Petőfi Népe, 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-06 / 156. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI VÉLEMÉNYEK 2004. Július 6., kedd KÖRKÉP Nézőpont Szabó Etelka _______ Ha dd szóljon a szirtaki! \ Vasárnap este óta egész Portugáliából hallatszik a luzitán jellem lé­nyegét, lélekinardosó fájdalmát leginkább kifejező zene, a fado. A pi­ros-zöld hívek elkeseredésükben legszívesebben tán’ a Tejo folyónak mennének, hiszen Figóék elbukták a hazai rendezésű labdarúgó Eb döntőjét. Hiába az egyéni zsenialitás, a görög ellenfél - mint csapat - egysége­sebb teljesítményt nyújtott. Csúszott, mászott és amikor a legjobban kellett, egy játékosuk befejelte a győzelmet jelentő találatot. A lissza­boni Luzstadionban is bebizonyosodott: egy góllal olimposzi ma­gasságba lehet jutni, másrészt a szédítő mélységbe zuhanni. Zeusz fiai egyébként nem érdemtelenül nyerték el a trófeát. A cso­portküzdelmek során megelőzték a spanyolokat, aztán kiverték a címvédő franciákat, majd az álomfocit bemutató cseheket és kétszer legyőzték a házigazdákat. Miközben az olaszok még mindig holmi skandináv ikszet emlegetnek, az angolok pedig Meier bíró - meg a svájci csoki és a lyukas sajt - vesztét kívánják, addig Görögország- szerte egymásba kapaszkodó boldog szurkolók járják a szirtakit. Van okuk az örömre. A görög válogatott, amely évekig csak lábjegyzet volt az európai lab­darúgás történetében, ezúttal óriási csodálkozást kiváltva, felkapaszkodott a csúcsra. Be­vallom, három héttel ezelőtt egy félbe vágott szalámis zsemlét se tettem volna fel a győzelmükre. Sikereiket, akárcsak az esélyesebbek korai búcsúit még hónapokig elemezhetik a szakemberek. Olümposzi magasságban a Nagyon szeretem a színvonalas labdarúgást. Ám mióta a világ élme­zőnye látótávolságon kívülre futballozta magát, ilyen csak a nemzet­közi meccseken nézhető. A magyar focit valamilyen kór emészti. Jó lenne, ha az edzők (A-tól a Z-licencesig) mielőbb orvosolnák a bajt. Szakemberekben, ideológusokban ugyanis jók vagyunk. Csak játsza­ni ne kéne. A pályán - licenc ide vagy oda - többnyire alul maradunk. Igaz, fél éve neves szakember a szövetségi kapitányunk, olyan, aki­től a vb-selejtezőn joggal várjuk a csodát. Csak nehogy közben elcsá­bítsák az Eb-n nagyot bukó németek! Bár Matthäus azt mondja, lát­ja az otthoni futballt feszítő gondokat, de 2006-ig akkor is a magyar válogatott kispadjáról szuggerálja Geráékat. Mivel a magyar fociban bármi előfordulhat, még az is lehet, hogy sikerrel teszi. Befejeződött a mobilposta-program Magyarország Három körzetben újabb mo- bilpostajárat indult július­ban. Ezzel a Magyar Posta be­fejezte a 2003 ban meghirde­tett modernizációs program egyik alappillérének tekin­tett, a kistelepülések postai szolgáltatását javító mobil­posták bevezetését - tájékoz­tatta a Magyar Posta Rt. az Ml i-t közleményben. Az ország 946 településén műkö­dik mobilposta szolgáltatás, ami több mint 300 ezer lakost érint. Az érintett települések közül 404 községben korábban nem volt posta. A Magyar Posta Rt. 2000- ben kezdte el a mobilposta rend­szer bevezetését az ormánsági te­lepüléseken. A kísérleti időszakot követően, 2003-ban tíz megyé­ben indultak újabb tesztjáratok. A mobilposta-rendszer több euró­pai országban sikerrel működik. A Magyar Posta szerint az eltelt időszak bebizonyította, hogy a mobilposták jól működnek. Egy év alatt a több száz településről 17 panasz érkezett a szolgáltatással kapcsolatban, amelyeket a Ma­gyar Posta Rt. minden esetben ki­vizsgált. Az észrevételek száma, aránya messze alulmúlja a fix- pontú postákkal szemben megfo­galmazott panaszokét. A Magyar Posta közleményében visszauta­sítja azokat a vádakat, miszerint a társaságnál a modernizációs program részeként több ezres el­bocsátásokat hajtottak vagy haj­tanak végre. Az átalakulásnak nem célja, hanem következmé­nye a létszámleépítés, amelyet a posta vezetése minden alkalom­mal egyeztet az érdekképvisele­tekkel. Az idén az elkészült és a szakszervezetekkel egyeztetett foglalkoztatási tervben meghatá­rozott létszámnál többen dolgoz­nak a postán - mutat rá közlemé­nyében^ társaság.___________■ A KECSKEMÉTI GYEREKTALÁLKOZÓ MAI PROGRAMJA 9.00: Erdei Ferenc Művelődési Központ Külföldi gyermekcsoportok indu­lása Kerekegyházára, a Pongrácz- tanyára - pusztai vigadalomba. 9.0Ó: Főtér „Gyermekvarázs'’ - fesztiválmű­sor Sandwich (Anglia), Neerpelt (Belgium), Tallin (Észtország), Ungvár (Ukrajna), Utrecht (Hollandia) 10.00: Főtér Kézművesprogram gyerekeknek 16.00: Főtér „Gyermekvarázs” - fesztiválmű­sor Aornori (Japán), Poznan (Len­gyelország), Bukarest (Romá­nia), Odessza-Friendship (Ukraj­na), Rodostó (Törökország) 16.00: Főtér Kézművesprogram gyerekeknek 20.30: Főtér A Syrtos együttes koncertje és görög táncház 22.00: Főtér, romkert „Kis éji zene” - Navrang együttes (Magyarország) _______ ■ Ki tüntetések a megyei kórházban a Semmelweis-emdékünnepségen Egészségügyi szakápolókat, kórházi dolgozókat tüntettek ki a napokban a kecskeméti megyei kórházban megrende­zett Semmelweis-emlékün- nepségen. Kecskemét A rendezvényen idén a kórház dolgozóin kívül részt vett Al­földi Albert, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Zombor Gábor, a megyei kórház főigazgatója, dr. Kissné dr. Bori Klára, a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója, dr. Molnár Ilona, az ÁNTSZ kecskeméti tisztifőorvosa, dr. Csengeri At­tila, a kecskeméti Repülőkór­ház igazgató-helyettese, vala­mint dr. Gubacsi László, a me­gyei kórház felügyelő bizott­ságának elnöke. Az ünnepsé­gen köszöntötték az egészség­ügy dolgozóit, majd dr. Lesznyák József, a patológia osztályvezető főorvosa meg­emlékezett Semmelweis Ig­nácról, aki másfél évszázaddal ezelőtt el­sőként fedezte fel a gyermekágyi láz okát. Ezt követően dr. Zombor Gábor adta át a dolgozóknak a kitüntetéseket. Mintegy harmincán részesültek dicséretben és kü­lönböző elismerésekben. Ezen kívül hat orvost léptettek elő főorvossá, kilenc gyó­gyítót pedig adjunktussá. Főorvos lett többek kö­zött dr. Nemes Péter, aki a megyei kórház ortopédiai osztályán dolgozik immár huszonkét éve.- Az időm nagy részét a műtőben töltöm, hiszen az ortopédia mellett az úgy­nevezett minimál invazív endoszkópos sebészeti műtétekben van a legnagyobb tapasztala­tom. A főorvosi előléptetésnek vannak bi­zonyos feltételei, ilyen például a tudomá­nyos munka. A megyei kórházban az or­szágban elsők között alkalmaztunk bizo­nyos módszereket. Példaként említeném a csípőízület endoszkópos vizsgálatát és Mintegy harmincán részesültek dicséretben és különböző elismerésekben. tükrözését, amit alig néhány milliméteres nyíláson el tudunk végezni. Ezekről az új módszerekről eddig egy közleményem je­lent meg, és számos'előadást tartottam. Azt hiszem, ennek komoly szerepe volt abban, hogy előléptettek. Dr. Kelemen Editet adjunktussá léptették elő. A fiatal szakember , Wj eddigi életútja kizárólag S a megyei kórház gyer- jfl mekosztályához kötő- : PB|: dik, hiszen tizenegy év- s i vei ezelőtt itt kezdte or­Dr. Kelemen Edit j VOSÍ pályafutását.- Egy kicsit a korral és a tizenegy évvel is együtt jár az adjunk­tusi előléptetés, mégis jó érzés, hiszen új fejezetet nyit az ember pályafutásában. A hétköznapokban ez nem okoz, és nem is okozhat változást. Ugyanúgy marad a fel­adat, a sikerélmény, vagy a gond. Egy gyermekosztályon dolgozni mindig rend­kívüli lelki teher. Egy kis beteg halálát, vagy gyógyíthatatlan betegségét képtelen­ség feldolgozni. Mindannyiunk szemében ott vannak a könnycseppek, függetlenül attól, hogy bevalljuk, vagy sem. Vári Gyuláné Kiváló Kórházi Dolgozó kitün tetést kapott.- 1993 óta dolgozom a megyei kórház rende­lőintézetének belgyó­gyászatán, asszisztens­ként. Sok pozitív válto- váriGyitóné i zást éltem meg ez idő alatt, például a műsze­rezettség fejlődésének területén. Ez min­denképpen hozzájárul ahhoz, hogy mind­annyian egy magasabb színvonalon dol­gozhassunk. A mi rendelőnk elsődleges célja, feladata a betegségmegelőzés és en­nek érdekében a felvilágosítás. A szakren­delésen a szervezési feladatokat egy éve én fogom össze. Remélem, hogy sikerült jól teljesítenem a felém irányuló elváráso­kat, és talán ennek köszönhetem a meg­tisztelő kitüntetést. TAKÁCS VALENTINA Értékek szerint kell szervezni az iskolákat Andrásfalvy Bertalan Hagyomány és jövendő című könyvét dedikálja, amit valamennyi résztvevő megkapott. A Klebelsberg Szabadegye­tem Kistelepüléseken Tanítók IX. Országos Találkozóját tartották az elmúlt héten a Lakitelek Népfőiskolán. Nem­csak az anyaországból, de a határokon túlról is érkeztek pedagógusok, hogy részt ve­gyenek a konferencián. Elő­adásokat olyan neves szak­emberek tartottak, mint dr. Andrásfalvy Bertalan egyete­mi tanár vagy dr. Dobos Krisztina oktatáspolitikus. A találkozó a kisközösségek megteremtését szeretné megva­lósítani - mondta megnyitójá­ban Lezsák Sándor országgyűlé­si képviselő. Ez a találkozó nem csak arról szól, hogy milyen problémák vannak, de erre meg­oldást is kell találni. A lélekerő­sítő gondolatok mellé kellenek azok a gyakorlati megoldások is, amibe kapaszkodni lehet. Ko­rábban együtt tanulták meg azt a mondatot, amit minden évben elismételtek, és ami Klebelsberg Kunótól származik: Az iskola akkor van jó helyen, ha a gyerek gyalog is el tud menni iskolájá­ba. Az egykori oktatási minisz­ter ezt a gyakorlatban valósította meg. Ő abban az időben épített és unokahúgának, Klebelsberg Éva történésznek most azt kell látnia, hogy hogyan rombolnak, pusztítanak. Klebelsberg Éva köszöntötte azokat, akik a kiste­lepülésekről jöttek, és szívüket- lelküket kiteszik azért a közös­ségért, ahol élnek. Rövid távon be lehet azt bizonyítani, hogy nincs szükség a kistelepülése­ken iskolákra, de hosszú távon ez már nem igaz. A lényeget ugyanis csak akkor lehet megis­merni, ha beszélgetnek azzal a pedagógussal, aki a kistelepülé­sen tanít. Arra kérte a jelenlévő­ket, hogy becsületesen tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy jól menjenek a települése­ken a dolgok. Andrásfalvy Ber­talan Milyen Európát akarunk? címmel tartott előadást. El­mondta, hogy voltak fenntartá­sok az unióval szemben. Az eu­rópai eszme elválaszthatatlan a kereszténységtől még akkor is, ha ezt az unió most megtagadja. Véleménye szerint a tehetetlen­ség és a gyávaság szünteti meg a kisiskolákat. Ezen a magatartá­son túl kell emelkedni, hogy megszűnjenek a rombolások. A közösségek tarthatják meg az iskolákat. Az oktatási intézmé­nyekért, a településekért, az or­szágért azonban nemcsak a po­litikusok a felelősek, hanem mindenki. Dobos Krisztina utakról és tévutakról beszélt az európai unióban. Európa olyan, amilyenné mi tesszük. Olyan gondokkal küszködnek, mint mi, magyarok. Az oktatásra ki­ható problémákat több pontban foglalta össze. Sokszor lehet azt hallani, hogy a kisiskolák nem versenyképesek a városi isko­lákkal. Az iskola feladata azon­ban nem lehet a munkaerőpiac előállítása. Az iskolának a nem­zet munkájában részt vevő em­bereket kell nevelnie, és az mindegy, hogy a gyerek milyen iskolából kerül ki. Nem az érde­kek, hanem az értékek szerint kell szervezni az iskolákat. Amennyiben most egy kistele­pülésen, vagy város külterületén bezárnak egy iskolát, akkor egy­re szegényebb lesz a közokta­tás. A most felnövő generáció­nak másfajta információra van szüksége, de az előző nemze­déknek a tudását át kell hogy adja az utána jövőnek. Az isko­la a nemzeti kultúra tovább- vi­vője, éppen ezért az oktatási in­tézményekért mindenkinek ki kell állnia. A társadalomnak, a helyi közösségeknek része kell hogy legyen az iskola. Ameny- nyiben együtt építjük újra a csa­ládokat és az iskolákat, akkor majd nem kell bezárni egyetlen iskolát sem - vélekedett az okta­táspolitikus. Lezsák Sándor sze­rint a pedagógusoknak vagy stratégiát kell kidolgozniuk, vagy harcolniuk kell. Az élet el­leni támadásnak nevezte az is­kolák és óvodák bezárását. A legkisebb óvoda is olyan fontos, mint egy egyetem. A cselekvő embert kell megtalálni minden területen. A kis közösségekben nagy teremtő erő van, ha sikerül egy-egy tanítót, tanárt megtarta­ni. A pedagógusnak pedig nem­csak gyerekeket, de a szülőket és a közösséget is nevelnie kell. Nagyon meg kell küzdeni a Kár­pát-medence földjéért, hogy azok maradjunk, akik voltunk és akik vagyunk - mondta Lezsák Sándor. A á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents