser, Pro Régió Ügynökség Engergiaosztály Többlet áramfogyasztás* az A energiaosztályhoz ____________________________képest AB +3 0% C +65% D +90% E + 110% F * + 135% G + 180% 2004. • II. évfolyam 10. szám • Járóföld
