Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-17 / 218. szám

6 PETŐFI NÉPE - 2004. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK PETŐFI NÉPE Az ünnepi viseletén túl a mindennapi öltözködéssel kapcsola­tos elvárásokat is az iskolai házirendben határozták meg - ed­dig. Ezt idén december 31-ig minden iskolának felül kell vizs: gálnia, és a kérdést külön szabályozásban kell rögzítenie. Az qrygnyben levő jogszabályodScript a tanulót nem lehet elmar táskaÚiC&jiem iskolába iü^tö^^tözd^ttí! miatt. A Ütök tehát nem büntethető a riíhazata midtt, de különböző szankció­kat (pl. hazaküldés) alkalmazhat velük szemben a tantestület. sat, tetovált derekat szabadon hagyó, átlátszó és szűk felső, a csípőnadrágból kivillanó madzagtanga. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még a kötelező köpenyhasználat el­törléséért ment a diákok harca a (közép)iskolákban, és szóvá tették a tanárok, ha a lányok túl szűk nadrágban jelentek meg az alma mater falai közt. A me­részel)!) öltözködés a diákbálok sajátos varázsához tartozott, és nem egy oktatási intézmény­ben kötelező volt nem csak is­kolai ünnepekkor, de minden nap egyenruhát húzni. Azóta nagyot fordult a világ: sokan - és nem csak az időseb­bek, de a fiatalabb generációk­hoz tartozók is - gyakran kap­kodják a fejüket az iskolából vagy iskolába igyekvő tinik lát­tán. 12-13 éves lánykák pop­sztárokat leköröző, merész cuc­cokban, középiskolások hú- szas-haTrfvínCas nőkön sem lát­ható sminkkel. Trendibbnél trendibb és márkásabbnál már- kásabb ruhák lányokon és fiú­> A legtöbb tini naprakész a divatból. Fotó: Havasi R. kon - manapság a minimum: legalább egy pipa, ugró fekete nagymacska vagy valami más menő jelzés a felsőruházaton. Legújabb és legkúlabb mobilte­lefonok kézben és nyakban, retro-öltözék, lányoknál hónalj­táska, magas sarkú. Ékszer fül­ben, orrban, szemöldökben és köldökben - már ami a látható testrészeket illeti -, dögös frizu­rák. Sokan mondják (kicsit sarkít­va): mára elveszett a kamasz­kor, nincs már fokozatos felnőt­té válás; a tinik - legalábbis a külsőségeket tekintve - úgy él­nek, járnak-kelnek köztünk, mint megannyi tizenéves fel­nőtt. Vannak iskolák, persze, ahol a pedagógusok a szülőkkel összefogva próbálják valamiféle keretek közé szorítani a vad és k.jh(yól(jivfit()z<)sj, a,gyerek^ két is rá tudják venni, az önmér-i sékletre. Sok helyütt még a régi hagyományok is élnek. A kecskeméti Gáspár András Te mit veszel föl? Az általunk megkérdezett fiúk - bár nagy a szájuk - csak in- kognitójukhoz ragaszkodva mondták el véleményüket, ami elég jól sejthető: őket aztán nem zavarja, ha a lányok minél többet mutató öltözékben, kifestve mennek suliba! Sőt, nagyon is élve­zik a szemük elé táruló látványt! Persze, a fiatalemberek is kö­vetik a divatot: most a retro-öltözék és -frizura az egyik listave­zető az erősebbik nemnél, de változatlanul menő a márkás póló, a zselézett haj is. A kecskeméti lányok bátrabban nyilatkoztak. Tóth Ildikó (17): - Követem a divatot, de arra azért fi gyelek, hogy jól is álljanak nekem a ruhadarabok. Az éppen aktuális hangulatomtól függően válasz­tom ki, hogy mit veszek föl. Szeretem a csípőnad­rágot és a magas sarkú cipőket is. Ügyelek a szí­nek összhangjára, és a ruhához sminkelek. Van piercingem a köldökömben, de sem emiatt, sem a ruházatom miatt nem volt gondom még sehol. Péter H. Csilla (16): - Nem márkára megyek: az ol­csó, de mégis divatos ruhákat kedvelem. Nem sminkelek, és nincs testékszerem sem? A sulim­ban nem szólnák bele, mit vesznek föl a diákok, ' de igazán nincs is szükség rá, mert nem hord senki extrém ruhákat. Szakközépiskolában