Petőfi Népe, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-19 / 194. szám
Petőfi Népe Sz Augusztus 20. Szent István és az új kenyér ünnepe ent István ünnepén Ünnepi melléklet Megjelent: 2004. augusztus 19-én. Mikor mit ünnepeltek augusztus 20-án? Vugusztus 20. államalapító Szent István ün- lepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság livatalos állami ünnepe. E nap ünneplésének ovid története: augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap, Szent István király lapja, a keresztény magyar államalapítás, a nagyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István augusz- :us 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta inneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete /égén a beteg király ezen a napon ajánlotta él az országot Szűz Máriának, ő maga 1038- ian éppen e napon halt meg. 1083: \z ünnepi dátumot Szent László király tette át mgusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, /II. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeletté I. István (még abban az évben fia, Imre, va- amint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvá- i Bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű. XIV. század: í (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezd- /e egyházi ünnepként élt tovább e nap. István cultusza ugyan bajor és német városokban, vala- nint Namurben és Monte Cassinóban is elter- edt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686- 3an XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa rkkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való /isszafoglalásának évfordulóján az egész katoli- <us világ évente emlékezzen meg Szent István innepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. XVIII. század: 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egy- lázi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (uralkodott: 1740-1780) ismét elrendelte a Szent Ist- ván-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222- es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt kallódott el, s a XVIII. században a raguzai (dubrov- niki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla hozatta ide menekülése során. (A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.) A szabadságharc után: Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. A Monarchiában: Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét: 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását. A Horthy-korszakban: A két világháború között ez kiegészült az össz-nem- zeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlé- keztetéssel. Az orosz megszállást követően: Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.) A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látták célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újították meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozás után: A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Nyitva van az Arany Kapu a borászok és a törköly előtt Mottó: „A természetben nincs fölösleges anyag, csak ismerni kell kinyerésének módját, hogy az ember élvezetére és szolgálatára alkalmassá tehessilk. ” (Arany Kapu Rt.) A Magyarország EU-csat- lakozásával életbe lépő borászati melléktermék lepárlási kötelezettség teljesítése céljából, jelentős üzem- rekonstrució indulhatott meg a kunfehértói Arany Kapu Részvénytársaságnál. A teljes átalakítás mintegy 1 millárd forintba kerül. A cég - amely már több mint három évtizede foglalkozik a borászatokban keletkező melléktermékek, a törköly és borseprő újrahasznosításával -, a fejlesztések révén megfelel az Európai Unió által támasztott elvárásoknak. A kunfehértói rt. neve manapság gyakran tűnik fel a híradásokban, hiszen az országban keletkező szőlőtörköly szinte teljes meny- nyiségét ide kell szállítaniuk a borászatoknak, mert Arany Kapu Rt. nyert jogot a törköly nagyüzemi méretekben történő feldolgozására.- A befejezéséhez közeledő munkálatok révén jelentősen nőtt a tárolókapacitásunk, így akár 60 ezer tonna törkölyt is befogadhatunk, vagyis akár a hazai borászatokban keletkező összes mellékterméket - számolt be a nagyberuházásról Szabóki Sándor, az Arany Kapu Rt. vezérigazgatója. Mint megtudtuk: a száz százalékban magyar tulajdonban lévő kunfehértói részvénytársaság - melyben a Magyar Fejlesztési Bank 49%-ban tulajdonos - vezetői tudatosan készültek az EU- csatlakozás utáni piaci helyzetre és igyekeztek mielőbb megfelelni a szigorú környezetvédelmi és technológiai előírásoknak.- Tanulmányutakon jártunk a régi borkultúrával rendelkező országokban és láttuk Franciaországban vagy éppen Olaszországban is, hogy milyen elvárások lesznek kötelezőek a magyar borászatokra. A melléktermékek feldolgozása mindenütt hasonló rendszerben zajlik, mint ahogyan ezentúl nálunk is kötelezővé válik. Mindezek tudatában döntöttünk az üzemrekonstrukció mellett. A beruházás során megújítjuk a melléktermékek átvételi rendszerét, annak eszközparkját, s mindezek mellett bővítjük és modernizáljuk a feldolgozó technológiát is. A bortemelők mindebből azt fogják tapasztalni, hogy a tárolótér bővítésén túl, például átalakítottuk a portát, ezzel gyorsabb lett a mérlegelési rendszer, de az adminisztráció is új gépparkkal készülhetett fel a változásokra - mondta el a vezérigazgató.- A Kunfehértótól távolabbi borászatok kissé ódzkodnak az új előírásoktól a gazdák a szállítási veszteségektől tartanak. Jogos-e a félelmük?- Ha mindenki józanul utánaszámol, akkor láthatja, hogy a borászatok zöme jóval többet kap majd az ideszállított szőlőtörkölyért, mint az előző években. Korábban ugyanis maximum 50 fillért kaptak kilogrammonként a törkölyért, most pedig 7 forint lesz az ár. Több árajánlatot is kértünk fuvarozóktól és kiderült, hogy 10-12 tonna törköly 300 km távolságról történő idehozatala esetén futna ki nullára a borászatok egyenlege. Természetesen akik közelebb vannak a feldolgozónkhoz, azoknak jóval több maradhat meg. A kisebb borászatok esetében, ahol egy helyről nem gyűlik össze ekkora mennyiségű melléktermék, összefogásra van szükség, melyet a hegyközségek koordinálhatnak. Már vannak olyan vállalkozók is, akik gyűjtőjáratok indítását tervezik az ilyen térségekbe és együtt szállítanák ide a szőlőtörkölyt. Átmeneti gyűjtőhelyek kialakítására is lehetőség van a jogszabályok szerint, de a túl szigorúra sikeredett előírások miatt az ezek felállításhoz szükséges engedélyek beszerzése igen bonyolult, s talán ez az oka annak, hogy még nem létesítettek ilyen tárolóhelyeket. A törkölybeszállítással kapcsolatban cégünk mindenki számára készséggel nyújt felvilágosítást és segítséget. Az újrahasznosítható alapanyagokat augusztus 23-tól fogadjuk az Arany Kapu Rt. kunfehértói telephelyén - tudtuk meg Szabóki Sándortól. Arany Kapu Borászati Melléktermék Feldolgozó Rt. 6413 Kunfehértó, IV. Körzet 6. Pf.: 5 • Telefon: 77/407-044, telefax: 77/407-110 „Magyarok fénye, ország reménye... ” Augusztus 20-ához közeledve szép, régi magyar énekünket idézve köszöntöm Bács-Kiskun megye Szent István ünnepére készülődő lakosságát. Ünnepeink közül ezt érzem a hozzám legközelebb állónak, amikor nemcsak magyar történelmünk minden tekintetben páratlan személyiségére és művére emlékezünk, hanem a hazájáért áldozatokat vállaló, munkálkodó, küzdelmes sorsú magyar nép előtt is tisztelgünk. Nem tudnánk jól ünnepelni a múltunkat, ha nem akarnánk a jelenhez, a ma itt élő emberekhez szólni. Akkor vagyunk igazán hűek egy nemzeti nagysághoz, akkor becsüljük igazán, ha időről időre megtaláljuk életművének a mához szóló, éppen aktuális üzenetét. Szent István valóban „magyarok fénye” és „ország reménye” volt, akkor is, amikor ritka történelmi pillanatainkban kiderült az ég felettünk, akkor is, amikor vigasztalhatatlanul elsötétült előttünk a láthatár. Az utókor mindig tudott e páratlan életműből erőt meríteni. Ha most gondolatban bejárnánk megyénket, nem találnánk olyan várost, községet, ahol ne lenne jelen valamilyen formában emléke, ne lenne utcája, tere, képe, szobra. Szent István napja mindenekelőtt magyar államiságunk ünnepe. Első királyunk erős, évszázadok viharát álló államot hagyott ránk, és ezért emberfeletti küzdelmet vállalt. Nem volt kétséges előtte, ha nem Európával tart a magyarság, ha nem a jövő felé indul ismeretlen és járatlan utakon - akkor utoléri a haladni nem tudó népek sorsa, és a történelem kérlelhetetlen logikája szerint beolvad és eltűnik erről a földről. Európa választása akkor a jövőt jelentette. Európa választása, csatlakozásunk az Európai Unióhoz most 2004-ben - megint a jövőt jelenti. Nemcsak egyszeri döntéssel, hanem naponkénti kitartó és gyötrelmes munkával kell eljutnunk - sikerekre építve és kudarcokból tanulva abba a jövőbe, amely utódainknak lesz az otthona. Most - mint egykor a Duna-Tisza közén István magyarjai - mi is keressük a közös gyarapodás, boldogulás útját. A megye minden települését építeni és gazdagítani akarjuk, és azt akarjuk, hogy aki most ezen a tájon él, az itt is akarjon maradni. Most még nem lehetnek elbizakodott álmaink, csak józan terveink, és keményen meg kell küzde- nünk minden lépésért, a haladásért. Ez évekbe telik, és áldozatokkal jár. Agrármegyében mi más lehetne a célunk, mint az, hogy a mezőgazdaságból élőket segítsük, és a támogatásokat azokhoz juttassuk el, akik ezt a megyét, az itt élő emberek jobb ellátását vállalkozásaikkal, termékeikkel, munkájukkal szolgálják. Augusztus 20-hoz közeledve mindig gondolnunk kell az egykor is, ma is életet jelentő új kenyérre, és arra az útra, amely a földbe vetett magból a learatott gabonáig, az első kenyér ünnepélyes megszegéséig tart! A jó termést áldásnak tekintették az előttünk járó nemzedékek, nekünk is annak kell tekintenünk, és örülnünk kell az idei bőségnek. Augusztus 20-án tekintsünk hálával és tisztelettel a földművelő emberek áldozatos munkájára, hiszen az ő fáradozásuknak köszönhetjük mindennapi kenyerünket! Ilyenkor a megye sok településén megfordulok, és bensőséges hangulatú találkozókon, falunapokon másokkal együtt én is átélem az új kenyér megszegésének, szétosztásának feledhetetlen perceit. Ezek a percek közösséget teremtenek az emberek között, és ennek a kézből kézbe adott, kínált kenyérfalatnak más az íze, mint a többinek. A mindennapi kenyeret, az emberek közötti békesé- get, a családot idézi, és összeköt bennünket nemzedékek sorával, azokkal, akik ilyenkor áhítattal szegték meg, és vették kezükbe az új gabonából készült első cipót. Ilyen békés, közösségben eltöltött szép Szent Ist- ván-napot kívánok Bács-Kiskun megye minden lakosának. DR. BALOGH LÁSZLÓ, A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE
