Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-16 / 217. szám
Bemutatkozik a Déldunántúli Régió A Dél-dunántúli Régió 1998 februárjában intézményesítette területi összetartozását a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megalakításával. A régiót alkotó három megye: Baranya, Somogy és Tolna fejlődése azonban már régóta összefonódik, s nemcsak a földrajzi szomszédság, hanem a hasonló történelmi örökség és szellemiség, sőt gazdaságuk fejlődése által is. Pécs: a régió egyik közlekedési csomópontja V * ^ -w* m •»* • m % ■4" ’ l ‘la Mkui-Ft t . * A A Magyarországra jellemző szinte valamennyi tájtípus megtalálható itt. A Duna, Dráva folyók és Európa legnagyobb tava, a Balaton által határolt régió meghatározó arculatát a pannon látkép legjellemzőbb eleme, a völgyekkel tagolt dunántúli lankák panorámája adja. Az erdő borította dombok a folyók mellett alföldi síksággá változnak. Két „sziget", a Villányihegység és a Mecsek azonban kiemelkedik a szelíden dombos tájból. A Dél-Dunántúl apró falvaiban élő emberek, a sokféle nemzetiség őrzi és ápolja hagyományait, a táj sajátos varázsát. A régió büszke több mint kétezer éves örökségére. A gazdag kulturális és történelmi örökség mellett a térség bővelkedik természeti kincsekben is. A régió természeti adottságainak köszönhetően alkalmas mezőgazdasági tevékenységre. A térség mintegy 80 százaléka termőterület, és magas az erdősültség aránya is. Egyedi a szubmediterrán klíma. E feltételeknek köszönhetően, a régió országos szempontból jelentős termőterülete például a kukoricának, valamint a szőlő és bortermelés meghatározó térsége. A régió jelentős ásványvagyonnal rendelkezik, s itt, Pakson található az ország egyetlen atomerőműve, amely hazánk vil- lamosenergia-termelésének 40 százalékát biztosítja. A terület Igen gazdag termál- és gyógyvizekben, s ez kiváló lehetőséget kínál az idegenforgalom számára. Nem véletlen, hogy a régió rövidtávú programjának egyik prioritása a gyógyturizmus fejlesztése. Gemenc, a Duna-Dráva Nemzeti Park, vagy a Belső-Somogy természeti szépségei és ritkaságai az ökoturizmus, a hagyományőrzés bemutatásra alkalmas. A Dél-dunántúli Régió Magyarország egyik szellemi központja. Budapest és vonzáskörzete után, a lakosság számához viszonyítva itt tanulnak a legtöbben felsőfokú oktatási intézményekben. A két egyetemi város, Pécs és a somogyorszá- gi Kaposvár egyetemi centrumainak hatása az egész Dunántúlon érvényesül. Földrajzi helyzeténél fogva a Dél-dunántúli Régió Magyarország déli kapuja, s mint ilyen fontos szerepet játszik külkapcsola- tainkban, hiszen Horvátországon át az Adria felé lehetősége van bekapcsolódni a déli, dél-nyugati országok együttműködésébe. Ez a nyitás elősegítheti a befektetések növekedését, a termelés és a vállalkozások gyarapodását. A kívánatos fejlődés egyik alapkövetelménye a műszaki infrastruktúra magas színvonala. A régió ebből a szempontból jelenleg nem áll megfelelő szinten, hiszen miközben a villamosenergia-termelés és a távközlés jóval az országos átlag fölött áll, a közlekedési infrastruktúra fejletlen. A közlekedési lehetőségek - beleértve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedést is - javítása létfontosságú a régió dinamikus fejlődése és az európai uniós országokhoz való felzárkózás érdekében. ' A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács az országban elsőként kezdte meg működését, majd 1999 júliusában Zala megye kiválásával, az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott régióbeosztás szerint létrejött a Baranya, Somogy és Tolna megyét integráló dél-dunántúli tervezési és statisztikai régió. Az elmúlt években - az európai uniós támogatások jóvoltából - mintegy 100 területfejlesztési célú projekt segítette a régió kiemelt céljainak elérését. Az Európai Unió két nagy Kísérleti Regionális Phare programja biztosított forrást, mintegy 4 milliárd forint értékű projekt sikeres megvalósításához. Ilyen mintaértékű fejlesztés volt például egy, a teleházakra épülő regionális kommunikációs rendszer kialakítása, amely a falusias kistérségeket köti össze, és biztosít számukra hozzáférést a legfontosabb eszközökhöz és információhoz. % 10 Járóföld • II. évfolyam 9. szám • 2004. < rcuyoz.cuur\ Pályázati Kapu: MINDENKINEK AJÁNLJUK „Pályázati kapu: a mindennapi segítőtárs” címmel az előző havi számunkban közöltünk beszélgetést az új internetes portálunkról, melyet ingyenes a www.palyazatikapu.hu címen kereshetnek fel a világhálón. Az alábbiakban a felmerült kérdésekre igyenszünk választ adni. HtCtONAllS /'[fi «CtONAltS TÁMOGATÁS- [fjjh ttttís/lfst KÖZVrrlTÓ KHT, ' *Zs HOLDING BT Belépés Honlaptérkép Regisztráció PÁLYÁZATI KAPU iker«» pályázatok készítése i Háttéranyagok i Pályázatkészítés támogatása i Kommunikee ró t Regisztrációs helyek A Pályázati Kapuval foglalkozó múlt havi cikkünkkel kapcsolatban sok kérdést és kérést kaptunk, köztük olyanokat is, amelyeket érdemes megosztani minden olvasóval. Bizonyára nagy sok olvasó szívesen megpróbálná, miben is segíthet személy szerint neki ez a „kapu”. Ezért adjuk közre mindenki számára most az összefoglalt válaszokat. A Pályázati Kapu hasznos segítőtárs lehet mindazoknak, akiknek van megvalósításra való tervük, ötletük és vállalkozó kedvük, pályázati szándékuk. Ezeken túl igazi próbára ajánljuk mindazoknak az érdeklődőknek, akik bíznak ötleteikben és ezzel példát mutathatnak másoknak is. Hol használható a „Kapu”? A Pályázati kapu legfontosabb vonása az állandó „segítőkészség”. Jellemzően mind a 167 kistérség központjában megtalálható könyvtárban. Itt dolgoznak azok a könyvtárosok, akik a „Kapu” használatában szívesen segítenek. A kapu szolgáltatásaihoz a könyvtárak internetes elérhetést biztosító számítógépein juthatnak hozzá. Az Ön számára nyilvánvalóan a legközelebbi kistérségi szakfeladatokat is ellátó könyvtár a legmegfelelőbb. Ennek kiválasztására a következőket javasoljuk. Keresse fel vagy telefonon hívja a lakóhelye szerinti kistérség központjában működő könyvtárat, vagy kérdezze meg a megyei könyvtárat. Emellett felvilágosítással szolgálhatnak a kistérségi megbízottak is. Hogyan használható a „Kapu”? A Pályázati kapu korlátlanul, mindenki számára teljes körű tartalommal, ingyenesen használható. A www.palyazatikapu.hu címet beírva, s a „Kapun” belépve a program könnyen értelmezhető úti térképként vezeti Önt az elképzelt pályázati kérdések kiválasztásához, a hozzá kapcsolódó információkhoz. A Pályázat életútja menüpont „állomásain” az Ön ötletétől elindulva a pályázat beadásán át a bizottság döntéséig, majd e döntéstől a záró jegyzőkönyvig megteendő utat vázolja fel. Tehát Ön a saját pályázatát figyelve egy általános pályázati eljárásrendet tud követni. A Projekttervezés és megvalósítás pontban a projekttervezés elméletével ismerkedhetnek egy általános pályázati formanyomtatvány segítségével. Ezt a nyomtatványt kell kitölteni gyakorlásként, s ebben különböző - Bevezető, Gyakorlati tanácsok, Források és linkek, Mintaprojektek - menüpontok nyújtanak segítséget. A Kiskáté az előzőekhez kapcsolódva a pályázatkezelési és -értékelési tapasztalatok alapján kérdés-felelet rendszerben bemutatja a pályázatkészítés során felmerülő gyakori kérdéseket, problémákat. A Fogalommagyarázatok segítenek ezek értelmezésében. A Tanácsadás menüpont a pályázati életszakaszok szerint ismerteti a teendőket. A Dokumentumok menüben találja azt a felsorolást, hogy Önnek a pályázat benyújtásától az azt lezáró jegyzőkönyvig milyen dokumentumokat kell megkapnia, illetve beküldenie. A Tudástár és a Jogszabályok olvasásra és letöltésre is kínálják magyar és angol nyelven a EU-s és a hazai ismeretanyagot. Ezeket követi két igen fontos menü: a Fórum teljes mértékben az Önöké. Többek között véleményt, tapasztalatokat cserélhetnek, ötleteket forgalmazhatnak, tanácsot kérhetnek egymástól a regisztrált felhasználók. A Vélemények, javaslatok címzettje a portál gazdája, aki várja az Önök kritikáját, tanácsait. A Járóföld pedig ígéri, hogy ezeket a nyilvánosság elé tárja. www.palyazatikapu.hu Területfejlesztési portál www.ekormanyzat.hu Nemzeti Fejlesztési Terv www.euoldal.hu EU pályázati kalauz www.vati.hu VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Szigetvár: a két nép mára megbékélt egymással Gaz dasági Rádió o m 105.91 Iáink ex ixlet o sláger! www.gQzdasogiradio.hu 2004. • II. évfolyam 9. szám • Járóföld i e