ugyan nem rögzítették írásban az öl­tözködési szabályokat, de ter­mészetesen elvárják a diákok­tól a kulturált és tiszta meg­jelenést. Minden tanuló maga döntheti el, hogy milyen ruhában megy iskolába, de a közerkölcsöt nem || sértheti. Leviczky Cirill igazgató úgy érzi: ez a módszer azért hatásos, mert inkább ele­jét veszi a problémáknak, miál­tal elkerülhetők az utólagos szankciók. Az iskola vezetése, a tanárok igyekeznek úgy hatni a fiatalokra, hogy meg se fordul­jon a fejükben úgy megjelenni az órákon, hogy haza kelljen küldeni őket. Más iskola, más módszer: a Kodály. 55 éve mindennapi vi­selet a kék egyening vagy -blúz a kecskeméti ÉZI-ben:- Nálunk ma sem jellemző az extrém külső. Ez a hagyomá­nyok erejének, a szülői elkötele­zettségnek és a pedagógusok példamutatásának köszönhető - mondja S. Alfóldyné Dobozi Eszter igazgató. A szintén megyeszékhelyi Béke Általános Iskolában egé­szen sokáig hordtak köpenyt a nebulók, ma pedig a házirend szabályozza az öltözködést. A dr. Gál Gyuláné vezette intéz­ményben sem megengedett a kirívó öltözék: a tanárok a szü­lőkkel és a gyerekekkel közö­sen döntöttek arról, mi az a ha­tár, ameddig el lehet menni, így ritka, hogy ebből bármilyen gond adódna. Ünnepnapokon is-már csak néhány kecskeméti iskolában öl­tenek egyenruhát a diákok. A legtöbb helyen annyi az előírás, hogy a fehér felső és a sötét szoknya, nadrág a kötelező. Van, ahol valamilyen kiegészítő (pl. jelvény, nyakkendő) társul eh­hez; a Béke-iskolások például kék sálat viselnek. Mobiltelefont pedig sehol sem lehet használni - a tanórák alatt. h. r. - k. gy. M Diákok és a divat Kecskemét Iskolaköpeny, egyenruha? Az mi? - kérdezhetik diákok ezrei, akik manapság egyre inkább úgy járnak iskolába, ahogy a Popcorn-sztárok videoklip-for- gatásra, fényképeszkedésre vagy társasági eseményre. A határok egyre jobban kitolód­nak, a szabályok egyre lazáb­bak a tekintetben, hogy miben jelenhetnek meg az iskolában a lányok és a srácok. A jelszó: Légy trendi!, aminek velejárója, hogy a tinédzser hölgyek köré­ben egyre hódít a kihívó, szexis öltözködés is: a piercinges ha­Csökkenő adóterhek a jövő évtől Illetékhivatalok Országos Konferenciája zajlott Kecskeméten A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat volt a házigazdája a héten Kecskeméten az Illetékhivatalok Országos Konferenciájának, ahol a jövő évi adó- és illetéktörvény módosításokról tájékoztat­ták a hivatalok munkatársait. Nagy érdeklődés kisérte a konferenciát. A konferencia résztvevőit Szigeti László, a Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal ve­zetője köszöntötte, aki egyben felhívta a vendégek figyelmét Kecskemét neveze­tességeire, eredményes szakmai fóru­mot és élményekben gazdag időtöltést kívánt a meghívottaknak. A konferenci­át Alßldi Albert, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg, aki a parlament törvényhozásában részt vevő dr. Balogh László közgyűlési elnök nevé­ben is köszöntötte a vendégeket. Az alel- nök elmondta, hogy Katona lózsef és Ko­dály Zoltán városa mindig is jelentős, történelmi léptékű változásoknak adott otthont, és nincs ez másképp ma sem, a ráció világában. Hozzátetette: a társada­lomnak nem csak a közterhek csökken­tésére van szüksége, hanem emócióra is, ez a korszerű közigazgatás alapja. Ezért azt kérte minden résztvevőtől, munkájuk során őrizzék meg az ember­ségüket, és ne felejtsék el, hogy egy ha­tározatban két ember szerepel: az, aki meghozta, és az, aki megkapja a döntést. Véleménye szerint a valódi modernizáci­óból nem maradhat ki az emberség sem. A konferencia legnagyobb érdeklő­déssel kísért előadását Juhász István a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője tartotta a jövő évi adóváltozások terve­zetéről. A jövő évi adótörvényben mint­egy harminc törvény fog módosulni, de ezek nem lesznek akkora mértékű és bonyolultságú vál­tozások, mint az elmúlt években, hanem az egysze­rűsítést célozzák meg. A módosítá­sok fő indoka az igazságosabb adó­rendszer kidolgo­zásának a megte­remtése, a túlzott különbségek mér­séklése, mindeköz­ben az államház­tartási hiány csök­kentése. A keve­sebb adó beszedé­se egyébként uni­ós irányelv is - tet­te hozzá Juhász Ist­ván. A főosztályve­zető előadásában kifejtette, hogy az adórendszerben eddig a legnagyobb terheket a bérből és fizetéséből élők szenvedték el, ezért a változtatások egyik alappillére az, hogy csökkenjenek az élőmunka terhei. Eh­hez azonban újra kell tervezni a járu­lékterhek és a kedvezményezettek kö­rét. A jövő évben ezen a téren a legfon­tosabb változás az lesz, hogy elsősorban az idősebbek és a gyesről visszatérők esetében csökkeni fognak a munkálta­tók számára a járulékterhek, ezzel is növelve ennek a körnek az esélyeit a foglalkoztatásra. A foglakoztatási felté­telek javításához járulnak hozzá a be­fektetési és beruházás-ösztönző támo­gatások, kedvezmények, továbbá mér­séklődik majd az adóbeszedés mértéke a kutatásfejlesztés területén is. A ked­vezmények mellett azonban a jövő év­ben a szaktárca szeretné a beszedések hatékonyságát is növelni, kintlévőségei­ket csökkenteni. Juhász István szerint hamarosan létre fog majd jönni egy hi­vatalos, jogi egyeztető fórum, hogy a vi­tás kérdésekben az adózók ne a hosszas bírósági eljárást válasszák, hanem le­gyen lehetőségük a gyors és kölcsönö­sen hatékony megegyezésre az adóhiva­tallal. Az eddig megszokott adókedvez­mények sem szűnnek meg, csak elmoz­dulnak a nagyobb terheket viselők felé, ez alapján az igen magas jövedelműek lényegében nem tudnak majd adóked­vezményeket érvényesíteni. Fontos vál­tozás lesz, hogy az őstermelők a jövő év­től már 50 százalékos értékcsökkenési leírást alkalmazhatnak. A súlyos fogya­tékosok kedvezménye is emelkedik a jö­vő évben, a jelenlegi havi kettőezer fo­rintról 2 850 forintra, a jövő évi mini­málbér 5 százalékára fog nőni, ami azt jelenti, hogy a tervek szerint a minimál­bér 57 000 forint lesz. A kormány-elő­terjesztés szerint a jelenlegi 20 százalé­kos forrásadó 25 százalékra emelkedik, és újból bevezetésre kerül a tőzsdei ár­folyamnyereség utáni adó. A vállalko­zásokat ás a vállalkozókat érintő jelen­tős kedvezmény, hogy a jövő évtől az iparűzési adó 50 százaléka lesz leírható a társasági adó alapból, illetve a szemé­lyi jövedelemadó alapból, és nem terve­zik az egyszerűsített vállalkozási adó változtatását. Az általános forgalmi adó területén a legjelentősebb változás az uniós irányelvből származik. E szerint a gáz és a villamos energia a végfelhasz­nálónál szolgáltatásként jelentkezik to­vábbra is, de a szervezetek közötti ke­reskedelemben termékként szerepel­nek majd. A főosztályvezető beszélt a gépjárművek regisztrációs adójának tervezett változásáról is, mely szeriijt jövőre a motorkerékpárok után is kell fi­zetni, és a nagy értékű - személygépko­csik esetén hatmillió forint, motorke­rékpárok esetén hárommillió forint fe­letti - gépjárművek esetén tételes díj helyett százalékos mérték kerül beveze­tésre. Ezen kívül az általános forgalmi adó is egységesítésre kerül, mely sze­rint 3 regisztrációs adó is az áfa alapját képezi. 2005 végétől pedig az egészség- ügyi hozzájárulás mértéke 1 200 forint­tal csökken majd. ▲ Balról Jobbra: Szigeti László, Juhász István, Alföldi Albert.

Next

/
Thumbnails
Contents