Petőfi Népe, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-19 / 194. szám
Petőfi Népe Sz Augusztus 20. Szent István és az új kenyér ünnepe ent István ünnepén Ünnepi melléklet Megjelent: 2004. augusztus 19-én. a 20. századig „A magyar nép a Kárpát-medencében először hont foglalt magának, de nem más népeket pusztítva; majd hont alapított magának és másoknak, a veszendő rokon néptöredékeknek: kunoknak, jászoknak, besenyőknek. Mindeközben pedig kereszténnyé vált és maradt” - olvasható A magyar egyház évezrede című kötet előszavában. Szerzőjét, dr. Török József egyháztörténészt keresztény múltunk időszakairól kérdeztük.- Az évezred valójában korántsem ezer esztendőt jelent. Voltaképpen mikorra tehető az az időszak, amikor a kereszténység megérintette a magyar törzseket?- A hétszázas évek végére, vagy a nyolcszázas évek elejére, amikor a kazárokkal kialakított viszonyt hol a szövetség, hol az ellenségeskedés jellemzi. Amikor éppen jó viszonyban vannak, felkeresik a kazár városokat, melyekben, érdekes módon, vallás szerint különültek el a lakók. Egy részük pogány volt, az Égistent, Tengrit tisztelte, más részük Mózes hitére, vagy az iszlámra tért, és volt egy kisebbség, amely- bizánci papok hatására - kereszténnyé lett. Valószínűleg itt találkoztak először a kereszténységgel. Később kapcsolatba kerültek a bizánci császár követeként kazár földre tartó Konstantinnal, aki Cyrill néven vált ismertté. Később, 890 körül Metód is találkozott a vándorló törzsekkel, valószínű Árpáddal is, az Al-Duna vidékén. A sírleletek is arra utalnak, hogy a honalapítás küszöbéhez érkezett magyarság és a csatlakozott néprajok között már voltak keresztény hitűek, vagy legalábbis megkereszteltek.- Ön szerint Szent István tudatosan választotta az ezredik esztendőt a megkoronázására. Mi vezérelhette a döntésben?- A magyar középkor kiváló kutatói húsz évvel ezelőtt még azt mondták: nem tudható pontosan, hogy 1000 karácsonya, vagy 1001. január elseje volt a koronázás napja. Ma már a karácsonyt tartják a legvalószínűbbnek. Én is így látom. Abból a megfontolásból, hogy 200 évvel korábban, karácsonykor koronázta a pápa a Nyugatrómai Birodalom császárává Nagy Károlyt, a frankok királyát. Az ő nevéhez fűződik az a kulturális, törvénykezési megújulás, amely Szent István törvényeire is hatott. Az István környezetében lévő egyházi emberek - papok, szerzetesek - tudták, hogy a koronázáshoz jól kell megválasztani a dátumot.- Egyháztörténetének egyik fejezete „A haza atlétája, Szent László”, a másik „Nagy Lajos, az Egyház bajnoka” címet viseli. Mivel érdemelte ki e két középkori nagyság a nagyon is mai rangot?- Szent Lászlóról az egyik egyházi himnusz mondja: „Atléta Patriae”, A haza atlétája. Mert az volt. Fizikai adottságaival, körülbelül 190 centiméteres alkatával kimagaslott a kor férfijai közül. Szép termetű, erőteljes arcvonású ember volt. Személyesen részt vett a besenyők elleni csatákban, végiglovagolta a délvidéket, valóban atléta volt. A himnusz ezt örökítette meg. Nagy Lajos esetében nem a kor használta a bajnok kifejezést, én fogalmaztam így. Egyrészt a nagyon tudatos egyházpolitikája miatt, másrészt a hadakozásai okán, melyekben nemcsak az uralkodói, hanem az egyházi érdekek is fellelhetők. Lászlónál az önzetlen, önfeláldozó szolgálat valósult meg, Nagy Lajosnál már dinasztikus érdekek is keveredtek.- A Mátyás királyhoz kapcsolódó legendák közt ismeretlen, amire ön atal: szentté akarták avatni. Azt írja a nagy reneszánsz uralkodóról, hogy „áttételesen megleckéztette a pápát”, sőt fenyegette is, amikor tudatta vele, hogy „kész a kettős keresztet hármas keresztre alakítani, vagyis a latin keresztségből a keleti egyházba átmenni, ha a pápa nem enged a követelésnek is beillő kérésSZINTÉZIS MODERN TUDOMÁNYOK ISKOLÁJA SZAKKÖZÉPISKOLA tandíjmentes oktatási programjai a 2004/2005-ös tanévben KECSKEMÉTEN, KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, SZEGEDEN nappali, esti tagozaton, tanévkezdés szeptember 06-án, illetve 10-én EGY LÉPÉSRE AZ EGYETEMTŐ L,FŐISKOLÁTÓL! Egyetemi akkreditált felsőfokú képzések * Idegenforgalmi szakmenedzser * Banki szakügyintéző * Informatikai statisztikus és * Számviteli szakügyintéző gazdasági tervező * Pénzügyi szakügyintéző Főiskolai akkreditált felsőfokú képzések * Kereskedelmi szakmenedzser * Gazdálkodási menedzserasszisztens * Gazdálkodási menedzserasszisztens (Szolgáltatási szak, külkereskedelmi (Európai logisztikai szak) szakirány) TÖBB SZAKKÉPESÍTÉSSEL ÉS NYELVTUDÁSSAL A MUNKA VILÁGÁBA! Emelt szintű OKJ szerinti képzések * Számítógép rendszerprogramozó * Tér informatikus * Rendszerinformatikus * Külkereskedelmi üzletkötő jövedéki ügyintéző képzéssel és szállítmányozási ügyintéző képzéssel kapcsolva * Idegenforgalmi technikus idegenforgalmi menedzser képzéssel kapcsolva * Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser Középfokú OKJ szerinti képzések * PR-munkatárs * Protokoll ügyintéző * Marketing és reklámügyintéző Marketing és reklámmenedzser (emelt szintű) képzéssel kapcsolva * Vállalkozási ügyintéző * Logisztikai ügyintéző A képzések emelt óraszámú idegen nyelv és/vagy számítástechnikai és irodatechnikai órákkal vannak kapcsolva. Az egyetemi, főiskolai akkreditált képzésekre diákhitel felvehető nappali, esti, tanulóknak max. 35 életévig. Kollégiumi és extemátusi ellátás biztosításában 140 fő részére a Szakközépiskola közre tud működni. A nappali tagozaton 22. éves korig és a második szakma megszerzése is tandíjmentes. Esti tagozat korhatármentes, az első szakma megszerzése tandíjmentes. Ha az első szakmáját tanfolyamon szerezte, akkor esti tagozaton képzése tandíjmentes. Az esti tagozat oktatási napjai péntek délután, szombat egész nap, kollégiumi ellátásban tudunk közreműködni. Beiratkozás folyamatosan az Erdei Ferenc Művelődési Központ Kecskemét, Deák F. tér 1. Vagy Kiskunfélegyháza, Nyíl u. 37. szám alatt hétfőtől péntekig 08.00-15.00 óráig KÉRJEN DÍJTALAN TÁJÉKOZTATÓ ANYAGOT Tel/Fax: 76/561-040, VAGY LETÖLTHETŐ HONLAPUNKRÓL! Honlap címiink:www.szintezis.axelero.net OM azonosító számunk: 100540 !1 UJ.iUUj 4 JJJ.fmj.tT wmmmi y.vv-ww nek”. Államfői bölcsességet, vagy ingatag hitet jelez az epizód?- Mátyás királyt nem az egyház akarta szentté avatni, hanem a temetési beszédében hangzott el. A túlzás beletartozik e műfajba. Ami pedig az idézetet illeti, Mátyás nem volt ingatag hitű. Reálpolitikus volt, nagyon is tudta, hogy a latin nyelvű kereszténységet nem lehet felcserélni görögre. Ám ha kellett, a Szentszékkel is szembeszállt, alaptalan fenyegetéssel is mert nyomást gyakorolni a pápára. Tegyük hozzá, sikerrel. De nem a hitre vonatkozó ügyekben, hanem diplomáciai, politikai kérdésekben folyamodott ilyen módszerhez.- Bakócz Tamás esztergomi érsek 1512. január 26-án Rómába érkezett, hogy részt vegyen az Ötödik Lateráni Zsinaton. A konklávén komoly (legalábbis költséges) erőfeszítéseket tett a pápai méltóság elnyerésére. Tudjuk, a pápák között nem volt magyar származású. De volt-e rajta kívül más magyar pápajelölt az elmúlt évezredben?- Az egyháztörténészek tudomása szerint nem. Ő is csak a küszöbig jutott el az említett zsinaton. Bakócz Tamás nem a hatalom miatt törekedett a pápai trónra, hanem európai mértékben gondolkodó politikusként tudta, hogy magyarként csak Rómából tudná megszervezni azt a nemzetközi összefogást, amellyel a török hódítást meg lehetne állítani. Tisztában volt vele, hogy a pápákban megvolt ugyan a jó szándék arra, hogy Magyarországot megmentsék az iszonyatos török nyomás alól, ám képtelenek voltak az itáliai egyéni és kereskedelmi érdekekkel megbirkózni. Firenze, Velence, Genova hatalmas hajóhaddal rendelkeztek - de nem szívesen áldozták volna fel a törökökkel kialakított kereskedelmi kapcsolataikat Magyarországért. így történhetett, hogy egy Medici került a pápai trónra és nem egy magyar főpap. Aki ugyan zseniális politikus volt, de anyagiakkal nem gazdagította volna a pápaságot.- A törököket tehát nem állították meg, és 150 évig itt is maradtak. Miért nem lett a megszállt országból Bosznia? Miért nem sikerült az iszlám hitre téríteni a magyarokat?- A bosnyák ferencesek története némiképpen kulcsot ad a válaszhoz. Voltak közöttük, akik titokban, álruhában járták a hódoltsági falvakat, hogy katolikusok maradjanak, de akadtak, akik iszlám hitűvé lettek, birodalmi tisztviselőkké. Az oszmán-török birodalom szolgálatába álltak. Meg aztán az is tény, hogy Boszniában a különféle eretnek mozgalmak gyengítették a kereszténységet. Nagyon lényeges azonban, hogy a török hatóságok idővel fölismerték, ha mindenki iszlám hitű lesz, elvesznek a legjobb adófizetők. Keményen megadóztatták ugyanis a vallási élet bizonyos megnyilvánulásait. Nem volt szabad például harangozni, dobbal hívták misére az embereket. Tilos volt úgy énekelni, hogy kihallatsszon a templomból. Ha villám csapott a toronyba, ha beszakadt a tető, ha beázott a mennyezet, a javításért engedélyt kellett kérni. Vagyis sok pénzt ki lehetett csikarni a különféle tilalmakkal. A birodalom végvidékén, Magyarországon a gazdasági érdek, a pénz győzött az iszlám terjesztésével szemben.- A Tanácsköztársaság idején pt dig épp egy volt szerzetes vállalta a egyház, a vallás üldözésének irú nyitását. Egyedinek tekinthető a eset, vagy az ezer esztendő más idi szakában is voltak olyanok, aki belülről bomlasztottak?- Nincs olyan nemes üg} amelynek ne lennének árulói. Má az apostolok között is ott volt Jú dás. A természetfeletti tanítássá keveredik az emberi gyengeség. A a szerzetes önmagával is mégha sonlott piarista volt, és ebből fa kadt az egyház iránti gyűlölete is Már 1907-ben könyvet írt a katoli kusok és a piarista rend ellen, rá galmazott. Ebből a tartásból logi kusan jutott el oda, hogy a bolsevi kok oldalára álló magyarok közöt felvállalja az egyház likvidálásánál irányítását. A demonstratív változá sokhoz az egyházon keresztül ki vántak eljutni, mondván: ha a tái sadalom erkölcsi alapállását sikerű megrendíteni, tág tere nyílik a egyéb változásoknak.- Ön egyszer azt nyilatkozta hogy a 20. századdal volt a legfőbi gondja. A történések sokasága vagy a kutatások lezáratlansági miatt?- Az elmúlt évtizedek nincsenel igazán feltárva. Például 1917-rő 1997-ben jelent meg az első átfog« elemzés, amely nem hallgat el té nyékét, eseményeket. Meg áztál magam is átélem a század másodil felét, és ez óhatatlanul nyomot ha gyott bennem is. Kiegyensúlyozott politikai indulatoktól mentes sora zatot kellene megrajzolni a század ról, amely eseményekben és szén védésekben egyaránt gazdag, d amelynek végén mégis megadatot a remény. _______________________ K. I
