Petőfi Népe, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-19 / 142. szám

Megjelent a lap több ezer apróhirdetéssel! Bús teher a vásárlás Az emberek számára egyre inkább terhet jelent a bevá­sárlás, és minél előbb szeret­nének túllenni rajta. Az okok között a túlzott kínálatot és a mértéktelenül sok informáci­ót kell keresni. A vásárlók manapság lényegesen csalódottabbak és kiábrándultab- bak, mint 20 évvel ezelőtt, ez de­rült ki az osztrák munkaügyi ka­mara fogyasztóvédelmi részlegé­nek 2 ezer vásárló megkérdezésén alapuló tanulmányából, amelyet a Menedzsment Fórum közöl. Ma a vásárlóknak csupán 38 százaléka véli úgy, hogy találó „a vevő a király” szlogen. Az elmúlt évtizedekben még lényegesen nagyobb volt ez az arány. Emel­lett egyre többen érzik úgy, hogy a vásárlás kényszerű és kelle­metlen szükséglet. Míg például 1992-ben a megkérdezettek nagy részének még örömet jelentett, ha egy fontos terméket tudott megszerezni, addig ma három­negyedük még az ilyen bevásár­lásokon is a lehető leghamarabb szeretne túllenni. Ezzel párhu­zamosan egyre inkább emelke­dik azok aránya, akik csupán társadalmi kényszerből, a sorból kilógás elkerüléséért járnak áru­házakba. Míg 1982-ben a meg­kérdezetteknek alig fele állította, hogy ilyen közösségi nyomás nehezedik rá, addig ma már há­romnegyedük. A szerzők szerint ez is jelzi, hogy a mindennapok valóságá­ban - a reklámok meseszerű és hamis világával ellentétben - a fo­gyasztók jelentős problémákkal küszködnek. 40 százalékuk sze­rint például túl nagy az árukíná­lat, jelentős részük pedig az infor­mációáradat miatt panaszkodik. Sok vásárló éppen azért nem tájé­kozott kellő mértékben jogait ille­tően, mivel telítődött a reklámok özönétől, s már akkor sem akar (vagy tud) új információra szert tenni, ha az érdekében állna. Ötven fölött szerelemtabletta Ötvenkét éves, nős, túlsúlyos, de nem elhízott, mértékkel, de dohányzik és alkoholt Is rendszeresen fogyaszt. így néz ki a „szerelemtablettán élő” átlagférfi, aki erekciós problémákkal küszködve sze­di a gyógyszert. Hol van már a tüzes latin szere­tők mítosza? Jelenleg félmillió olasz él a különböző szexserken­tők adta lehetőségekkel, miköz­ben a szakemberek legalább há­rommillióra becsülik azoknak a számát, akiknek nemi életében szüksége lenne ilyen segítségre. Hetven olasz egészségügyi köz­pont hosszú hónapokon keresz­tül gyűjtött adatait elemezték ki és hozták nyilvánosságra az olasz urológusok. A statisztika azt mutatja, hogy a szerelemtablettán élők 78,7 szá­zaléka nős, átlagsúlyuk 80 kilo­gramm (1,73 méteres magasság mellett), ugyanakkor az erekciós gondokhoz még más betegség is társul, tízből hétnél például cu­korbetegség vagy magas vérnyo­más. Az érintettek 54,7 százaléka rendszeresen, de mértékkel fo­gyaszt alkoholt, s ugyanilyen arányban dohányoznak is, vagyis a statisztika igazolja a szesz és a nikotin érszűkítő-szerelemgátló hatásait. A szerelemtabletták sem csoda­szerek azonban, minél később kezdődik velük a kezelés, annál kisebb a hatásfok, ezért szüksé­ges az olasz szakemberek szerint a problémák mielőbbi felismeré­se. ■ RUMAROMÁK. Akár a rumos dió vagy a rumbatök is eszünkbe juthat a két havannai modellről, pedig csak az ország két új rummárkáját népszerűsítik egy fesztiválon, Az úr esetleg a kubai szivart is. ______________________________________________ fotó. ipa Gyermekeink: kísérleti nyulak? Károsan hatnak a gyermekek intelligenciaszintjére és memó­riájára a mindennapi életben mindenütt megtalálható anya­gok, például a televíziókészülékek, számítógépek vagy az au­tósülések. Ez derült ki egy nemzetközi környezetvédelmi szer­vezet vizsgálatából A környezetben folyamatosan növekvő vegyszermennyiség ne­gatívan befolyásolja a gyermekek agytevékenységét, szellemi ké­pességeinek alakulását. Erre fi­gyelmezteti az embereket a Ter­Tanács-adó A járulékfizetést érintő tb-változások Magyarország EU-taggá válásával május 1-jé- től módosultak egyes társadalombiztosítási szabályok is. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló, 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) megváltozott a belföldi és a külföldi fogalma. Eszerint már nemcsak a bevándorolt és a mene­kült jogállásúak, de a letelepedési engedéllyel rendelkező személyek is belföldinek minősül­nek. A Tbj. 11. paragrafusának módosítása mi­att a „belföldivé átminősült” román vagy kínai állampolgárok által alakított betéti társaságok beltagja is biztosítási jogviszonyban áll, ha a társaság tevékenységében személyesen közre­működik. Továbbá az, a Tbj. alkalmazásában belföldinek minősülő, nem magyar állampolgár is köteles lesz a minimálbér 11 százalékának megfelelő mértékű járulékot fizetni (ha nem biztosított vagy eltartott!), akinek a jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát. Mivel lehetőség van arra, hogy a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmet külföldi pénz­nemben fizesse ki, a járulékokat viszont forintban kell megállapítani és megfizetni, ezért a Tbj. is szabályozza a külföldi pénznem átváltásának módját. Az átváltást a Magyar Nemzeti Bank hiva­talos, a jövedelem megszerzésének napját meg­előző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyama alapján kell elvégezni, és a járulékokat a forintban kiszámított jövedelem után / alapján kell megálla­pítani. Az EU-csatlakozás napjától saját jogú nyugdí­jasnak számít az a személy, aki az Európai Gazda­sági Közösség (EGK) rendeletéi, valamint bárme­lyik EGK-tagállam jogszabálya alapján részesül nyugdíjban. Május l-jétől kötelező annak a külföldinek is belépni valamelyik magánnyugdíjpénztár­ba, amelyik 42. életévét még nem töltötte be, és először Magyarországon létesít biztosítási jog­viszonyt. Nem kötelező belépnie a magán­nyugdíjpénztári rendszerbe annak, aki más ál­lamban már biztosított volt, de kizárva sincs a lehetőség­ből, mert a magyarországi el­ső biztosítási jogviszonyának létesítését követő három hó­napon belül dönthet a belépés mellett. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló, 1998. évi LXVI. törvény április 30-ig mentesítést tar­talmazott a százalékos mértékű eho-fizetési kö­telezettség alól a Tbj. 11. és 13. paragrafusának hatálya alá tartozó magánszemélyek részére juttatott jövedelmek vonatkozásában. Ennek a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezése mi­att százalékos eho-t kell fizetni a személyi jöve­delemadó-törvény szerinti belföldi illetőségű külföldi személy részére kifizetett jövedelmek, az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, il­letve egyes külön adózó jövedelmek (pl. cégau­tó, a minimálbér harminc százalékát el nem érő jövedelem) után, ha járulékfizetési kötelezett­ség nem keletkezett. Az Európai Unióban nincsenek egységes tár­sadalombiztosítási szabályok, minden tagállam szabadon dönt saját rendszeréről. A személyek szabad mozgását azonban e területen is biztosí­tani kellett, ezért az EU rendeletekben szabá­lyozta az államok közötti koordináció elveit. Az 1408/71/EGK rendelet, valamint a végrehajtásá­ra kiadott 574/72/EGK rendelet a tagállamokra nézve kötelező, és a nemzeti joggal szemben el­sőbbséget élvez. Az állami adóhatóság szem­szögéből azok a rendelkezések lényegesek, amelyek a járulékfizetést szabályozzák. Az EGK-tagállamok munkavállalói - a kiküldöttek kivételével - annak az államnak a szabályai alá tartoznak, ahol a munkát végzik. Például egy Ausztriában dolgozó magyar állampolgár Ausztriában biztosított, és akkor is csak ott kö­teles járulékot fizetni, ha egyidejűleg Magyaror­szágon egyéni vállalkozói tevékenységet is foly­tat. A főszabály szerint ugyanis az EU-ban egyi­dejűleg mindenki csak egy tagállamban lehet biztosított, és a járulékfizetési kötelezettség el­sősorban a munkaviszonyhoz kötődik. A fősza­bálytól eltérően: az EGK-tagállamba kiküldött munkavállalók nem a foglalkoztatás helye sze­rinti, hanem a kiküldő államban válnak biztosí­tottá. APEH BAC&K1SKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Kenderes u. 5-7. Tel.: 79/323-613 6400 Kiskunhalas, Nagy Szeder 1. u. 1. TeL: 77/522-130 6300 Kalocsa, Bátyai utca 2. TeL: 78/461-067, 461-255 6000 Kecskemét, Kuruc krt. 16/B TeL: 76/512-600 hétfő: 8.00-15.30; kedd: nincs ügyfélfogadás; szerda: 8.00-15.30; csütörtök: 8.00-12.00; péntek: 8.00-12.00 mészetvédelmi Világalap (WWF), elemezve az emberi szervezetben megtalálható vegyi anyagokról nemrégiben Európában készített átfogó felmérés eredményeit. A „Gyermekeinket veszélyez­tetve” címet viselő mostani ta­nulmányában a WWF utalt egye­bek között arra, hogy az agyi fej­lődésre gyakorolt legkisebb ne­gatív hatás is befolyásolhatja egy gyermek további életét. Az intel­ligenciahányados egy százalék- pontos csökkenése az életpálya során elért anyagi gyarapodás kétszázalékos csökkenésével egyenértékű. A piacon jelenleg mintegy 70000 mesterségesen előállított vegyi anyag van, és amerikai ku­tatók szerint a magatartási-visel­kedési rendellenességeknek mint­egy 10 százaléka mérgező vegy­szerek hatásai következtében áll elő. A környezetünkben meglévő vegyszerek közül több a gyerme­kek látására, illetve mozgási ké­pességeire hat károsan. A Természeti Világalap tanul­mánya veszélyességét tekintve ki­emelte a poliklórozott bifenileket (PCB), valamint a mindennapi életünkhöz tartozó termékek leg­többjében megtalálható, tűzgyul- ladást gátló anyagokat, a brómtar- talmú difenileket. A PCB például már a megszületése előtt károsítja a gyermekeket, és a vizsgálatok szerint a nemi működésre van be­folyással. A fokozott PCB-hatás- nak kitett fiúmagzatok a normá­lisnál csekélyebb mértékben kö­vetik a férfiúi viselkedési mintá­kat, azokban a leánygyermekek­ben viszont, akiket magzati éle­tükben túl sok ilyen hatás ért, túl­tengenék a férfias vonások. „Egy globális vegytani kísérlet kellős közepén élünk, amelynek nem ismerjük a végkifejletét. Gyermekeink a jövőnket jelen­tik, s a jövőnk most veszélyben van” - hangsúlyozta Gwynne Lyons, a WWF mérgező anyagok hatásaival foglalkozó tanácsadó­ja. Szerinte megdöbbentő és hi­hetetlen, hogy bár a tudomány már régen bebizonyította a vegy­szerek káros hatását a gyermeki agy fejlődésére, elegendő infor­máció még mindig nem áll ren­delkezésre a vegyszerek hatásai­ról. Egy új német kutatás szerint a környezet fokozott szennyeződé­se hormonális változásokat okoz­hat, ami növelheti az ikerszülések arányát. Hamburgi tudósok Na­dia Obi-Osius vezetésével a Rajna Hessen déli részén húzódó völ­gyében végzett kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy egy szemétégető közelében - ahol mivel a Rajna völgyét ott hegyek övezik, a levegő gyakran megreked - határozottan több iker születik, mint két másik hes- seni régióban, amelyekben cseké­lyebb a környezetszennyezés. A kutatók vizsgálataik során 671 anyát faggattak. A biebeshei- mi szemétégető környékén a megkérdezett nők 5,3 százaléka szült ikreket, a húsz kilométerre északabbra fekvő mindkét össze­hasonlítási régióban és Oden- waldban ezzel szemben csak 1,6 és 2,3 százalék volt ez az arány, az ország más régióiban pedig át­lagosan 0,8 százalék. Biebes- heimben nehézfémeket és - a már a Világalap jelentésében is említett - poliklórozott bifenilt égetnek. ____________________■ A férfiállat fékezése Egy oroszországi helyi kor­mányzat megtiltotta női munka­társainak a túl rövid szoknya vi­seletét és utasította őket, hogy sminkjükben is legyenek vissza­fogottabbak, nehogy „állati ösz­tönöket váltsanak” ki férfi kollé­gáikból. A nőnek fel kell kelteni a férfi érdeklődését, ám nem annyira, hogy az túllépjen a határon és a munkakapcsolatot elnyomják a puszta állati ösztönök, fogalma­zott Oleg Síik, a kalinyingrádi te­rület kormányzóhelyettese, az ösztönfékező utasítás atyja. Jurij Matocskin, a helyi parla­ment egyik képviselője szerint viszont a regula szégyen magá­ra Síikre is, ha ugyanis a rövi- debb szoknya és az '"énkebb arcfestés ennyire megnehezíti neki, hogy uralkodni tudjon vá­gyain, akkor rossz szakmát vá­lasztott. ' Az biztos: nevetséges indok, hogy egy pusztán egy textilda­rab „állattá” tehet egy férfit, ha az valóban úriember akar ma­radni. ■ Sztárpletykák NEM HAGYJA ABBA. Rend­őri védelmet kapott az egykori ABBA együttes énekesnője, Agnetha Faltskog, miután ha­lálos fenyegetésekkel zaklatja valaki. A svéd rendőrség repü­lővel küldött testőröket a Stockholm közeli kis szigetre, ahol az énekesnő már évek óta él visszavonultan. Az éne­kesnőt szakításuk után volt barátja, Gert van der Graaf is folyamatosan zaklatta, távol­tartó határozatot kellett kérni ellene. ■ Nyári gyorstalpaló Kiszabadultak a lábak a ci­pőkből. Ez az a testrész, amely meghatározza járásun­kat, fellépésünket. A szép láb és járás fél siker. Per­sze ez függ testsúlyunktól, edzett­ségünktől is. Viseljünk megfelelő cipőket, hiszen a test egész súlya a lábakra nehezedik. Ha fokozó­dik a terhelés, mert valaki meghí­zik, akkor főleg a láb vérkeringé­se változik meg. Megjelennek a kanyargós véna értágulatok. Ez nemcsak esztétikai probléma, ha­nem az egészségünkre is káros le­het. A lúdtalp és a harántsüllyedés sok panaszt okozhat. A lábujjak gombásodása is gyakori. Ennek oka, hogy a lábujjak közeit nem töröljük szárazra és a felpuhult, repedezett bőrön a kórokozók könnyen megtelepednek. A já­rást nehezítő elváltozás a tyúk­szem. Statikai hibák és az egye­netlen súlyelosztás miatt foko­zott nyomás váltja ki, de a szűk cipő is okozhat bőrkeményedést. Az orvosok a jó cipőt is ismerik: lényeges a sarok állása, mert ha bedől a boka, kialakulhat a lúd­talp. Az állandó használatra szánt cipő sarka ne legyen maga­sabb 50 milliméternél. Ellenkező esetben a láb elülső része túlter­helt lesz, ennek következménye a harántsüllyedés, a láb- és de­rékfájás. Magas sarkú cipőt csak alkalomra, és lehetőleg rövid idő­re hordjunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents