Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-16 / 217. szám
Régiók Dél-Dunántúl központi REPÜLŐTERE LESZ Pécsről az 58-as úton Harkány felé haladva Pogány mellett található ez a barátságos repülőtér, ahol az elmúlt évben jelentős fejlesztés kezdődött és tart jelenleg is. A füves leszállópálya helyére egy 1500 méter hoszszú, 30 méter széles aszfalt pályát építettek, s elkészült a hozzátartozó gurulóút és forgalmi előtér is. 2004-ben további jelentős beruházások várhatók. Végső cél, egy nem túlzott méretű, de korszerű repülőtér építése, mely fogadhat menetrend szerinti és charter járatokat is. Még az idén elkészül az ILS navigációs rendszer, a pályafények, egy új utasforgalmi épület, valamint a belső úthálózat is. Az idei tervek között szerepel továbbá a Pécsről kivezető 58-as út átépítése négysávossá, ami jelentősen javítja majd a repülőtér megközelíthetőségét. A repülőtéren a repülés szinte valamennyi formája megtalálható. A klasszikus repülőgépeken kívül találhatók itt vitorlázó repülők, ejtőernyősök, sárkányrepülők, hőlégbaltonosok, siklóernyősök. A tavalyi ünnepélyes pályaavatón szállt le először a pécs-pogányi repülőtér újonnan elkészült 1500 méter hosszú kifutó pályájára utasszállító repülőgép. A tervek szerint megépítik a fény és navigációs rendszert, mely lehetőséget biztosít arra, hogy 2005-ben Pécs légi úton bekapcsolódjon Európa és a világ reptereinek vérkeringésébe. Cél, a Dél-Dunántúli Régióban megvalósítani egy olyan polgári közforgalmú, nemzetközi repülőteret, amely regionális szerepkörrel bír, és amely légi közlekedési kapcsolatot teremt a közeli osztrák, délnémet, szlovén, horvát, szerbiai, montenegrói és román régiókkal. Ezt a regionális szerepkört egyébként alátámasztják a korábban elkészült vizsgálatok is, melyek egyértelműen a Pécs-Pogány Repülőteret jelölik meg a térség központi repülőterének. Pécs városa reméli, a csatlakozás során olyan lehetőségei nyílnak a régiófejlesztésnek ezen a területen, ami elősegíti a térség felzárkózását az európai régiók fejlettségi szintjére. ÚJABB TIZENÖT ROP-NYERTES A RÉGIÓBAN Eddig 38 pályázatot talált támogatásra alkalmasnak a Regionális Operatív Program Döntés-előkészítő Bizottsága. Ezek közül 15 a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségnél benyújtott pályázatát. A nyertesek között szép számmal találunk nagyobb értékű pályázatokat is. Az értékelők támogatásra javasolták Barcs, Dombóvár, Marcali és Szekszárd városrehabilitációs pályázatait, valamint a pécsi világörökség fejlesztését is. Az Útgazdálkodási és Koordinációs Bizottság újabb három alsóbbrendű útszakasz felújítására nyert támogatást, míg a Kapos Innovációs Transzferközpont Kht., a Szigetvári Kultúr és Zöld Zóna Egyesület, a Savorrengi Sansa Esély a Roma Gyerekeknek Egyesület és Somberek Község Önkormányzata a hátrányos helyzetű munkavállalói rétegek - elsősorban a tartósan munkanélküliek, nők, romák, csökkent munkaképességűek stb. - munkaerő-piaci integrációját elősegítő, a helyi foglalkoztatást ösztönző projekteket támogató pályázati kiírásban szerepelt sikeresen. A ROP eddig meghirdetett pályázati kiírásaira 2006 végéig, illetve a pályázati keretösszegek teljes felhasználásáig le12 hét pályázni (a ROP 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása elnevezésű pályázati kiírás kivételével, amelynek pályázási határideje 2004. június 15-én lejárt), s érkeznek is folyamatosan a pályázatok a regionális fejlesztési ügynökségekhez. A pályázatok tervezett költsége meghaladja a 38 milliárd forintot, melyből az www.mtrfh.hu Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal www.nfh.hu Nemzeti Fejlesztési Hivatal www.palyazatikapu.hu Területfejlesztési portál Európai Unió és a Magyar Kormány által nyújtott vissza nem térítendő támogatás összege elérheti a 34 milliárd forintot. A nyertesekkel a ROP Irányító hatósága a közeljövőben köti meg a szerződést, az egyes projektek pontos támogatási ösz- szegét ezután teszik közzé. : m A pályázatok nagy része oktatási intézmények fejlesztésére vonatkozik Járóföld » II. évfolyam 9. szám • 2004. é interjú A TÉT 15 EZER MILLIÁRD FORINT Halm Tamás a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese a Nemzeti Fejlesztési Tervről Dr. Halm Tamás ezek a beruházásokra fordítható támogatások?- Az uniós támogatások elsődlegesen a közérdekű, túlnyomórészt infrastrukturális beruházásokhoz nyújtanak segítséget. A kis- és középvállalkozások számára ugyan kiírnak pályázatokat, nem beszélve a mezőgazdasági támogatások rendszeréről, de a multinacionális cégek nagyszabású fejlesztéseire csak a legritkább esetben. Miután a nemzeti költség- vetések túlnyomó részét a működési kiadások emésztik fel, a jövőt szolgáló pályázati pénzek óriási lehetőséget kínálnak. Különösen így van ez Magyarország esetében, ahol, mint tudjuk, a költségvetés hiánya miatt ilyen célokra saját forrás meglehetősen kevés marad. Ennek jelAz Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után számos új fogalommal ismerkedünk. Ezek között említhetjük az első és második Nemzeti Fejlesztési Tervet, az Európa Tervet, a különböző operatív programokat, a pályázatok szövevényét. Egyelőre még a szakemberek között is előfordul bizonytalanság, az átlagember viszont kapkodja a fejét, alig ért valamit az európai uniós „tolvajnyelvből”. Dr. Halm Tamást, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal alelnökét arra kértük, segítsen tisztázni a fogalmakat, és beszéljen arról is, miként járulhatnak hozzá az uniós források Magyarország fejlődéséhez, felzárkózásunkhoz, egy óhajtott európai életminőség eléréséhez.- Azt hiszem, országszerte okozott egy kis meglepetést, hogy tizenöt évvel a rendszerváltás után Magyarországon a tervgazdálkodás korszakára emlékeztető munkák folynak.- A tervszerűség, az előrelátás önmagában korántsem elítélendő nemzetgazdasági folyamat, s természetesen ez az eszköz fontos része az uniós gazdaságfejlesztési stratégiáknak is. Az első, 2004-től 2006-ig szóló Nemzeti Fejlesztési Terv készítését az unió valamennyi frissen csatlakozott országa számára előír. A tervben ezeknek az országoknak - közöttük nekünk is -, meg kellett határozniuk a fejlesztéspolitika irányait. A tét egyáltalán nem vo.lt kicsi, hiszen évi 240 milliárd forint uniós fejlesztési forrás nyílt meg előttünk. A stratégiai dokumentum elkészítése és elfogadása előfeltétele volt annak, hogy Magyarország igénybe vehesse ezeket a támogatásokat. A források fel- használásának két előfeltétele van. Egyrészt olyan programot kellett összeállítanunk, amely megszabja a fejlődés irányait, s másrészt olyan intézményrendszert létrehoznunk, amely képes a felhasználást az uniós előírásoknak megfelelően irányítani és ellenőrizni. A Nemzeti Fejlesztési Terv az Európai Unió számára készült dokumentum. Annak ismeretében készült, s aszerint állítjuk össze a következő, 2007 és 2013 közötti időszakra a programot, hogy tudjuk: melyek azok a célok, amelyeket az unió előnyben részesít, támogat.- A Nemzeti Fejlesztési Tervben azonban nem szerepeinek számok, inkább csak azok a célok, hogy milyen irányban kellene fejlődnünk.- Ez valóban így van, hiszen ezek a tervek nem kísérlik meg a lehetetlent, nem tesznek úgy, mintha ismernénk a jövőt, kiszámíthatnánk a tőlünk független világgazdasági folyamatokat, például az olajárat, vagy a konjunktúra változásait. A fejlődés kívánatos irányait szabják meg. A fejlesztési forrásokra vonatkozó konkrét számok, megpályázható források a Nemzeti Fejlesztési Tervhez csatlakozó operatív programok pályázataiban szerepelnek.- Milyen prioritások lehetségesek, s miért nem engedi az unió, hogy magunk döntsük el, mi az, ami az ország fejlődését szolgálja?- Az uniónak természetesen megvannak a maga összeurópai gazdaságfejlesztési elképzelései, azok a célok, amelyek szerintük leghatásosabban szolgálhatják a közösség fejlődését, versenyképességét a világgazdaságban. Lehetséges például, hogy egy adott időszakban uniós pénzeket nem lehet nyerni autópálya építésére, de pályázni lehet a kétszámjegyű utak felújítására. Lehetséges, hogy az európai gyorsvasúti hálózat kiépítését részesítik előnyben, de az is, hogy az elővárosi közlekedést.- Egymással ellentétes állítások látnak napvilágot arról is, hogy mennyi pénzről van szó. Valóban olyan jelentősek-e Kaposvár: egyetem diagnosztikai és onkoradiológiai intézete «tarsm www.mtrfh.hu Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal www.nfh.hu Nemzeti Fejlesztési Hivatal www.meh.hu Miniszterelnöki Hivatal 2004. • II. évfolyam 9. szám • Járóföld
