Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-16 / 217. szám

im« ju ii j " lemzésére elég talán azt elmondanom, hogy a közületi fejlesztések 60 százaléka már ma is uniós forrásokhoz kötődik. A második tervezési időszakban, tehát 2007 és 2013 között 12-15 ezer milliárd forintról van szó. Igaz, ebben benne fog­laltatik évi 300 milliárd az államháztartás­ból, és 400-450 milliárd forint magánszfé­rából származó befektetés is. Mindezek célja az életminőség javítása, s ezt a célt öt operatív program megvalósításával le­hetséges elérni. Ezek a következők: hu­mánerőforrás-fejlesztés (oktatás, munka­helyteremtés), agrár- és vidékfejlesztés, regionális fejlesztések (turisztika, infrast­ruktúra, települési környezet javítása) környezetvédelem és infrastruktúra, a gazdasági versenyképesség fejlesztése (beruházás-ösztönzés, kis- és középvál­lalkozások fejlesztése, kutatás-fejlesztés támogatása, az információs társadalom megteremtése).- Ha ez így van, nem lesz-e egyoldalú az ország fejlődése. Ami az uniós bü­rokratáknak tetszik, az működik, fejlő­dik, ami nem, az egy helyben topog...- Szó volt már arról, hogy az uniós támo­gatások a nemzeti költségvetéshez viszo­nyítva csupán néhány százalékot érnek el, bár nagyon fontos, a jövőt, a fejlődést, szolgáló tőkét hoznak az országnak. Ugyanakkor semmi sem akadályozza, hogy a hazai költségvetésből többet for­díthassanak más, az unió által nem, vagy kevésbé támogatott célokra»- Az uniós pályázatok szinte kivétel nélkül előírják, hogy a pályázónak le­gyen saját forrása, úgynevezett önré­sze, ráadásul a támogatás utólagos, s csak szigorú ellenőrzés után lehet hoz­zájutni a pénzhez. Mint tudjuk, a hazai önkormányzatok többsége szegény. Az önrész hiánya miatt nem kerülünk-e versenyhátrányba?- Az uniós pályázatok esetében figyelem­be veszik az országok és régiók közötti fejlettségbeli különbségeket. Ez az oka, hogy ettől függően a szükséges önrészt 50, 40 és 30 százalékban határozták meg, de vannak olyan pályázati kiírások is, ahol mindössze 10 százalék saját erő­re van szükség. Valóban, az uniós pén­zek felhasználását szigorúan ellenőrzik. Erre a célra idegen szóval monitoring, ha­zai kifejezéssel élve megfigyelő bizottsá­gok alakulnak, amelyekben az állam rész­vétele nem haladhatja meg az ötven szá­zalékot. A többi bizottsági tagot a kama­rák, önkormányzatok, civil szervezetek delegálják. De szabály például az is, hogy a bizottsági tagok legalább negyven szá­zalékának nőnek kell lennie. Van egy or­szágos ellenőrző szervezet is, ide az EU is delegál bizottsági tagokat. Ez a testület azt is figyelemmel kíséri, hogy melyik pá­lyázati forma mennyire kelendő, népsze­rű, s szükség esetén lehetővé teszi a ren­delkezésre álló pénzforrások átcsoporto­sítását is. A rendszer meglehetősen bonyolult­nak, szőrszálhasogatónak tűnhet. Mégis úgy gondolom, jót tesz a magyar gazda­ságnak és a közéletnek is. Egyrészt fe­gyelemre szoktatja a pályázókat. S miu­tán ez a fajta gondolkodás nemcsak az uniós pénzek felhasználása, hanem a ha­zai források esetében is egyre inkább kö­telező lesz, nemcsak a közpénzekkel va­ló hanyag gazdálkodás, hanem a korrup­ció lehetőségét is egyre inkább kizárja.- Szó volt az Európai Uniónak benyúj­tott 2004 és 2006 közötti időszakra szó­ló I. Nemzeti Fejlesztési Tervről. Köz­ben azonban készül a II. Nemzeti Fej­lesztési Terv, s újabban egy Európa Tervnek nevezett program is bekerült a köztudatba.- A két elnevezés megtévesztő lehet. El­nevezése ellenére a második, 2007-től 2013-ig szóló Nemzeti Fejlesztési Terv az Európai Uniónak szóló dokumentum, míg az Európa Terv a hazai, a teljes nemzet- gazdasági programot is magában foglal­ja. Másképpen fogalmazva az Európa Kaposvári Kórház: korszerűbb, hatékonyabb lett a fűtésrendszer /) Terv az egész, a Nemzeti Fejlesztési Terv inkább az uniós források felhasználásáról szól, tehát bizonyos értelemben része az Európa Tervnek, melynek kidolgozása most kezdődött el. Ennek első lépéseként a kormány meghatározta a program tar­talmi és szervezeti kereteit, megalakultak a minisztériumok szakértőit is magukban foglaló munkacsoportok. Hivatalunk most tesz ajánlásokat a kormánynak arra vo­natkozóan, hogy melyek legyenek a terv prioritásai.- Magyarországon még stratégiai kér­désekben is csak a legritkább esetben lehet konszenzust teremteni. Nem tar­tanak-e attól, hogy munkájukat egy kö­vetkező kormányzat esetleg a sutba dobja?- Ezt a lehetőséget persze nem lehet tel­jesen kizárni, én mégis valószínűtlennek tartom. Az optimizmusra az ad okot, hogy a program részletei és egésze széles kö­rű társadalmi vitán is átesnek, s ebbe a szakértőkön kívül beleértem a Magyar Tu­dományos Akadémiát, a legkülönfélébb civil szervezeteket, de a politikai pártokat is. Az II. Nemzeti Fejlesztési Terv gerincét alkotó országstratégiát közvetlenül a vá­lasztások előtt nyújtjuk át az Európai Bi­zottságnak, de a tárgyalásokat már az új kormánynak kell lefolytatnia.- Mindaz, amiről a Nemzeti Fejlesztési Tervek kapcsán beszéltünk, sokkal in­kább a lehetőségekről, mintsem a bizo­nyosságról szól. Ha tudunk jó terveket, jó programokat, jó pályázatokat készí­teni, akkor hozzájuthatunk ezekhez a forrásokhoz, ha nem, lemaradunk ró­luk. Kellően felkészültek vagyunk-e ezekre a feladatokra?- Azt gondolom, hogy ebben a tekintet­ben a helyzet egyre jobb. Gőzerővel folyik az uniós ismeretek elsajátítása, s különö­sen azok tesznek ebben az irányban nagy lépéseket, akiknek a legnagyobb szükségük van ezekre a forrásokra. Tehát optimista vagyok. Járóföld • II. évfolyam 9. szám • 2004. t Hasonlóan újszerű vállalkozás volt az a pályázat is, amely a Dél-Dunántúl törté­nelmi borvidékein létesítendő borutak ki­alakítását célozta. A borturizmus sajátos és érdekes színfolt a turizmus széles pa­megújul a belváros lettáján. A Villányi-Siklós Borút az ország­ban elsőként jött létre, de azóta további öttel - Dél-Balatoni Borút, Mohács-Bóly Fehérborút, Szekszárdi és Tolnai, vala­mint a szomszédos régióbeli Zalai Borút- lett gazdagabb a térség. A Dél-Dunántúl legnagyobb része jel­legzetesen aprófalvas térség. A régión belül nemcsak az országhatár mellett ala­kultak ki különösen elszegényedő, hátrá­nyos helyzetű térségek, hanem a megye­határok mentén, illetve az úgynevezett belső perifériákon. Nem véletlen, hogy a Dél-Dunántúl egyes területei már az 1986-os úgynevezett „elmaradott'térségi programnak” is célterületei voltak. A nehézségek és az egymásra utalt­ság közös felismerése már a ‘80-as évek végétől, a ‘90-es évek elejétől olyan kis­térségi együttműködéseket indított meg, amelyek országosan elsők, mintaként emlegetetteké váltak (így például Tab környékén, az Ormánságban, a Zselic- ben). A ‘90-es évek közepére a régió me­gyéinek lefedettsége teljessé vált a kistér­ségi társulásokkal. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács működésére mindez ideig a kiter­jedt partnerség volt jellemző. Ezt bizonyít­ja az is, hogy a tanács Alapszabályában rögzítette, hogy a törvény szerinti meghí­vottakon túl számos, a régió életében fon­tos szerepet betöltő szervezet képviselőit is állandó meghívottként várja üléseire. Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Rt. 7625 Pécs, Dr. Majórossy I. u. 36. Tel.: (72) 314-845 • Fax: (72) 314-867 E-mail: ddrf@axelero.hu Honlap: www.ddrf.hu Régiók Informatikai fejlesztések a Kaposvári Egyetemen A Dél-Dunántúli Régió és ezen belül Ka­posvár környékének közlekedési és ter­mészeti adottságai miatt hosszútávon fo­kozott jelentősége van a magas hozzá­adott értéket nyújtó termelő és szolgálta­tó vállalkozásoknak. Ezt a lehetőséget fel­ismerve, a Kaposvári Egyetem oktatási és kutatási tevékenységének továbbfejlesz­tésében lényeges szerepe van az alkal­mazott informatikának. A közelmúltban az előzetes Regionális Fejlesztési Program és más, kisebb céltámogatások segítsé­gével sikerült felújítani az informatikai szaktantermek és az oktatástechnológiai eszközök egy részét. Az Egyetem egy átfogó programot alapul véve nyújtotta be a közelmúltban pályázatát a felsőoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek javítására ki­írt Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) támogatásra. A pályázat elfoga­dása esetén az. Intézmény Fejlesztési Terv integrációs elképzelései szerint ki­alakított egyetemi campuson a befejezé­séhez közeledő építészeti beruházások (új tanulmányi épület, multifunkcionális hallgatói központ) mellett egy számító­gép-hálózati rendszer is kiépül. Ezzel a pályázattal kapcsolatban áll az Alkalma­zott Informatikai Szolgáltató Tudásköz­pont kialakítását célzó Regionális Opera­tív Program (ROP) pályázat is, melynek célkitűzése a helyi szereplők és az egye­tem kapcsolatának erősítése szakmai gyakorlat közvetítő, karrier tanácsadó, konferenciaszervező, valamint kutatási tevékenység keretében. A központ kép­zéssekkel is segíti a hallgatókat, melyek elhelyezkedésüket segítik (például gép­írás, publikáció, weblap készítés stb.). Az Egyetem magas szintű informatika tartalmú szakirányokat és szakokat is in­dít. A 2004/2005 tanévben kezdődő folya­matszabályozó mérnöki szakot az új kép­zési szerkezetben a 2005/2006 tanévtől gazdaságinformatika szak néven szándé­koznak meghirdetni. Az egyetem indít hardverekkel foglalkozó informatikus mérnök és programtervező matematikus képzést, valamint gazdaságinformatika szakot is. A képzés és a régióbeli fejlesztések szempontjából is lényeges, hogy a Ka­posvári Egyetemen az elmúlt években kialakult egy folyamatinformatikai kutatá­si iskola. A kutatóműhely kidolgozott új szimulációs, irányítási és tervezési mód­szereket. 2004. • II. évfolyam 9. szám • Járóföld 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents